Rózsahegyi Kálmán

Rózsahegyi Kálmán
Rózsahegyi Kálmán 1910 körül
Életrajzi adatok
Született	Endrőd 1873. október 6.
Származás	magyar
Elhunyt	Budapest 1961. augusztus 27. (87 évesen)
Házastárs	Hevesi Angéla
Díjai
Kiváló művész
1960
További díjak
a Nemzeti Színház örökös tagja
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

Rózsahegyi Kálmán

Emléktáblája a villa kerítésén

Rózsahegyi Kálmán sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-271. Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.

Rózsahegyi Kálmán (Endrőd, 1873. október 6. – Budapest, 1961. augusztus 27.) magyar színész, tanár.

Színészcsaládból származott, apja, Rózsahegyi Ödön vidéken játszott. Rózsahegyi Kálmán is vidéken kezdte pályafutását, de 1898-ban szerződtette a Magyar Színház. 1900–1935 között a Nemzeti Színház tagja volt, 1923-tól az örökös tagság birtokosaként. Feleségével, Hevesi Angélával alapította magán-színiiskoláját, melyből számos híres színész került ki.

Életrajza, munkássága

Csathó Kálmán: Te Csák pipálj, Ladányi. Rózsahegyi Kálmán és Bajor Gizi

Rózsahegyi a realista színjátszás egyik legjelentősebb képviselője volt, aki nem a szó művésze volt, hanem az egyszerű, természetes, közvetlen játéké. Skálája meglehetősen széles volt, szerepei a bohózattól az érzelmes humorig minden árnyalatot felöleltek.

Villája a Németvölgyben, a XII. kerület Tartsay Vilmos utca 9 szám alatt

A békés megyei Endrődön született 1873. október 6-án. Édesapja, Rózsahegyi Ödön nyomdokaiba lépve ő is a világot jelentő deszkákat választotta, és diplomás színészként végzett a Színiakadémián. Színi pályáját a Dobó Sándor társulatánál kezdte 1892-ben, majd Debrecenben és Kolozsvárott működött. 1898-ban a Magyar Színházhoz szerződött, ahol operettszerepeket játszott. A századforduló évében került a Nemzeti Színházhoz, melyhez hűségesen kötődött, és amelyet az intézmény is viszonzott számára, amikor 1923-ban örökös tagjai sorába választotta. Egyéb fellépései és vendégszereplései során sem vált meg anyaszínházától, melynek 1935-ös nyugdíjazásáig „rendes” tagja volt.

Rózsahegyi Kálmán neve és arca az 1910–20-as években kabarészínészként is népszerű lett, melynek köszönhetően a határon túlra is eljutott. 1926-ban az USA-ban vendégszerepelt, 1935 után pedig különböző magánszínházakban lépett fel.

Máig híres színiiskoláját 1909-ben alapította feleségével, Hevesi Angélával, melyben később lányával együtt tanított, egészen haláláig. Kiváló színészpedagógus volt, tanítványai sorából sok jeles művész került ki. A vizsgaelőadásokat általában a MOM Kultúrházban tartották.

Származása miatt a második világháború alatt nem léphetett színpadra, 1945 után pedig Major Tamás nem engedte, hogy visszatérjen a Nemzeti Színházba. A következő évtizedben alkalmanként játszott a Pesti, a Víg-, a Magyar, a Fővárosi Operett és a Madách Színházban. Minden műfajban otthon volt, legyen az operett, népszínmű, vígjáték, kabaré vagy klasszikus dráma.

Shakespeare Hamletjének egyik sírásóját, a Lear király bolondját, A velencei kalmár Gobbóját adta, Szigligeti Liliomfijának Szellemfije, Katona József Bánk bánjának Tiborca, Móricz Zsigmond Rokonokjának Berci bácsija volt. 1932–56 között sok filmben aratott sikert. 1942-ben megjelent Zörög a haraszt… című könyvében vidám vadásztörténeteit mesélte el.

A jellegzetes hanghordozású, mosolygós Kálmán bácsit tanítványai éppúgy szerették, mint a közönség. Szülővárosa sem feledte el, díszpolgárává választotta.

Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Színi-iskola alapítója, kiváló művész (1960). 1961. augusztus 27-én halt meg Budapesten.

Főbb színpadi szerepei

• Zuboly (Szentivánéji álom)
• sírásó (Hamlet)
• bolond (Lear király és Vízkereszt)
• A fiatal és öreg Gobbo (A velencei kalmár)
• Scapin (Molière: Scapin furfangjai)
• Jakab mester (Molière: A fösvény)
• címszerep (Halévy: Constantin abbé)
• címszerep (Poole Pry Pál)
• A peleskei nótárius (Gaal József)
• Baracs Matyi és Göre Gábor (Gárdonyi: A bor)
• Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
• Boly Gáspár (Harsányi: A vén gazember)
• Berci bácsi (Móricz: Rokonok)
• Rageneau (Rostand: Cyrano)

Filmjei

• Szökött katona (1914)
• Liliomfi (1916)
• A cigány (1925)
• A bor (1933)
• Az új földesúr (1935)
• Légy jó mindhalálig (1936)
• Sárga csikó (1936)
• 3:1 a szerelem javára (1937)
• Az én lányom nem olyan (1937)
• A kegyelmes úr rokona (1941)
• Európa nem válaszol (1941)
• Állami Áruház (1952)
• Liliomfi (1954)
• Budapesti tavasz (1955)
• Mese a 12 találatról (1956)
• Micsoda éjszaka (1958)

Irodalom

Csathó Kálmán: A régi Nemzeti Színház (Bp., 1960).

További információk

• A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsahegyi Kálmán témájú médiaállományokat.
• Szalai Pál segítette a II. világháború alatt az üldözött Rózsahegyi Kálmánt. 1945 utáni Népbírósági perben Rózsahegyi segített vallomásával Szalait igazolni. Szalai 2009-ben posztumusz megkapta a Világ Igaza kitüntetést
• Rózsahegyi Marika visszaemlékezése
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.