Janovics Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Janovics Jenő
Janovics Jenő.jpg
Janovics Jenő 1901-ben
Született Ungvár Osztrák-Magyar Monarchia
1872. december 8.
Elhunyt Kolozsvár magyar
1945. november 16. (72 évesen)
Házastársa Poór Lili
Foglalkozása színész, filmrendező, forgatókönyvíró
Janovics Jenő az IMDb-n
Mellszobra a kolozsvári Állami Magyar Színház emeleti előcsarnokában (Benczédi Sándor alkotása)

Janovics Jenő (Ungvár, 1872. december 8. – Kolozsvár, 1945. november 16.) színész, filmrendező, forgatókönyvíró a magyar filmgyártás egyik úttörője, Kertész Mihály és Korda Sándor felfedezője

Tartalomjegyzék

Életpályája [szerkesztés]

Főiskolás éveinek elején párhuzamosan látogatta a budapesti Műegyetem és a Színházművészeti Akadémia kurzusait. Több magyarországi és erdélyi városban színészkedett, 1896-ban szerződött a Kolozsvári Nemzeti Színházhoz, és az itteni egyetemen Csiky Gergely realizmusa című tanulmányával doktorált. Ettől az évtől kezdődően, kisebb berlini, londoni, párizsi és szegedi megszakításokkal, egyre szorosabban kötődik Kolozsvárhoz. 1902-től 3 évig (1905-ig) a szegedi társulat igazgatója volt, 1905–1930 között a kolozsvári színházat vezette. A trianoni békeszerződés megkötését, Erdély Romániához csatolását követően felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a magyar színjátszás ügyének bátor vállalásával és az új intézményi keretek kiépítésével. Célja volt, hogy komoly, a legújabb irodalmi és színházi fejleményekre is fogékony, értő közönséget neveljen. Szívesen rendezett Molière-t, Shakespeare-t, görögöket és magyar klasszikusokat is, de nyitott volt az új magyar drámára. Ifjúsági előadásokat indított, bevonta a város fiatal diákságát, akiket korán elkezdett arra nevelni, hogy tudatos, színházszerető és -értő közönséggé válhassanak. Igazgatása alatt a kolozsvári színház úttörővé vált a magyar színházi életben, sokszor Budapestet is megelőzve, erősen művészszínházi (közönségnevelő) törekvéseivel. 1905-ben még a Farkas utcai színházban kezdte el igazgatását, de az ő vezetése idején épült meg a Kolozsvári Nemzeti Színház új, impozáns épülete (ma román Nemzeti Színház), Fellner és Helmer tervei alapján. 1936-ban több régi színésztársával megszervezte a Szegedi Szabadtéri Játékokat. Az 1930-as évek végétől kezdve a méltatlan kirekesztettség körülményei között irodalmi munkásságára helyeződött át a hangsúly. Noha egész életét a magyar kultúrának és a magyar színjátszásnak szentelte (továbbá keresztény felesége volt, Poór Lili személyében), nem mentesült a zsidótörvények hatálya alól. Bandi nevű öccsét a nyilasok agyonlőtték, ő maga, feleségével, úgy menekülhetett meg a holokauszt borzalmaitól, hogy a deportálás elől Budapestre utaztak, ahol barátaik bújtatták őket. Még megérte, hogy 1945 júniusában újra átvehette a kolozsvári színház igazgatását, a Bánk bán-bemutató előkészületei közben érte a halál. Színészként gazdag jellemformáló képességét bizonyította. Mint rendező és színházigazgató a hagyományokat és az újításokat ötvözte, de mindig hű maradt a humánus eszményekhez. Az 1910-1920-as években rendezett drámaciklusai, ifjúsági és munkásmatinéi, például az Erdélyi magyar drámaciklusok színháztörténeti jelentőségűek. A magyar filmgyártás úttörője volt. Az 1914-ben alapított PROJA – Projectograph Janovics – később Corvin, majd Transsylvania Filmgyár 1920-ig 48 filmet forgatott.

Fontosabb színházi rendezései [szerkesztés]

Filmjei [szerkesztés]

  • A két árva, 1920 – rendező
  • Andor, 1918 – rendező, forgatókönyvíró
  • Ártatlan vagyok, 1916 – rendező
  • Asszonyi eskü, 1918 – rendező
  • Baccarat, 1918 – rendező, forgatókönyvíró
  • Bánk bán, 1914 – forgatókönyvíró, színész
  • Ciklámen, 1917 – rendező, forgatókönyvíró
  • Csaplárosné, 1917 – rendező
  • A dollárkirálynő leánya, 1913 – rendező, forgatókönyvíró
  • A dolovai nábob leánya, 1916 – rendező, forgatókönyvíró, színész
  • Éjféli találkozás, 1915 – forgatókönyvíró
  • Falusi madonna, 1918 – rendező, forgatókönyvíró
  • A feleség, 1918 – rendező, forgatókönyvíró
  • A gyónás szentsége, 1916 – rendező, forgatókönyvíró, színész
  • A Gyurkovics leányok, 1918, forgatókönyvíró
  • Havasi Magdolna, 1915 – forgatókönyvíró
  • Hotel Imperial, 1918 – rendező
  • A kormányzó, 1915 – színész
  • A kölcsönkért csecsemők, 1914 – forgatókönyvíró
  • Leányfurfang, 1915 – rendező
  • Lila test, sárga sapka, 1918 – rendező, forgatókönyvíró
  • Liliomfi, 1915 – rendező, forgatókönyvíró
  • A medikus, 1918 – rendező
  • A megbélyegzett, 1918 – rendező
  • Méltóságos rabasszony, 1916 – rendező, forgatókönyvíró
  • Mesék az írógépről, 1916 – színész
  • A névtelen asszony, 1918 – rendező, forgatókönyvíró
  • Palika, 1918 – rendező
  • A peleskei nótárius, 1916 – rendező, forgatókönyvíró
  • Petőfi dalciklus, 1916 – rendező, forgatókönyvíró
  • Sarah grófnő, 1918 – rendező, forgatókönyvíró
  • Sárga csikó, 1913 – forgatókönyvíró
  • Sergius Panin, 1918 – rendező, forgatókönyvíró
  • A szerelem haláltusája, 1918 – rendező, forgatókönyvíró
  • A szerzetes, 1918 – rendező, forgatókönyvíró
  • A tanítónő, 1917 – rendező
  • Tisztítótűz, 1918 – forgatókönyvíró
  • A tolonc, 1914 – forgatókönyvíró
  • Az utolsó éjszaka, 1917 – rendező, forgatókönyvíró
  • A vadorzó, 1918 – rendező
  • A vasgyáros, 1917 – rendező, forgatókönyvíró
  • A vén bakancsos és fia, a huszár, 1917 – forgatókönyvíró
  • Vergődő szívek, 1916 – rendező, forgatókönyvíró

Könyvei [szerkesztés]

  • Csiky Gergely élete és művei I–II. (1900–1902)
  • A magyar dráma irányai (1908)
  • A magyar dráma fejlődése (1913)
  • A Farkas utcai színház (1914)
  • A Bánk bán nyomában (1942)
  • A Hunyadi téri színház (1942)

Források [szerkesztés]

További információk [szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Janovics Jenő témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]

m • v • sz
Az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia 1894-ben oklevelet szerzett hallgatói
Színészek (1890-1894)
Színészek (1891-1894)
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Janovics_Jenő&oldid=13546161”