Sétatér (Kolozsvár)
Koordináták: é. sz. 46° 46′ 9″, k. h. 23° 34′ 38,6″
A kolozsvári Sétatér (románul Parcul Central) a város központjában, a Kis-Szamos partján elterülő park. Területe kb. 13 hektár. Gesztenyefái több mint száz évesek.
A 19. század elején a terület még mocsaras volt, amelyet Hangyás-berek néven ismertek. A városbeliek vadkacsára vadászni jártak ide. 1812-ben a város bérleti szerződést kötött Meleg János szűcsmesterrel, amelyben megengedte neki, hogy a Hangyásberekbek bort, sört, méhsört, pálinkát és élelmet áruljon. 1818-19-ben a bérlő hasonló feltételekkel Benigni Éliás mészárosmester volt. 1827. február 1-jétől a báró Jósika Jánosné vezette Jóltevő Asszonyi Egyesület bérbe vette a várostól a Hangyás-berket, hogy ott sétáló helyet létesítsen. 1838. május 1-én Városi Sétahely-bizottság létesült, mely átvette a Sétatér kialakításának feladatát a Jóltevő Asszonyi Egyesülettől. Az 1830-as évek elején nyílt meg, kezdetben Népkertnek nevezték. 1855-ben megépült a katonai uszoda, amely egyes időpontokban a polgárság számára is nyitva állt. 1860. szeptember 15-étől a Sétatéri Bizottság (elnöke gróf Mikó Imre) gondozta a Sétateret. Ebben az időszakben készítette Kagerbauer Antal a sétatéri tó tervét. 1862-ben alakult meg a Kolozsvári Kereskedelmi Ifjak Dalárdája, melyet Stöger Béla, a színház operarészlegének karmestere vezetett. A kórus esténként a sétatéri tó partján énekelt.
1865. szeptember 2-án Haller Károly kezdeményezésére részvénytársasági alapon megalakult a Sétatér-Egylet, amely átvette a városi Sétatéri Bizottságtól a Sétatér rendezését, gondozását, kialakíttatta a sétányokat, kiásatta a tavat, zenepavilont emeltetett. 1871-ben Korcsolya-Egylet alakult a városban, mely kibérelte a sétatéri tavat, és a szigetére 1877-ben fa korcsolyacsarnokot építtetett. 1873-ban a Sétatéren lövölde épült. 1874. június 13-án nyílt meg a Zimmermann Henrik tervei szerint a Sétatér részeként épült favázas nyári színkör (ma ez ad helyet az Állami Magyar Színháznak). 1886-ban a Sétatér Egylet húsz évre kötött szerződése végeztével a Sétatér a város gondozásába került. 1896–1897-ben épült fel a Pákey Lajos tervezte korcsolyapavilon és a kioszk. Szintén 1897-ben készült el a kaszinó előtti szökőkút.
A Felsőbb Leányiskola, amelyet igazgatónőjéről De Gerandonak neveztek, 1900-ban költözött a sétatéri új épületbe, amelyet Alpár Ignác tervezett (ma az egyetem kémiai kara található itt). 1912 őszén Janovics Jenő a sétatéri színkörben mozit rendezett be. 1942-1943-ban épült fel a Barabás Miklós Céh műcsarnoka, Kós Károly tervei alapján.
A Sétatéren található Liviu Rebreanu és George Coșbuc szobra, amelyeket az 1960-as évek végén állítottak fel.
2006-ra az 1956-os magyarországi forradalom erdélyi áldozatainak emlékére állítandó emlékművet terveztek a Sétatérre. A résnyire nyitott börtönajtót ábrázoló emlékművet Szakáts Béla temesvári szobrászművész készítette el. Az engedélyek elhúzódása miatt a felavatásra csak 2009. október 29-én került sor.
Források [szerkesztés]
- Asztalos Lajos: Kolozsvár épített kincsei. Kolozsvár: Stúdium. 2008. 156–163. o. ISBN 978 973 643 159 3
- Gaal György: Kolozsvár 1000 éve. Szerk. Dáné Tibor Kálmán [et al.]. Kolozsvár: Erdélyi Erdélyi Múzeum-Egyesület : Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN ISBN 973-8231-14-0 Online hozzáférés
- Herepei János: Kolozsvár történeti helyrajza. Kolozsvár: Művelődés. 2004. 229–230. o. ISBN 973 7993 03 9
- Sas Péter: Egy tudományszervezési emlékirat 1942-ből. Korunk, 2005. 4. sz. Online hozzáférés
- Varga László: Emlékmű és emlékezés 56'ra. kronika.ro, (2009. okt. 23.) Online hozzáférés
További információk [szerkesztés]
- Kőváry László: A kolozsvári sétatér keletkezése és fejlődése 1812–1860. Kolozsvár. 1886.
- Fekete Albert: Kolozsvári kertek: A régi Kolozsvár zöldterületei. Zilah. 2005.
- Jósika Rosalie: A kolozsvári sétatér születése. Helikon, 1993. 9. sz.
- Csűrös László: A kolozsvári Sétatér növényzetéről. Művelődés, 2000. 4. sz.
.svg){kind=small}
