Gózon Gyula

Gózon Gyula
Gózon Gyula 1917 körül
Életrajzi adatok
Született	Érsekújvár, 1885. április 19.
Származás	magyar
Elhunyt	Budapest, 1972. október 8. (87 évesen)
Házastárs	Berky Lili (1917–1958)
Pályafutása
Aktív évek	–1972
Híres szerepei	Ügyvéd Móricz Zsigmond: Úri muri Makács Hyppolit, a lakáj
Díjai
Kossuth-díjak
1954
Kiváló művész
1955
Érdemes művész
1951

Babay József: Napraforgó. Nemzeti Színház. Gózon Gyula és Somogyi Erzsi.

Emléktábla a Gózon-villa falán

Életnagyságú szobra a rákosligeti Gózon Gyula Kamaraszínház bejárata fölött. Babusa János alkotása.

Gózon Gyula (Érsekújvár, 1885. április 19. – Budapest, 1972. október 8.) Kossuth-díjas magyar színész.

Életpályája

Az Esztergomban élő szülei épp Érsekújváron, anyai nagyszüleinél tartózkodtak vendégségben, mikor megindult a szülés, így ott látta meg a napvilágot Az Esztergomban felnövő Gyula fiatalon Rákosi Szidi magán-színiiskoláját végezte el. Pályáját ugyan Nagyváradon kezdte, ismertté akkor vált, amikor Nagy Endre szerződtette kabaréjához Budapestre. Egy évad után jött a Népopera, aztán megint a kabaré, majd 1919-ben a Király Színház tagja lett.

1917-ben vette feleségül Berky Lilit, aki a saját vállakozásukban megindított Muskátli Kabaré primadonnája volt. A házaspár gyakran lépett fel együtt. 1927-től a Belvárosi Színház, 1929-től az Új Színház tagja lett.

Az operett mellett mindig vonzotta a drámai színjátszás: a Nemzeti Színház először 1935-ben szerződtette. Bár a zsidótörvények őt is leparancsolták a színpadról, 1945-ben visszatért a Nemzeti Színházhoz, amelynek élete végéig tagja maradt.

Összesen 90 filmben játszott főszerepet (már a némafilm korában megjelent a vásznon.) Filmalakításai méltán növelték népszerűségét. Hattyúdala az „Egy öreg színész emlékei” című írása volt, amely halála előtt nem sokkal, 1972. február-márciusban jelent meg a Nők Lapjában.

Feleségével, Berky Lilivel még 1935-ben vették meg az akkor még Budapest melletti kistelepülésen, Rákosligeten az otthonukat, ahol a második világháborút is átvészelték. Gózon majdnem haláláig élt a házban, csak élete legvégén, az 1970-es évek kezdetén adták el eltartói és vették magukhoz egy szobába.

Emlékét egykori rákosligeti otthonán emléktábla, nevét pedig az az utca viseli, melynek sarkán a háza állt. Ezen utca mentén felfelé haladva, egy sportpálya átellenes végében található a szintén róla elnevezett Gózon Gyula Kamaraszínház, melynek bejárata fölött ma egész alakos szobra áll.

Főbb szerepei

Bilitzky kadét (Herczeg Ferenc: A dolovai nábob lánya) Ferenc reichstadti herceg (Edmond Rostand: A sasfiók) Szellemfi (Szigligeti Ede: Liliomfi) Szilvai Tódor (Szigligeti E.: Liliomfi) Gobbo (Shakespeare: A velencei kalmár) Hoffen (Gaal József: A peleskei nótárius) Lombai (Kisfaludy Károly: Csalódások) Vackor (Shakespeare: Szentivánéji álom) Miller zenész (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem) Tschöll papa (Schubert–Berté: Három a kislány) Koszta Sámuel (Csiky Gergely–Máder Rezső: A nagymama)

Solmay (Csiky G.: Buborékok) Krüger (Gerhart Hauptmann: A bunda) Francia király (Kacsóh Pongrác: János vitéz) Ügyvéd (Móricz Zsigmond: Úri muri) Trahanache (Ion Luca Caragiale: Az elveszett levél) Poltáry (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival) Márki Jenő (Háy Gyula: Az élet hídja) Viszket Jakab (Urbán Ernő: Tűzkeresztség) Wang, vízhordó (Bertolt Brecht: Jó embert keresünk) Tyelegin (Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi)

Filmjei

Játékfilmek

A becsapott újságíró (1914 - néma film) A kék bálvány (1931) Hyppolit, a lakáj (1931) Tavaszi zápor (1932) Csókolj meg, édes (1932) Pardon tévedtem (1933) Rákóczi induló (1933) Egy éj Velencében (1933) Mindent a nőért (1933) Helyet az öregeknek (1934) Az új rokon (1934) Meseautó (1934) Lila akác (1934) Ida regénye (1934) Az iglói diákok (1934) Emmy (1934) Márciusi mese (1934) Köszönöm, hogy elgázolt (1935) Szerelmi álmok (1935) Ez a villa eladó (1935) Budai cukrászda (1935) Édes mostoha (1935) Szent Péter esernyője (1935) Nem élhetek muzsikaszó nélkül (1935) A királyné huszárja (1935) A csúnya lány (1935) Három sárkány (1936) Zivatar Kemenespusztán (1936) Mária nővér (1936) A titokzatos idegen (1936) Lovagias ügy (1937) Az ember néha téved (1937) Egy lány elindul (1937) Az én lányom nem olyan (1937) Segítség, örököltem! (1937) A Noszty fiú esete Tóth Marival (1938) Péntek Rézi (1938) Borcsa Amerikában (1938) Tizenhárom kislány mosolyog az égre (1938) János vitéz (1938)

Semmelweis (1939) A szerelem nem szégyen (1940) Szarajevo (1940) Zavaros éjszaka (1940) Erdélyi kastély (1940) Rózsafabot (1940) Aranyóra (1945) Hazugság nélkül (1945) Tanítónő (1945) Mesél a film (1946) Könnyű múzsa (1947) Beszterce ostroma (1948) Janika (1949) Dalolva szép az élet (1950) Tűzkeresztség (1951) Különös házasság (1951) Déryné (1951) Civil a pályán (1951) Állami Áruház (1952) Ifjú szívvel (1953) Rokonok (1954) Én és a nagyapám (1954) Fel a fejjel (1954) Simon Menyhért születése (1954) Különös ismertetőjel (1955) A csodacsatár (1956) Gerolsteini kaland (1957) Pár lépés a határ (1959) Tegnap (1959) Három csillag (1960) Felmegyek a miniszterhez (1961) Puskák és galambok (1961) Nem ér a nevem (1961) Amíg holnap lesz (1961) Esős vasárnap (1962) Pacsirta (1963) Új Gilgames (1963) A kőszívű ember fiai 1-2. (1964) Aranysárkány (1964)

Tévéfilmek

Gózon Gyula sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B-9-27. (balra, a háttérben Szép Ernő síremléke áll)

• Nagy filmművészeink - Gózon Gyula (1961 - rendező: B. Megyeri Gabriella)
• A pékinas lámpása (1961)
• Az utolsó vacsora (1962)
• Két találkozás (1965)

Kitüntetései

• Érdemes művész (1951)
• Kossuth-díj (1954)
• Kiváló művész (1955)

Külső hivatkozások

• Gózon Gyula a PORT.hu-n
• részletes életrajz, szerep és filmszereplista
• Gózon Gyula az Internet Movie Database oldalain