Szigligeti Ede

Szigligeti Ede arcképe. Pollák Zsigmond metszete

Szigligeti Ede mellszobra a Nagyváradi Állami Színház előtt

Szigligeti Ede (eredetileg: Szathmáry József, Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (r. 1840)

Tanulmányai

Szathmáry József születési nevét 1834-ben változtatta Szigligeti Edére, amikor tagja lett a budai színháznak.

A gimnázium három alsó osztályát szülőhelyén, Nagyváradon végezte, a többi osztályt, valamint az akadémiai tanfolyamot Temesvárott. Szülei papnak szánták, maga orvos akart lenni, végül mérnökségben állapodtak meg s már dolgozott is két évig egy mérnök mellett, amikor 1834-ben Pestre ment, hogy elméleti tanfolyamot hallgasson. Titokban már rég a színészetről ábrándozott, verselgetett is és színdarabokkal kísérletezett.

Színészi pályája

Szigorú apja ellenére 1834. augusztus 15-én színésznek csapott fel. Apja erre megtiltotta, hogy az ő nevét viselje s ő ekkor választotta Döbrentei Gábor ötletéből, Kisfaludy Sándor egyik regéje után a Szigligeti nevet. Alsóbb rendű szerepeket kapott, táncos, kardalos és ügyelő volt 12 forint havi fizetéssel, de tanulmányozta Goethét és Schillert és csakhamar egy tragédiát írt, mely Megjátszott cselek címen színre is került. Ezt a következő évek alatt több komoly dráma követte, melyek színpadi előadásmódjukban előnyösen különböztek az akkori eredeti darabok áradozásától s többé-kevésbé sikert is arattak. Vörösmarty Mihály, Bajza József, Fáy András is buzdította a fiatal költőt. Az 1837-ben megnyílt Nemzeti Színház falai között bontakozott ki egészen tehetsége, nem mint színésznek, hanem mint drámaköltőnek, s ettől fogva életét valóban a magyar színészetnek és első intézetünknek szentelte. 1840-ben a Magyar Tudományos Akadémia pályázatán Rózsa című vígjátékával elnyerte a díjat. E műve a színpadon is sikert aratott és Laborfalvy Rózával sokáig repertoár-darab volt. Már ekkor neve országosan ismert volt és többfelé ünnepelték. Már a 1840-es évek elejétől uralkodott a színpadon, s évtizedeken át, egészen haláláig ő maradt első színköltőnk.A Nemzeti Színháznak előbb rendezője, utóbb titkára, majd dramaturgja, végül pedig drámai igazgatója lett, amellett tanára volt a színiiskolának.

Az akadémia 1840-ben, a Kisfaludy Társaság 1845-ben tagjává választotta. Az akadémia drámai jutalmait tizenhatszor, a nemzeti színházét háromszor elnyerte.

Szívbajban hunyt el. Szász Károly költeménnyel és életrajzzal, Gyulai Pál emlékbeszéddel tisztelte meg emlékét.

Munkássága

Majdnem félszázadig tartó drámaírói pályáján több mint 100 eredeti darabot írt, melyekben a meseszövés rendkívül változatos leleményű, a technika egészen modern volt s mindig hatásos. A jellemrajzban és előadásban gyöngébb volt, mint a cselekmény fölépítésében és jelenetezésében, a költői ihletet gyakran a technikai ügyesség és a hatás eszközeivel való számító bánás pótolja. Remekeket alig alkotott, de mint a színpad költője Kisfaludy Károlytól Csiky Gergelyig ő elégítette ki kora közönségének szükségleteit.

Művei

Szigligeti Ede. Morelli Gusztáv fametszete. Megjelent: Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben (1887–1901) kiadványban

Szigligeti Ede és felesége, Szigligetiné Sperling Franciska színésznő sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/1-1-30.

Történelmi drámák

• Frangepán Erzsébet – 1835.
• Dienes – 1836.
• Vazul – 1838.
• Gyászvitézek – 1838.
• Pókaiak – 1838.
• Aba – 1838.
• Romilda – 1839.
• Cillei Fridrik (Frangepán Erzsébet átdolgozozása) – 1840.
• Micibán családja – 1840.
• Ál Endre – 1841.
• Korona és kard – 1841.
• Dávis – 1841.
• Troubadur – 1841.
• Gerő – 1844.
• Gritti – 1845.
• Zách unokái – 1846.
• Mátyás fia – 1847.
• Renegát – 1848.
• II. Rákóczy Ferenc fogsága – 1848.
• Vid – 1850.
• Egri nők – 1851.
• Andronik – 1851.
• IV. István – 1852.
• IV. Béla – 1852.
• Diocletian – 1855.
• Világ ura – 1856.
• Béldi Pál – 1857.
• Mátyás Király lesz – 1858.
• Zsigmond fogsága – 1859.
• Tinódi – 1861.
• Trónvesztett – 1861.
• Laczkfi Imre – 1862.
• Bujdosó kurucz – 1863.
• Nadányi (Laczkfi Imre átdolgozása) – 1864.
• Szerencsés Imre – 1867.
• Üldözött honvéd – 1867.
• Kemény Simon (Kisfaludy Károly nyomán) – 1867.
• Trónkereső – 1867.
• IV. Béla (átdolgozása a korábbinak) – 1870.
• Török János – 1870.
• Struensee – 1871.
• Valéria – 1873.
• Perényiné – 1876.

Társadalmi drámák

• Megjátszott cselek – 1835.
• Egy színésznő – 1847.
• Arczkép – 1852.
• Titkos Iratok – 1860.
• Adósok börtöne – 1860.
• A szerencse kereke – 1864.
• A fény árnyai – 1865.
• Halottak emléke – 1867.

Történelmi vígjátékok

• Rózsa – 1840.
• Kinizsi – 1841.
• Udvari bolond – 1871.

Társadalmi vígjátékok

• Lidérczek – 1834.
• Április bolondja – 1836.
• Vándor színészek – 1845.
• Pasquill – 1846.
• Liliomfi – 1849.
• Házassági három parancs – 1850.
• Lári-fári – 1853
• Castor és Pollux – 1854.
• Dalos Pista – 1856.
• Veszedelmes jó barát – 1856.
• Nevelő kerestetik – 1856.
• A mama – 1857.
• Petronella – 1857.
• Fenn az ernyő nincsen kas – 1858.
• Műszeretők – 1859.
• Nőuralom – 1862.
• Eladó leányok – 1863.
• Egy nagyra termett férj – 1864.
• Próbakő – 1866.
• Kedv és hivatás – 1867.
• A bajusz – 1868
• Ne fújd, mi nem éget – 1870.
• Új világ – 1872.

Népszínművek

• Szökött katona – 1843.
• Két pisztoly – 1844.
• Zsidó – 1844.
• Debreczeni rüpők – 1845.
• A rab – 1845.
• Egy szekrény rejtelme – 1846.
• Csikós – 1847.
• Párbaj, mint Istenítélet – 1848.
• Fidibusz – 1850.
• Aggteleki barlang – 1851.
• Nagyapó – 1851.
• Czigány – 1853.
• Pünkösdi királyné – 1855.
• Csokonay szerelme – 1855.
• Pál fordulása – 1856.
• Tízezer forint – 1856.
• Obsitos huszár – 1857.
• Álmos – 1859.
• Molnár leánya (báró Ötvös József novellája alapján) – 1861.
• Istenhegyi székely leány – 1862..
• A lelencz – 1863
• A strike (Balázs Sándorral) – 1871.
• Az amerikai – 1871.
• A háromszéki leányok (Jókai Mór után) – 1875.

Népregék

• Nagyidai czigányok – 1842.
• Argyl és Tündér Ilona – 1853.

Operaszövegek

• Fogadott leány – 1862.
• Debreczeni bíró – 1863.
• Dózsa György – 1867.

Előjátékok

• Láng A. jubileumára – 1842.
• A szent korona – 1867.

Fordítások

• Dumas-Schmidt: Szaraczén – Buda, 1836. július 2.
• O'Keefe-Kettel: Richárd király vándorélete – 1836.
• Dumas-Schiff: III. Henrik és udvara – 1836.
• Walter Scott – Lembert: Richárd király a szent földön – 1838.
• Albini: Veszedelmes nagynéne – 1838.
• Holtey: Babérfa és koldusbot – 1839.
• Lockroy-Anicet: Miért? – 1841.
• Raupach: Lovagszó – 1843.
• Shakespeare: Tévedések vígjátéka – 1853 – Egressy Gáborral
• Birch-Pfeiffer: Lowoodi árva – 1854.
• Feuillet: Öregségre – 1854.
• Elmenreich Fr.: Elveszem a nőmet – 1855.
• Laube: Essex gróf – 1856.
• Halm: Ravennai viador – 1858.
• Shakespeare: III. Richard király – 1867.
• Goethe: Egmont – 1871.
• Gottschall R.: Howard Katalin – 1871.

Évszám nélkül

• Mellesville: A bujdosó kocsija
• Victor Hugo: Didier
• Kenney-Schneider: Házasult és eltemettetett.

Források

• Életrajz és szakirodalom
• Portréfotó
• Szigligeti Ede a PORT.hu-n

Irodalom

• Szigligeti Ede munkái (Szász Károly bevezetésével). Magyar Elektronikus Könyvtár.
• Szigligeti Ede színművei (Bayer József bevezetésével). Magyar Elektronikus Könyvtár. (Hozzáférés: 2010. február 24.)
• Szigligeti Ede színművek. Magyar Elektronikus Könyvtár.
• Szigligeti Ede: Liliomfi. Magyar Elektronikus Könyvtár.