Prielle Kornélia

Barabás Miklós: Prielle Kornélia

Pollák Zsigmond metszete

Prielle Kornélia [ejtsd: priel] (Máramarossziget, 1826. június 1. – Budapest, 1906. február 25.) magyar színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja.

Férjével, Szerdahelyi Kálmánnal

Élete

Atyja, a francia származású Prielle József szíjgyártó volt; anyja erdélyi asszony, családi nevén Székely Eleonóra. A keresztelésnél az Antónia utónevet kapta, melyet azonban még kiskorában felcseréltek a Kornélia névvel, melyet a közéletben használt. Testvérei: Lilla (Rónay Gyuláné), Emília (Láng Boldizsárné) és Péter mind a színi pályára léptek. Prielle Kornélia kedve a színészethez a máramarosszigeti úri műkedvelők előadásain ébredt föl, majd kezébe kapván Jósikának Adorjánok és Jenők című drámáját, azt nagy buzgalommal tanulgatta és próbálgatta. Tizenöt éves korában, 1841. június 10-én lépett először színpadra Szatmáron, Tóth István társulatában a Két gályarab c. drámában, egy 11 éves kisfiút játszva. Tóth István társulata három hónap múlva megbukott. Hosszú ideig vidéken lépett fel, majd Kilényi Dávid társulatával Erdélyben turnézott, ahol Déryné oktatgatta. Itt találkozott Kántornéval is, aki barátságába fogadta. 1844-ben Nagyenyeden ismerte meg Szigligeti és szerződést ajánlott neki a Nemzeti Színházhoz. A Nemzeti Színházban első fellépte 1844. december 17-én volt, Szigligeti Zsidó című színműve Lizi szerepében. 1845 végén újra vidékre ment és a szabadságharcig Nagyváradon, Kecskeméten, Kolozsvárott és főleg Debrecenben játszott. 1846-ban is Debrecenben lépett fel, amikor Petőfi Sándor megkérte a kezét. Ő azonban 1847-ben Szerdahelyi Kálmán színészt választotta. A házasságot 1848-ban, amikor Szerdahelyi honvédnek ment, felbontották. 1849-ben Hidassy Elek földbirtokos huszárkapitányhoz ment nőül és egy időre visszavonult a színpadtól. Később Hidassy felcsapott színigazgatónak és nemsokára elváltak. Prielle 1857-ig maradt vidéken; 1857 októberében lépett fel mint vendég a Nemzeti Színházban Gauthier Margit szerepében; 1859. április 25-től lett a színház szerződött tagja. A kritika nem egyformán fogadta, a dicsérő hang azonban csakhamar elnémította a gáncsolókat. Még egyszer 1861-ben egy magánügye miatt megvált a Nemzeti Színháztól s Pécsre ment Ressler társulatához; 1861-ben aztán végleg tagja lett a Nemzeti Színháznak. 1881. február 7-én ő kapta meg első ízben az "örökös tag" rangot. Férjével, Szerdahelyi Kálmánnal, akivel másodszor is egybekelt, fő erőssége volt az új francia drámának. 1891-ben ünnepelte félszázados színészi jubileumát. 1905. december 24-én, Budapesten, a Józsefvárosban, halála előtt két hónappal, már elborult elmével, a nála 45 évvel fiatalabb Rozsnyay Kálmán íróval kötött házasságot. Elhunyt 1906. február 25-én este tíz órakor, Szabadszálláson temették el 1906. február 28-án délután. Síremléke 1965 óta áll a felső református temetőben.

Elsősorban Csiky Gergely és mások társadalmi drámáiban nyújtott alakításai emlékezetesek.

Fontosabb szerepei

Prielle Kornélia 60 eves korában ismeretlen szerepben.

• Szerémy grófnő (Csiky Gergely: A nagymama)
• Szederváry Kamilla (Csiky Gergely: A proletárok)
• Szidónia (Csiky Gergely: Buborékok)
• Cleopatra (William Shakespeare: Antonius és Cleopatra)
• Lizi (Szigligeti Ede: Zsidó)
• Cordelia (Shakespeare: Lear király)
• Melinda (Katona József: Bánk bán)
• Gauthier Margit (Dumas: A kaméliás hölgy)
• Margit (Feuillet: Egy szegény ifjú története)
• Lady Tartuffe (Girardin)
• Anna királynő (Scribe: Egy pohár víz)
• Adél (Hugó K.: Báró és bankár)
• Elmira (Molière: Tartuffe)
• Erzsébet (Szigeti J.: Rang és mód)

Emlékezete

Budapest XI. kerületében, Kelenföldön utca őrzi az emlékét.

Források

• Részletes életút és szereplista
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998) 
• Magyar színházművészeti lexikon
• Saját gyászjelentése