Rózsahegyi Kálmán

Rózsahegyi Kálmán
Rózsahegyi Kálmán
Született	Endrőd 1873. október 6.
Elhunyt	Budapest 1961. augusztus 27. (87 évesen)
Rózsahegyi Kálmán az IMDb-n Rózsahegyi Kálmán a PORT.hu-n

Rózsahegyi Kálmán (Endrőd, 1873. október 6. – Budapest, 1961. augusztus 27.) színész, tanár

Színészcsaládból származott, apja, Rózsahegyi Ödön vidéken játszott. Rózsahegyi Kálmán is vidéken kezdte pályafutását, de 1898-ban szerződtette a Magyar Színház. 1900–1935 között a Nemzeti Színház tagja volt, 1923-tól az örökös tagság birtokosaként.

Feleségével, Hevesi Angélával alapította magán-színiiskoláját, melyből számos híres színész került ki.

Életrajza, munkássága

Rózsahegyi a realista színjátszás egyik legjelentősebb képviselője volt, aki nem a szó művésze volt, hanem az egyszerű, természetes, közvetlen játéké. Skálája meglehetősen széles volt, szerepei a bohózattól az érzelmes humorig minden árnyalatot felöleltek.

Villája a Németvölgyben, a XII. kerület Tartsay Vilmos utca 9 szám alatt

A békés megyei Endrődön született 1873. október 6-án. Édesapja, Rózsahegyi Ödön nyomdokaiba lépve ő is a világot jelentő deszkákat választotta, és diplomás színészként végzett a Színiakadémián. Színi pályáját a Dobó Sándor társulatánál kezdte 1892-ben, majd Debrecenben és Kolozsvárott működött. 1898-ban a Magyar Színházhoz szerződött, ahol operettszerepeket játszott. A századforduló évében került a Nemzeti Színházhoz, melyhez hűségesen kötődött, és amelyet az intézmény is viszonzott számára, amikor 1923-ban örökös tagjai sorába választotta. Egyéb fellépései és vendégszereplései során sem vált meg anyaszínházától, melynek 1935-ös nyugdíjazásáig „rendes” tagja volt.

Rózsahegyi Kálmán neve és arca az 1910–20-as években kabarészínészként is népszerű lett, melynek köszönhetően a határon túlra is eljutott. 1926-ban az USA-ban vendégszerepelt, 1935 után pedig különböző magánszínházakban lépett fel.

Máig híres színiiskoláját 1909-ben alapította feleségével, Hevesi Angélával, melyben később lányával együtt tanított, egészen haláláig. Kiváló színészpedagógus volt, tanítványai sorából sok jeles művész került ki. A vizsgaelőadásokat általában a MOM Kultúrházban tartották.

Emléktáblája a villa kerítésén

Származása miatt a II. világháború alatt nem léphetett színpadra, 1945 után pedig Major Tamás nem engedte, hogy visszatérjen a Nemzeti Színházba. A következő évtizedben alkalmanként játszott a Pesti, a Víg-, a Magyar, a Fővárosi Operett és a Madách Színházban. Minden műfajban otthon volt, legyen az operett, népszínmű, vígjáték, kabaré vagy klasszikus dráma.

Shakespeare Hamletjének egyik sírásóját, a Lear király bolondját, A velencei kalmár Gobbóját adta, Szigligeti Liliomfijának Szellemfije, Katona József Bánk bánjának Tiborca, Móricz Zsigmond Rokonokjának Berci bácsija volt. 1932–56 között sok filmben aratott sikert. 1942-ben megjelent Zörög a haraszt… című könyvében vidám vadásztörténeteit mesélte el.

A jellegzetes hanghordozású, mosolygós Kálmán bácsit tanítványai éppúgy szerették, mint a közönség. Szülővárosa sem feledte el, díszpolgárává választotta.

Rózsahegyi Kálmán sírja Budapesten. Farkasréti temető: 1-1-271. Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása.

Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Színi-iskola alapítója, kiváló művész (1960). 1961. augusztus 27-én halt meg Budapesten.

Főbb színpadi szerepei

• Zuboly (Szentivánéji álom)
• sírásó (Hamlet)
• bolond (Lear király és Vízkereszt)
• A fiatal és öreg Gobbo (A velencei kalmár)
• Scapin (Molière: Scapin furfangjai)
• Jakab mester (Molière: A fösvény)
• címszerep (Halévy: Constantin abbé)
• címszerep (Poole Pry Pál)
• A peleskei nótárius (Gaál József)
• Baracs Matyi és Göre Gábor (Gárdonyi: A bor)
• Luka (Gorkij: Éjjeli menedékhely)
• Boly Gáspár (Harsányi: A vén gazember)
• Berci bácsi (Móricz: Rokonok)
• Rageneau (Rostand: Cyrano)

Filmjei

• Szökött katona (1914)
• Liliomfi (1916)
• A cigány (1925)
• A bor (1933)
• Az új földesúr (1935)
• Légy jó mindhalálig (1936)
• Sárga csikó (1936)
• 3:1 a szerelem javára (1937)
• Az én lányom nem olyan (1937)
• A kegyelmes úr rokona (1941)
• Európa nem válaszol (1941)
• Állami Áruház (1952)
• Liliomfi (1954)
• Budapesti tavasz (1955)
• Mese a 12 találatról (1956)
• Micsoda éjszaka (1958)

Irodalom

Csathó Kálmán: A régi Nemzeti Színház (Bp., 1960).

További információk

• Szalai Pál segítette a II világháború alatt az üldözött Rózsahegyi Kálmánt. 1945 utáni Népbirósági perben Rózsahegyi segített vallomásával Szalait igazolni. Szalai 2009-ben posztumusz megkapta a "Világ Igaza"kitüntetést [1]
• Rózsahegyi Marika visszaemlékezése
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.