Lengyel Menyhért

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lengyel Menyhért
Lengyel Menyhért.jpg
Született 1880. január 12.
Balmazújváros
Elhunyt 1974. október 23. (94 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar

Lengyel Menyhért (Lebovics Menyhért, Balmazújváros, 1880. január 12.Budapest, 1974. október 23.) író, publicista, színműíró, forgatókönyvíró, a Belvárosi Színház társigazgatója (1929-1930).

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balmazújváros Híreshát (más néven: Rollháza) nevű pusztáján született, a középiskolát Miskolcon végezte el.[1]

Irodalmi pályafutását újságíróként kezdte, Kassán, majd Budapesten dolgozott.[2] 1907-ben jelentkezett színpadi szerzőként: a Thália Társaság mutatta be A nagy fejedelem c. színművét. A hálás utókor c. drámáját 1908-ban a Nemzeti Színház mutatta be, ezt a Magyar Tudományos Akadémia Vojnits-díjjal[Jegyzet 1][3] tüntette ki. 1909-ben megjelent Taifun c. színdarabja világsiker lett. Publikált a kor legjelentősebb magyar irodalmi folyóiratában, a Nyugatban is.

Az I. világháború idején (1914–1918) Az Est című lap megbízásából Svájcban dolgozott, onnan küldte háborúellenes cikkeit, publikációit, amelyeket német és francia lapok is átvettek. Ezek az írások Egyszerű gondolatok címmel 1918-ban kötetben is megjelentek. 1916-ban írta meg A csodálatos mandarin c. "pantomim-mesét" (az író saját megfogalmazása), amelyből Bartók Béla világhírűvé lett táncjátéka született.[4] A háború után hosszabb utazást tett az Egyesült Államokban, ott szerzett tapasztalatait Amerikai Napló című kötetében adta közre (1922). Az 1920-as években a színház mellett a filmmel is aktívan foglalkozott, egy ideig a berlini May-Film dramaturgja volt. 1929–1930-ban Karinthy Frigyes mellett a Belvárosi Színház társigazgatójaként dolgozott. 1931-ben a Pesti Napló számára Londonból küldte tudósításait.

1937-ben költözött át az USA-ba, Hollywoodba, forgatókönyvírónak. Számos filmje világsiker lett és néhány ma is szerepel a mozik és tévécsatornák műsorán (pl. a Ninocska, amelynek a főszerepét Greta Garbo játszotta, és amelyet 1942-ben Oscar-díjra is jelöltek, vagy a Lenni vagy nem lenni). (A Ninocska alapján készült Cole Porter Silk Stockings – Selyemharisnya – c. musicalje is, aminek film változatát 1957-ben mutattak be.)

1960 végén azonban ismét Európában, nevezetesen Olaszországban, Rómában telepedett le. 1963-ban irodalmi munkásságáért Róma város nagydíjával tüntették ki.

1956 után többször hazatért látogatóba, 1974-ben végleg haza akart települni, de hazaérkezését követően röviddel Budapesten, 94 éves korában elhunyt. Egész életén át vezetett naplóját a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. Szülővárosában, Balmazújvárosban a városi könyvtár 2004-ben a Lengyel Menyhért Városi Könyvtár nevet vette fel.[5]

Főbb színpadi művei (keletkezésük sorrendjében)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A nagy fejedelem (1907)
  • A hálás utókor (1907)
  • Falusi idill (1908)
  • Taifun (1909)
  • A szűz (1909, Hatvany Lajossal)
  • Az árny (1910)
  • A próféta (1911)
  • A cárnő (1912, Bíró Lajossal)
  • Róza néni (1913)
  • A vendégek (1914, Bródy Sándorral)
  • A táncosnő (1915)
  • A csodálatos mandarin (1916)
  • Az igazi hős (1917)
  • Vera (1917)
  • Seherezádé (1918)
  • Chalotte kisasszony (1918)
  • Sancho Panza királysága (1918)
  • Néva parti estély (1919)
  • Caruso contra Ramses (1922)
  • Mister Rong (1923)
  • Antonia (1924)
  • A waterlooi csata (1924)
  • Mária (1925)
  • Seybold (1926)
  • A postáskisasszony (1927)
  • Tihamér (1928)
  • A kínai lány (1929)
  • Földnélküly János (1929, Karinthy Frigyessel)
  • Vendégszereplés (1931)
  • Angyal (1931)
  • Pintyőke (1931)
  • Evangeline (1932, Bíró Lajossal)
  • A feltaláló (1934)
  • Nizsinszkij (1934)
  • Királyi vér (1935)
  • Ninocska (1937)
  • Lady Chatterley szeretője (1940)
  • Különleges nap (1944, Phyllis Parkerrel)
  • Kean és Aldridge (1948-1954)
  • Jámbor lelkek külföldön (1950)
  • Bölcs Náthán (1953)
  • Dráma a vadászaton (1961)
  • Lábán leányai (1963)

Fontosabb film-forgatókönyvei (keletkezésük sorrendjében)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Tiltott paradicsom (Forbidden Paradise) (1924) - R.: Ernst Lubitsch
  • Nagy Katalin, a cárnő (Catharine the Great) (1934) - R.: Paul Czinner, Fsz.: Elisabeth Bergner
  • Helyet az öregeknek (1934, Cziffra Gézával és Stella Adorjánnal Siegfried Geyer és Bús Fekete László színdarabjából)
  • Egy frakk története (Tales of Manhattan) (1934, Vadnai Lászlóval és Fodor Lászlóval) - R.: Julien Duvivier, Fsz.: Charles Laughton, Paul Robeson
  • Karaván (Caravan) (1934) - R.: Erich Carr, Fsz.: Charles Boyer, Loretta Young
  • Rembrandt (1934) - Fsz.: Charles Loughton
  • A cár és a muzsikus (The Tzar and the Musician) (1935) - Fsz.: Arthur Richmann
  • Hotel Imperial (1935, Bíró Lajossal) - R.: Otto Preminger
  • Angyal (Angel) (1937) - R.: Ernst Lubitsch, Fsz.: Marlene Dietrich
  • Ninocska (Ninotchka) (1939) - R.: Ernst Lubitsch, Fsz.: Greta Garbo
  • Lenni vagy nem lenni (To Be or Not to Be) (1942) - R.: Ernst Lubitsch, Fsz.: Carole Lombard
  • Dicsőség napjai (Days of Glory) (1944) - R.: Casey Robinson, Fsz.: Gregory Peck
  • Királyi botrány (Royal Scandal) (1945) - R.: Otto Preminger
  • Selyemharisnya (Silk Stockings) (1957, a Ninocska film-musical változata) - Fsz.: Fred Astaire, Cyd Charisse

Műveinek és a róla megjelent írásoknak részletes jegyzéke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kun Józsefné: Lengyel Menyhért. Személyi bibliográfia (1880-1974). Lengyel Menyhért Városi Könyvtár, Balmazújváros, 2004

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Vojnits-díjat a Magyar Tudományos Akadémia 1906-ban alapította. Az 1904-ben elhunyt özv. Vojnits Tivadarné végrendeletében 20 ezer koronát hagyományozott az Akadémiára azzal, hogy annak kamataiból "tiszteletdíjat kapjon azon szerző, a ki a legsikerültebb magyar színművet, illetőleg drámát írja." Az Akadémia 1916. december 17-i 223. határozata szerint "a pályázat minden évben kiírandó és úgy ennek eszközlése, valamint a jutalom odaítélése a M. T. Akadémiát illetendi." A díjjal az évek során számos színművet jutalmaztak, többek között Lengyel Menyhért A nagy fejedelem (1908), Eötvös Károly Böthök uram szerencséje (1914), Zilahy Lajos Süt a nap (1924), Márai Sándor Kaland (1940) című drámáját.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Király István: Balmazújvárosi krónika. Balmazújváros, 1998
  2. Lengyel Menyhért: Életem könyve (szerk.: Vinkó József). Gondolat, Budapest, 1987. ISBN 963-281-862-8
  3. A M. Tud. Akadémia jegyzőkönyvei. Harminczkettedik akadémiai ülés, Kilenczedik összes ülés 1906. deczember 17-én. 57-58. old.
  4. Bartók Béla - Lengyel Menyhért: A csodálatos mandarin. Magyar Bibliofil Társaság/Tevan Kiadó, 1990. ISBN 963 7900 489 TE 047
  5. A Lengyel Menyhért Városi Könyvtár története

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lengyel Menyhért témájú médiaállományokat.