Morelli Gusztáv
Morelli Gusztáv, (Pest, 1848. február 15. – Budapest, 1909. március 21.) fametsző, a fametszés tanára.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Életpályája
Iskolai tanulmányainak befejezése után Huszka Lajos debreceni fametszőnél kezdte a művészet elsajátítását, majd Rusz Károly intézetében működött és tanított 1868-ig. Ez idő alatt több magyar festő, köztük Munkácsy Mihály műveit metszette fába, még pedig olyan sikerrel, hogy azoka akkor a Párizsban nagy feltünést keltő Gustave Doré-rajzok metszéséhez hasonlították. Ugyancsak itt készítette a Honvéd-album és Koronázási album metszeteinek nagy részét. Önállóan először 1868-ban kezdett dolgozni és pedig Orbán Balázs báró A Székelyföld leirása c. munkája és a Vasárnapi Újság számára. A következő évben állami ösztöndíjjal Párizsba utazott, hogy a fametszést tanulmányozza s ott is maradt egész a francia-porosz háború kitöréséig, amikor Harralnál folytatta tanulmányait. Később Lipcsében is megfordulván, 1872 tavaszán visszatért szülővárosába, itt véglegesen letelepedett, s Keleti Gusztáv, Mészöly Géza és Greguss János képeiből többet igazi művészettel metszett a Vasárnapi Újság számára. Ugyanekkor mintegy 50 képre kapott megbizást Petőfi első illusztrált kiadásához. Morelli nagy sikerei indították a kormányt arra, hogy 1873-ban az országos rajztanár-képezdében fametsző-szakosztályt állítson föl s annak vezetésével Morellit bizza meg. 1876-ban Petőfi második díszkiadásához ismét több új fametszetet készített s azután több díszmunkának, díszoklevélnek, állami értékpapírnak, kötvénynek és tankönyvnek rajzait metszette. Különösen kitünt az 1885. évi országos kiállítás diplomája, továbbá 1891. az a két nagy metszete, melyet Zichy Mihály két allegorikus képe - 1848 és 1867 - után készített. A néhai Rudolf trónörökös kezdeményezésére megindított Osztrák-magyar monarchia irásban és képben című nagy vállalkozás magyar kiadásának összes fametszetei (ez ideig mintegy 850 db.) szintén a Morelli vezetése alatt álló műintézetben készültek és jelentékeny részük a Morelli mesteri munkája. Morelli 1889-ben ismét nagyobb tanulmányutat tett, meglátogatva München, Köln, Brüsszel, London, Rotterdam, Hága, Utrecht és Amszterdam fametsző-intézeteit. 1895 tavaszán fejezte be Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképének ötödfél méter hosszú fametszetét, amely nagyságát tekintve, páratlannak mondható. Ugyanebben az évben az oktatásügyi miniszter megbizásából Dél-Németországban tett tanulmányutat a szines fametszés tanulmányozása végett. Ennek az útjának az eredménye a tíz színes fametszetű millennáris levelezőlap, melyet a posta-kincsár megrendelésére készített.
[szerkesztés] Díjai, elismerései
Morellit 1872 óta kül- és belföldön több éremmel, díszoklevéllel tüntették ki. Műveiről kiváló szaktekintélyek, mint Lostalot Alfréd, Lützow, Zichy Mihály és mások nyilatkoztak nagy elismeréssel.
[szerkesztés] Művei a magyar Wikipédiában
[szerkesztés] Források
 |
Ez a szócikk részben vagy egészben a Pallas nagy lexikonából való, ezért szövege és/vagy tartalma elavult lehet. Segíts nekünk korszerű szócikké alakításában, majd távolítsd el ezt a sablont. |
- Magyar életrajzi lexikon
- Gécs Béla: Morelli Gusztáv fametsző emlékezete. A fametszés legnagyobb hazai mestere. = Magyar Grafika, 1999/3. sz. 80-81. o.
