Temesvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Temesvár (Timișoara, Temeswar/Temeschwar/Temeschburg)
Timisoara - Piata Unirii, The Dome and votive figure.JPG
A római katolikus Szent György-székesegyház (Dóm) és a Szentháromság-szobor
Temesvár címere
Temesvár címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang megyei jogú város
Beosztott falvak
Polgármester Nicolae Robu (PNL)
Irányítószám 300030
Körzethívószám 0x56
SIRUTA-kód 155243
Népesség
Népesség 319 279 fő (2011. október 31.)[3]
Magyar lakosság 24 287 fő[1]
Népsűrűség 2600 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 91–94 méter[2] m
Terület 130,5 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Temesvár  (Románia)
Temesvár
Temesvár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 45′ 35″, k. h. 21° 13′ 48″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 35″, k. h. 21° 13′ 48″
Temesvár weboldala

Temesvár (németül Temeswar, románul: Timișoara Sound [timiˈʃo̯ara], horvátul Temišvar, a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár, szerbül: Темишвар) város Romániában, a Bánságban. Az egykori Temes vármegye és a mai Temes megye székhelye. 319 279 lakosával Románia harmadik legnépesebb városa. A Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió földrajzi középpontjában fekszik, és annak legnépesebb városa.

A város földrajzi fekvésének köszönhetően a történelem során stratégiai fontosságú hely volt. Éghajlata kontinentális, de a mediterrán hatás is érzékelhető.

Első hiteles írásos említése 1266-ból származik, amikor a Magyar Királysághoz tartozott. A 16. században az Oszmán Birodalom elfoglalta, majd két évszázad múlva ismét a Magyar Királyság része lett. 1920-ban a trianoni békeszerződés Romániának ítélte a várost. A második világháború után Temesvár történetének legfontosabb eseménye az 1989-es romániai forradalom kirobbanása volt.

Temesvár többnemzetiségű város. A románok mellett magyarok, németek, szerbek, szlovákok, ukránok, illetve az utóbbi években olaszok lakják. Lakossága az 1990-es évek óta folyamatosan csökken. Kulturális és különösen az építészeti gazdagsága miatt „Kis Bécsnek” is nevezik.

Temesvár a 18. századra komoly gazdasági központ lett, és a 21. században is a gazdaság viszonylagos fejlettségének köszönhetően a negyedik helyet foglalja el a romániai városok között az életszínvonal tekintetében.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temesvár neve a Temes folyó nevéből ered,[4] a középkorban ugyanis a folyó egyes ágai a mai város területén folytak át. A román Timișoara a magyar Temesvár szóból származik, mint ahogy a német Temeswar és a szerb megnevezés is.

Történelmi dokumentált nevei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Címer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város első címere a Magyar Királyság első ismert címere volt, amelyet 1365-ben adományozott I. Lajos magyar király.[7] Az idők folyamán többször változott, a mai a változatok keveréke.

Timisoara Coat of Arms 2009.png

A címer leírása:[9]

„Vágott pajzs; a felső, hasított mezőben az első negyed vörös alapján kék hullámok felett, kétíves ezüst hídon arany oroszlán jobbfelé halad; a második negyedben kék alapon ezüst várfal, ormós kúp alakú toronnyal, két kerek, fekete ablakkal, vörös tetővel és nyílt kapuval, melyben fekete kútkerék van; a torony ormóiból jobbra vörös, ezüst keresztes zászló, balra a sárga sávján lyukas román trikolór lóg ki.
A címer alsó részén, kék alapon, szabálytalan határvonalas ezüst város vörös ház- és toronytetőkkel, zöld pázsitos mezőn, melyen jobbra ezüst, sávos folyó folyik, és amely felett jobboldalt arany sugaras emberarcú nap, baloldalt pedig ezüst fogyó hold van, mindez perspektívában rajzolva.
A pajzs felett hétormós ezüst falkorona van.”

A címer jelképei:

  • Az oroszlánt és a hidat Olténia címeréből vették át, ezzel a város Romániához való kötődését jelképezve.
  • A zászlós torony azt jelképezi, hogy Európában elsőként ebben a városban működött központosított ivóvízellátás; a lyukas trikolór az 1989-es román forradalomra utal.
  • A város körvonala Temesvár régi várát eleveníti fel.
  • A hétormós koronafal arra utal, hogy Temesvár megyei jogú város.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temesvár a Kárpát-medence délkeleti részén, a Bánságban fekszik a Béga és a Temes folyók mellett. E két folyó a 18. századig a történelmi város területét mocsarakkal vette körül. A város jól védhető volt, azonban könnyen terjedtek a járványok, fertőzések. Emiatt a város nem fejlődött. A 18. században a mocsarakat lecsapolták úgy, hogy szabályozták a folyókat. Többek között a Temes folyónak új medret ástak, és létrehozták a Béga-csatornát. A kiszárított területek lehetővé tették az építkezéseket.[10] Geológiailag aktív területen fekszik, hiszen az évszázadok során több földrengést is feljegyeztek a krónikák. A legutolsó rengést 2012. január 8-án mérték, amely 3,1-es erősségű volt.[11]

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temesvár éghajlata éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlaghőmérséklet (°C) −1,5 0,6 5,7 11,1 16,3 19,6 21,5 20,9 16,8 11,2 5,7 1,2 10,7
Átl. csapadékmennyiség (mm) 39 38 37 48 63 81 58 52 44 50 49 49 584
Forrás: Románia statisztikai évkönyve 2007 (román nyelven). www.insse.ro. Országos Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2011. szeptember 29.)


Temesvár éghajlata mérsékelt-kontinentális, amelynek jellemzője a hideg tél és a meleg nyár. Nyáron a hőmérséklet 20 °C fölött van, télen fagypont alá is kerülhet.[12] A földrajzi fekvésnek köszönhetően azonban mediterrán hatás is éri.

Tavasszal és nyáron jelentős csapadék érkezik az Atlanti-óceán felől, gyakran még a tél is csapadékos. Az Adriai-tenger felől érkező mediterrán hatás miatt azonban ha esik is hó, hamar elolvad, továbbá a nyári meleget is ez a hatás okozza. Az éves csapadék mennyisége megegyezik az országos átlaggal.[13]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temesvár, 1656

Temesvár több uralmat élt át, és történetének legnagyobb részében fontos helység volt a régiójában, azokban az államokban, amelyekhez tartozott. Első hiteles írásos említése 1266-ból származik, amikor a Magyar Királysághoz tartozott. A 14. század néhány évében I. Károly magyar király a főurakkal folytatott harcai miatt ide helyezte székhelyét, ezért ekkor Magyarország fővárosának is lehetett tekinteni. A 16. században oszmán kézre került, majd a 18. század elején a Habsburg Birodalom kerítette hatalmába. Ennek keretében újból Magyarország egyenes fennhatósága alá került a 18. század vége felé, hogy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után ismét Bécs uralkodjon közvetlenül felette. Kevéssel az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulása előtt megint Magyarországhoz került 1918-ig, amikor Romániához csatolták. A második világháború után Temesvár történetének legfontosabb eseménye az 1989-es romániai forradalom kirobbanása volt, amire itt került sor.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2002-es népszámlálás szerint a városban 317 660 fő lakott, népsűrűsége 2622 fő/km² volt. Temesvár népessége a 90-es évek óta folyamatosan csökken. 2010-ben a Nemzeti Statisztikai Intézet (románul: Institutul Național de Statistică) adatai szerint 312 113 volt a lakosok száma.[14] Nemzetiségi arányait tekintve 2002-ben Temesvár lakosságának 85,52%-a román, 7,5%-a magyar, 2,25%-a német volt. A jegyzékben nem szerepelnek a külföldi állampolgárok, akik üzleti tevékenységek miatt költöztek a városba, mint például a számos olasz.[15]

A 2011-es népszámláláskor a 319 279 lakos 81,4%-a román, 4,9%-a magyar, 1,5%-a szerb, 1,3%-a német, 0,7%-a roma volt.[16]

Népességi adatok nemzetiségi eloszlásban a hozzá tartozó településekkel együtt:

Statisztika[1] Nemzetiség
Év Népesség (fő) Románok Németek Magyarok Szerbek Zsidók Romák Szlovákok Bolgárok Ukránok Egyéb / nem nyilatkozott
1880 38 702 5 188 21 121 7 745 2 487 n. a. n. a. 416 n. a. 29 1716
1890 45 948 5 594 24 973 11 100 2 363 n. a. n. a. 332 n. a. 27 1559
1900 60 551 6 312 30 892 19 162 2 730 n. a. 288 n. a. 13 1154
1920 86 850 16 047 32 097 27 189 n. a. 8 307 n. a. n. a. n. a. 3 210
1930 102 390 25 207 33 162 31 773 2 237 7 264 379 652 279 56 1381
1941 125 052 46 466 37 611 24 891 n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. n. a. 16 084
1956 142 257 75 855 24 326 29 968 3 065 6 700 122 575 280 56 1310
1966 174 243 109 100 25 058 31 016 4 188 2 590 120 490 475 71 1135
1977 269 353 191 742 28 429 36 724 6 776 1629 1109 404 942 299 1299
1992 334 115 274 511 13 206 31 785 7 748 549 2 668 675 1314 756 903
2002[1] 317 660 271 677 7 157 24 287 6 311 367 3 062 570 1218 762 2 249
2011[16] 319 279 259 754 4 193 15 564 4 843 176 2 145 385 859 556 30 804

A népességváltozás:

Temesvár multikulturális, soknemzetiségű város. Vallásilag a lakosság 80,6%-ban ortodox felekezetű, amelybe beletartozik a román és a szerb ortodox is. A lakosság 10%-a római katolikus, amelyhez főleg a magyarok és a németek tartoznak. 8000-en pünkösdisták, 4 725-en baptisták a népesség 2%-a református (mind magyar), 4000 román pedig görög katolikus. Kisebb vallási közösségek közé tartoznak a görög ortodoxok, a zsidók, az evangélikusok, az adventisták és a muzulmánok. Kb. 600-an vallás nélkülieknek vagy ateistáknak vallják magukat.[17]

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város tíz városrészének elhelyezkedése

Temesvár hagyományosan tíz városrészre oszlik,[18] de ma ezeknek nincs közigazgatási funkciójuk. Egy részük az Osztrák–Magyar Monarchia idején önálló falvak voltak.

Kerület Terület (ha) Román név Német név Magyar név Alapítás
I 480 Cetate Innere Stadt Belváros 1718
II 1017 Fabric Fabrikstadt Gyárváros 1718
III 668 Elisabetin Elisabethstadt Erzsébetváros 1890
IV 442 Iosefin Josefstadt Józsefváros 1744
V 205 Mehala Mehala Mehala 1910
VI 231 Fratelia Fratelia Újkissoda 1948
VII 156 Freidorf Freidorf Szabadfalu 1950
VIII 67 Plopi Kardos-Kolonie Kardostelep 1951
IX 72 Ghiroda Nouă Neu-Giroda Erzsébetpuszta 1951
X 102 Ciarda Roșie Rote Tscharda Vörös Csárda 1953

A 21. században Temesvár városnegyedekre oszlik:

  • Cetate
  • Iosefin
  • Fabric
  • Elisabetin
  • Freidorf
  • Zona Odobescu
  • Fratelia
  • Mehala I, II
  • Ronaț
  • Favorit
  • Girocului
  • Circumvalațiunii I, II, III, IV
  • Matei Basarab
  • Mircea cel Bătrân
  • Bucovina
  • Soarelui
  • Tipografilor
  • Calea Șagului
  • Dâmbovița
  • Steaua
  • Torontalului
  • Calea Aradului
  • Calea Aradului Vest
  • Calea Lipovei
  • Blașcovici
  • Ion Ionescu de la Brad
  • Olimpia-Stadion
  • Complex studențesc
  • Ciarda Roșie
  • Plopi
  • Ghiroda
  • Kuncz
  • Braytim
  • Lunei
  • Chișoda
  • Plăvăț
  • Banat I
  • Banat II

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temesvár a 18. századra komoly gazdasági központ lett. A gazdaságnak jót tett a különböző etnikumú emberek letelepedése, mivel hozzájárultak a város török uralom utáni újjáépítésében. Ezek az emberek kereskedők és kézművesek voltak. Az ipari forradalom idején a szövőmesterek jelentősen járultak hozzá a város fejlődéséhez. Az újításoknak következményeként sok kis műhely megszűnt. A kereskedelmet a Béga-csatorna segítette, amely összeköttetésben volt a Dunával, a Duna pedig Európával. 1857-ben a vasutat is megépítették. Az Osztrák–Magyar Monarchia első városa volt, amelyben bevezették az utcai világítást. A Béga-csatorna hajózhatóvá építése is ekkor történt meg. Ez volt a mai Románia területén az első ilyen csatorna.[19]

A 250 éves gazdasági modell 1948-ban véget ért, amikor a kommunista hatalom államosította a gyárakat, megszüntette a magántulajdont. Ezt követően rohamos tempóban iparosításba kezdtek. Vegyipari és gépipari üzemeket építettek, amelyekben a vidékről elvándorló emberek dolgoztak.

A kommunizmus bukása után a hagyományos gazdasági ágazatok hanyatlani kezdtek, de a város még így is az ország ipari termelésének 3%-át adja. A szolgáltatóipar viszont erőteljesen növekedett. A külföldi befektetéseknek köszönhetően a csúcstechnológia-szektor is megjelent. 2005-ben a L’Expansion francia magazin Temesvárt Románia gazdasági vitrinjének nevezte, 6300 külföldi cégével és 3%-os munkanélküliségével.[20] A városba leginkább német, olasz és amerikai befektetők érkeztek, mint például Alcatel-Lucent, Continental, Dräxlmaier, Linde Gas, Procter & Gamble, Nestlé. 2008-ban a városban 35 bank működött, többségükben szintén külföldiek.[21] Gazdasága viszonylagos fejlettségének köszönhetően Temesvár a negyedik helyet foglalja el a romániai városok között az életszínvonal tekintetében.[22]

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1989-es romániai forradalom után az első szabad helyi választást 1992-ben tartották. Ezen Viorel Oanceát választották meg polgármesternek[23] a Polgári Szövetség Pártja (románul: Partidul Alianței Civice) színeiben, amely később összeolvadt a Nemzeti Liberális Párttal. Őt 1996-ban Gheorghe Ciuhandu követte a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt színeiben, akit azóta még háromszor megválasztottak: 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban.[24]

2008-ban a 27 tagú városi tanács összetétele a következő lett:

2003-ban a helyi tanács elhatározta, hogy 13 övezetre (románul: zone) osztja a várost, és hogy mindegyik létrehozhat egy hét önkéntes személyből álló, úgynevezett Konzultatív Tanácsot, amellyel a polgármesteri hivatal megbeszéli az adott övezetre vonatkozó kérdéseket.[25]

A 2012-es helyhatósági választásokon a Szociálliberális Szövetség jelöltje, Nicolae Robu győzött, így ő lett Temesvár polgármestere.

Konzulátusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011. április 29-én 14 konzulátus működött Temesváron.[26]

Három országot diplomata konzul képvisel:

Tizenegy országnak tiszteletbeli konzulja van:

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Temesvári Traian Vuia nemzetközi repülőtér

Temesvárt érintik az E70-es és E671-es számú európai utak.

A város fontos vasúti csomópont, az országban a legsűrűbb megyei érdekű vasútvonal-hálózattal rendelkezik. Ez lehetővé teszi, hogy a megye minden helységéből jöjjön munkaerő a városba. A legnagyobb vasútállomás az Északi (románul: Timișoara Nord), amelyet 1857-ben építettek. Ezen kívül további három – déli, keleti és nyugati – vasútállomás is található a városban. Nemcsak Románia többi városával van vasúti összeköttetés, hanem közvetlen nemzetközi járatok is vannak Belgrád, Budapest, Bécs és München felé.

Repülőtere, a Temesvári Traian Vuia nemzetközi repülőtér, Románia második legforgalmasabb légikikötője. Ez a Carpatair regionális légitársaság egyetlen, valamint a Wizz Air egyik bázisrepülőtere.

A helyi tömegközlekedés kezdete 1867. november 3-ára tehető, amikor megalapították az első lóvasút üzemeltetésével foglalkozó társaságot. Az első ilyen szerelvény 1869. június 8-án haladt végig a Gyárváros–Központ–Józsefváros–Pályaudvar vonalon. 1899-ben villamosokkal helyettesítették ezeket a szerelvényeket.[27] 1919-ben 22,348 km volt a villamosvonalak hossza.[28] 1942. november 15-én létesítették az első trolivonalat, amelynek hossza 3496 méter volt.[29]

A helyi tömegközlekedés hálózata, amelyet a Temesvári Közlekedési Társaság (románul: Regia Autonomă de Transport Timişoara - RATT) üzemeltet, 8 villamos-, 7 trolibusz-, 16 városi autóbusz- és 3 elővárosi autóbuszvonalból áll. Összesen 134,3 km hosszú villamoshálózat, 70,46 km trolihálózat, 118,7 km városi autóbuszhálózat és 278 km elővárosi hálózat fut a városon keresztül.[30] Temesvárott tíz taxivállalkozás működik.[31]

1990 és 2003 között megduplázódott a gépkocsik száma, 1000 lakosra 361 kocsi jutott, míg a fővárosban csak 315. Ez óriási gondot okoz a várostervezőknek, akik próbálják megoldani, hogy az infrastruktúra elbírja ezt a hatalmas gépkocsitömeget. Az utak hossza 574 kilométer.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alap- és felsőfokú oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban 64 óvoda van, ahova 7095 gyermek jár, és 498 óvodapedagógus foglalkozik velük. Az alapfokú iskolák száma 47, bennük 35 186 diák tanul, és 2401 pedagógust foglalkoztatnak. A középiskolák hálózata 34 iskolát, 17 472 diákot és 1359 tanárt foglal magába. Van még egy vakok és gyengénlátók számára működtetett iskola, két gyógypedagógiai iskola és egy alternatív Waldorf-iskola is.

A város több iskolájában nemzetiségi oktatás is folyik, magyar, német, szerb, szlovák és ukrán nyelven. Temesvár egyetlen önálló magyar nyelvű oktatási intézménye a Bartók Béla Elméleti Líceum, amely alapfokú és középfokú osztályoknak egyaránt helyet ad. Magyar nyelvű középfokú oktatásnak is otthont ad még a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum (az 1790 és 1948 között működött Temesvári Piarista Gimnázium épületében) és az Építészeti Szakközépiskola,[32] valamint vannak magyar tannyelvű osztályok néhány alapfokú iskolában is. A németek önálló oktatási intézménye a Nikolaus Lenau Elméleti Líceum, amelyet 1870-ben alapítottak,[33] és vannak német tannyelvű osztályok más gimnáziumokban és alapfokú iskolákban is. A szerb nemzetiségnek is van önálló iskolája, a Dositej Obradović Elméleti Líceum.

Felsőoktatási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. század derekán már beindult a városban felsőfokú magyar nyelvű bölcsészeti képzés, a katolikus püspökségnek köszönhetően.

Román felsőoktatás Temesváron közel 100 éve létezik. 1920-ban alapították az első felsőfokú oktatási intézményt, a Műszaki Iskolát (románul Școala Politehnică), amelynek akkor csak gépészmérnöki kara volt. Ma Temesvár a nyugati országrész legnagyobb felsőoktatási központja, a negyedik legnagyobb az országban Bukarest, Kolozsvár és Jászvásár után. A városban akadémiai kutatóközpont is működik.

Temesvárott négy állami és több magánegyetem működik. Állami egyetemek:

A nagyobb magánegyetemek:

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hajdani Ferencz József Színház, ma az Opera, a Román Nemzeti Színház, a Magyar Állami Színház és a Német Állami Színház épületének homlokzata


Temesvár multikulturális város, amelyet a különböző etnikai közösségek befolyása ért, főleg a németé, a magyaré és a szerbé, de a bolgáré, az olaszé és a görögé is. A városban 12 kulturális intézmény működik, ezzel Bukarest és Jászvásár után a harmadik legnagyobb kulturális kínálattal rendelkező település.[34]

A kulturális sokszínűségének köszönhetően Kis Bécsnek (románul: Mica Vienă) is nevezik a várost.[12][35]

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város legnagyobb múzeuma az 1872-ben alapított Bánsági Múzeum (románul: Muzeul Banatului). Ennek több osztálya van: régészeti, történelmi és természettudományi (Kelet-Európa legnagyobb madár- és lepkegyűjteményével[36] és kőzetgyűjteménnyel). Ugyanitt látható két állandó kiállítás: az egyik régi hegedűket mutat be, a másik az információs és távközlési technológia történetét hivatott bemutatni.

A Bánsági Falumúzeum (románul: Muzeul Satului Bănățean) néprajzi kiállító termekkel és szabadtéri résszel rendelkezik.[37] 1971-ben alakították ki a Zöld erdőben. A szabadtéri részen templomot, malot, házakat, polgármesteri hivatalt is felépítettek.[38]

A tér déli oldalának egyetlen 18. századbeli épülete az úgynevezett Barokk Palota. Eredetileg a Bányászati Hivatal székházaként épült, majd kormányzati épület lett. Ma a Szépművészeti Múzeumnak (románul: Muzeul de Artă) ad otthont.[39][40]

Színházak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temesváron 1875-ben adták át az első kőszínházat, Ferenc József Színház néven.[41] 1920-ban leégett,[42] és amikor felújították, homlokzatát neobizánci stílusban építették át. Ma három különálló színház működik benne: a Mihai Eminescu Nemzeti Színház (román nyelvű),[43] a Csiky Gergely Állami Magyar Színház[44] és a Német Állami Színház.[45] Az utóbbi kettő közösen használja az épület kisebbik előadótermét. Ezeken kívül Temesvárnak két bábszínháza is van: az egyik állami (Merlin Gyermek- és Ifjúsági színház), a másik magán (Iulia Színház).[46]

Műkedvelő színjátszó csoportot az Egyetemisták Háza (románul: Casa Studenților) tart fenn, Thespis néven.[47]

Zenei élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temesvár zenei élete hagyományosan gazdag. Felléptek itt olyan hírességek, mint Liszt Ferenc,[48] Johannes Brahms,[49] Ifj. Johann Strauss[50] és George Enescu. A Temesvári Filharmonikus Társaság (ma Bánsági Filmharmónia, románul: Filarmonica Banatul) 1821-ben alakult meg,[51] szimfonikus zenekara és kórusa van. A szerb ortodox székesegyháznak műkedvelő kórusa van.[52]

Az operának is van hagyománya Temesváron. 1855-ben előadták itt Giuseppe Verdi Traviatáját. 1947-ben megalakult a Román Nemzeti Opera, amely a Nemzeti Színházzal osztja meg előadótermét.[53]

A román népzenét is képviseli hivatásos intézmény, a Bánság Együttes (románul: Ansamblul Banatul).

Amatőr népművészeti együttesek is működnek, románokon kívül a magyar Bokréta,[54] Eszterlánc és Bóbita néptánccsoportok,[55] a német Banater Rosmarein népművészeti együttes[56] és a szerb Mladost népművészeti együttes.[52]

A műkedvelők mindenféle művészetet tanulhatnak a Művészetek Népi Iskolájában (románul: Școala Populară de Artă), a város Művelődési Házában románul: Casa de Cultură) és az Egyetemisták Házában.

Egyéb kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kulturális ajánlatot kiegészíti a Megyei Könyvtár (románul: Biblioteca Județeană) és több kiadó, valamint szépművészeti galériák és alapítványok, például a Jecza Péter által létrehozott Interart TRIADE.[57]

Érdekes rendezvényeket szervez a Temesváron jelenlévő három külföldi kulturális intézmény is: a Francia Intézet (régebbi nevén Francia Kulturális Központ),[58] a Német Kulturális Központ[59] és az Olasz Kulturális Központ.[60]

Fesztiválok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temesvár több, évente visszatérő fesztivál helye:

  • A StudentFest, a város egyetemistáinak a művészeti fesztiválja, amelyet 1992 óta rendeznek meg.[61]
  • Az ISWinT (angolul: The International Students Week in Timișoara) nemzetközi kulturális diákfesztivál. Célja a különböző nemzetiségű fiatalok alkotásainak bemutatása, nemzetközi kapcsolatok létesítése.[62]
  • A Szívek fesztiválja (románul: Festivalul Inimilor) nemzetközi néptánc-fesztivált 1990 óta rendezik meg júliusban.[63]
  • A Plai világzenei és jazz fesztivált 2006 szeptembere óta tartják meg a Bánsági Falumúzeum szabadtéri részlegében.[64]
  • A TMBase 1998 óta októberben megtartott Drum and bass-fesztivál.[65]
  • A Timishort az egyik legújabb fesztivál a város történetében, amelyet 2009 májusában rendeztek meg először. A fesztivál során rövidfilmeket mutatnak be.[66]
  • Az International Romani Art Festival 2007 júliusa óta megrendezett nemzetközi roma művészeti fesztivál.[67]

Európa kulturális fővárosa 2020[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temesvár Európa kulturális fővárosa szeretne lenni 2020-ban. 2011 augusztusában megalakították a Temesvár Európa kulturális fővárosa Egyesületet, amely előkészíti a pályázatot.[68]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Losonczy tér (vagy Dóm tér)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerb ortodox székesegyház

A látnivalókban gazdag Losonczy teret (ma Unirii tér) főként a 18. században, az osztrák hatalom által építtetett barokk épületek szegélyezik. A tér keleti oldalán található a római katolikus székesegyház (más néven dóm), amely 1736 és 1773 között épült alacsony tornyokkal, hogy a régi várrendszerben a háborúk és ostromok idején ne állja útját az ágyúgolyóknak.[69]

A tér nyugati oldala közepén a szerb ortodox székesegyház apszisa látszik (homlokzata a tér oldalával párhuzamos utcán van). 1745 és 1748 között épült, ugyancsak barokk stílusban, ami különös, főleg azt tekintve, hogy ortodox templomról van szó, de a 18. századbeli Temesváron az építészeti stílusnak egységesen barokknak kellett lennie.[70] A székesegyház mellett a temesvári szerb ortodox püspökség palotája van. A 18. században épült ugyan, de 19051906-ban átépítették Székely László tervei alapján úgy, hogy a szerb és az orosz vallásos építészet elemeit hordozza.[71]

A tér közepén a Szentháromság-szobor magasodik. 1740-ben emelték, egy pusztító pestisjárvány után.[72] A tér füvesített részén egy ásványvizes kút is található.

A tér kedvelt találkozóhelye a fiataloknak. Nyáron a lokálok sok teraszt nyitnak itt, és szabadtéri popzene, rock, vagy népzene is hangzik a téren egyes alkalmakkor.

A Losonczy tér közelében több érdekes épület található. A katolikus püspöki palota a térre merőleges utcák egyikében emelkedik, az épületben egyháztörténeti gyűjtemény található.[73] Az egykori Kormányszéki Palotában (románul Palatul Dicasterial) egykor Ady Endre is írnokoskodott (ma az igazságszolgáltatás területi testületeinek, szerveinek székhelye). 1855 és 1860 között épült a reneszánsz stílust utánozva.[74] Nem messze ettől látható a 19. század végén lebontott erődítményrendszer legnagyobb maradványa, a Mária Terézia-bástya.[75] 2011-ben fejezték be a rendbetételét. Itt működik többek között a falumúzeum néprajzi osztálya.

Jenő herceg tér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Jenő herceg tér (ma Libertății tér) Temesvár másik 18. században kialakított tere. A legnagyobb épület itt a tér egész északi oldalát elfoglaló régi városháza. 1731 és 1734 között épült a katolikus magisztrátus számára, mivel akkoriban csak katolikusok lakhattak a Belvárosban. (Az ortodoxoknak megvolt a saját magisztrátusuk a Gyárvárosban.) Utólag reneszánsz homlokzatot kapott.[76]

A téren Nepomuki Szent Jánosnak emeltek barokk stílusú emlékművet 1756-ban.[77]

A tér közvetlen közelében még áll az 1716 és 1736 között épített ferences kolostor, amelynek már nincs meg a temploma.[78] Itt van ma a Művészetek Népi Iskolája.

A Lloyd sor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lloyd palota, benne a Politechnikai egyetem rektorátusa

A Lloyd sor (mai nevén Piața Victoriei) két viszonylag hosszú sétányból áll, közöttük parkosított résszel. A nyugati sétány hajdanán a polgári családok korzója volt, elegáns éttermekkel és üzletekkel. Mindkét sétányt az osztrák-magyar kiegyezés után felhúzott impozáns bérházak és épülettömbök szegélyezték. Ilyen épület a Lloyd palota, amely egy 1912-ben épült háromemeletes ház. A földszinten étterem, az emeleten a Politechnikai egyetem rektorátusa működik.[79] A Lloyd palota mellett áll egy másik palota, a Neuhausz palota, amely egy négyszintes épület.[80] Az 1960-as években néhány szocreál lakóépületet is felhúztak a keleti sétány déli részén. Tavasztól őszig teraszokkal, nagyobb ünnepek előtt és alatt pedig vásáros bódékkal telnek meg a sétányok.

Nem messze a színháztól a Bánsági Múzeum épülete áll az egykori Károly Róbert király által építtetett várkastély helyén. Ez Hunyadi János tulajdonába került, aki átalakíttatta. Az 1849–es ostrom rommá tette, és 1856-ben fejezték be újjáépítését a mai alakjában. A vár kétszintes négyszögletű belső udvaros épület, a főtér mellett található. A várnak mára két olaszbástyája és egy tornya maradt meg.[81] 2008-ban a ásatások kezdődtek a kastély körül és a kastélyudvarban. Itt bukkantak rá a régészek egy középkor kastély romjaira.[82]

A Lloyd sor másik végén néz szembe a színházzal a román ortodox székesegyház. 1936 és 1940 között épült, a moldvai ortodox kolostorok templomainak a stílusát utánozva. 7 harangját Sabin Drăgoi hangolta össze, a város egyik jellegzetes hangja lett ezzel.[83]

A parkosított részen a Romulus és Remus legendájára emlékeztető Capitoliumi farkas másolata áll magas oszlopon. 1926-ban adományozta a városnak Olaszország.

Erzsébetváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erzsébetvárosban, az Evlija Cselebi utcában áll az úgynevezett „török ház”, amelynek ma csak a pincéje eredeti. Az egykori házat a 16-17. században építették, amikor Temesvár az Oszmán Birodalom része volt.[84]

A református templomnak történelmi jelentősége van, ugyanis innen indult az 1989-es romániai forradalom. A templom 1902-ben angol gót stílusban épült.[85]

A református templom mellett található Szűz Mária emlékműve. Dózsa György kivégzésekor a legenda szerint az imádkozó szerzeteseknek és jobbágyoknak megjelent a Szűz Anya. Ezután egy oszlopra kitették a képét, majd 1906-ban kápolnát emeltek.[86]

Gyárváros[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1718-ban alapított temesvári sörgyár

A Millenniumi templomot a magyarok bejövetelének 1000-ik évfordulója alkalmából építették Ybl Miklós tervei alapján. Ez lett a gyárvárosi parókia második római katolikus temploma, az elsőt átadták a görög katolikusoknak.[87]

A sörgyárat 1718-ban alapították, ezzel az ország első ilyen gyára lett. A 19-20. században folyamatosan bővítették.[88]

A Neptun közfürdő a Decebal híd mellett a Béga partján található. Közvetlenül az első világháború kitörése előtt építették a korábbi török közfürdők helyén.[89]

Egyéb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A előbb említett kegyhelyeken kívül Temesvárnak még van 8 római katolikus temploma, két régebbi és több új román ortodox temploma, három zsinagógája (ezekből csak az egyik működik), két szerb ortodox, két görög katolikus, egy evangélikus temploma

A református templom közelében áll a Segítő Boldogasszonynak emelt emlékmű. Meg nem erősített hagyomány szerint ennek a helyén végezték ki Dózsa Györgyöt.

Temesvár zöldövezetekben is gazdag város. A bégamenti sétányok és a terjedelmes parkok kellemes pihenőhelyek. Csupán a parkok 117,57 hektárt tesznek ki.[90]

A Temesvári Mesterlegények Egyesülete által birtokolt épületnél egy vastuskó áll. Az épület később erről kapta a nevét. Ez a tuskó tulajdonképpen egy fémmel bevont fatörzs. A mesteremberek a városba érkezvén, egy szeget ütöttek bele.[91]

A városban a 18. században kezdték el a házszámozást, előtte egy jellegzetes dologról azonosították be az épületeket. Az egyik házba egy 2,5 méter hosszú vastengelyt építettek be, innen ered az épület neve is.[92]

A hagyományosan „Új klinikák” (románul: „Clinicile noi”) néven ismert kórház mögött található a botanikus kert, amelyben egzotikus és helyi növények vannak. 1995-ben nyilvánították tudományos rezervátumnak.[93]

A Béga jobb partján található Rózsaparkban 10 ezer rózsatő található. 1891-ben a kezdetekkor Ferenc József magyar király is meglátogatta. A park közepén szabadtéri színpadot emeltek a két világháború között.[94]

Hidak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban számos híd található, amelyeket az Utak és Hidak Regionális Igazgatósága (románul: Direcția Regională de Drumuri și Poduri) üzemeltet.[95]

Mai román neve Egykori német neve Egykori magyar neve Építésének éve az első változatban Építésének éve a mai változatban Közlekedés
1. Pasarela de la Uzina Hidroelectrică gyalogos
2. Podul Mihai Viteazul Mühlenplatzbrücke Malom téri híd vagy Mihai Viteazul híd[96]
1909
1981
villamos, gépkocsi
3. Podul Dacilor Heuplatzbrücke Széna téri híd
1908
1989
villamos, gépkocsi
4. Podul Decebal Parkgassenbrücke Liget úti híd
1909[97]
villamos, gépkocsi
5. Pasarela dintre Parcuri
1926
gyalogos
6. Podul Michelangelo
1970
trolibusz, gépkocsi
7. Podul Mitropolit Andrei Șaguna Bischofsbrücke Püspök híd
1913
trolibusz, gépkocsi
8. Podul Traian Grosse Brücke Hunyadi híd
1871
1917
villamos, gépkocsi
9. Podul metalic Eisenbrücke Losonczy híd
1917
gyalogos
10. Podul Ștefan cel Mare Ankerbrücke Horgony híd
1891
1957
villamos, gépkocsi
11. Podul Eroilor Bem-Brücke Bem híd
1871
1938
gépkocsi
12. Podul Muncii Königbrücke Király híd
1913
1978
trolibusz, gépkocsi
13. Pasarela Gelu
1949
gyalogos
14. Podul Modoș
1897
1980
vasút
Hidak:
A - Pasarela de la Uzina Hidroelectrică
B - Podul Mihai Viteazul
C - Podul Dacilor
D - Podul Decebal
E - Pasarela dintre Parcuri
F - Podul Michelangelo
G - Podul Mitropolit Andrei Șaguna
H - Podul Traian
I - Podul metalic
J - Podul Ștefan cel Mare
K - Podul Eroilor
L - Podul Muncii
M - Pasarela Gelu
N - Podul Modoș


Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újságok

Rádióállomások:

  • Kiss FM Timișoara (FM 99.0 MHz) (Top 40)[106]
  • Pro Fm Timișoara (FM 97,4 MHz) (zene)[107]
  • Radio Guerilla Timișoara (FM 96,9 MHz) (zene)[108]
  • Temesvári Rádió (AM 630 kHz, FM 105,9 MHz) (többnyelvű hírek, zene)[109]
  • Radio Vest Timișoara (FM 88.7 MHz) (hírek, zene)[110]
  • West City Radio (FM 88,8 MHz) (hírek, zene)[111]

Televíziós csatornák

  • Alfa Omega TV (román nyelvű keresztény témájú műsorok)[112]
  • Analog TV Timișoara[113]
  • Tele Europa Nova Timișoara[114]
  • TVR Timișoara[115]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dan Păltinişanu-stadion

Temesvárott a labdajátékok a legelterjedtebbek.

1899-ben itt játszották le Románia mai területén az első labdarúgó mérkőzést.[116] Az 1910-ben alapított Temesvári Kinizsi SE hatszor volt Románia bajnoka. 1928-ban Temesváron jött létre az első román hivatásos labdarúgó csapat, a Ripensia. Négyszer nyerte meg Románia bajnokságát és kétszer volt kupagyőztes.[117]

Ma a labdarúgásban két csapat emelkedik ki. A legismertebb az 1921 óta létező FC Politehnica Timișoara, a mely a Dan Păltinişanu-stadionban lép fel, a másik az 1933-ban alapított CFR Timișoara.[118]

Kosárlabdában is két csapat emelkedik ki: a BC Elba Timișoara férfi és a CSȘ Bega Timișoara női csapat.

A városban egy rögbi- (RCM Universitatea de Vest Timișoara) és egy kézilabdacsapat (CSU Politehnica Timișoara) is működik.

A labdajátékokon kívül sakkozásra, úszásra, sportlövészetre, karatézásra, evezésre stb. is lehetőség van a különböző sportegyesületekben.

Személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temesvár az alábbi településekkel áll testvérvárosi viszonyban:[119]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  2. BANATerra: Temesvár (magyar nyelven). lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  3. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára II. (L–Zs). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. ISBN 963-05-4569-1 40. o.
  5. Temesvár - Timişoara (magyar nyelven). jupiter.elte.hu. ELTE. (Hozzáférés: 2011. november 4.)
  6. Magyar katolikus lexikon: Temesvár (magyar nyelven). lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  7. ^ a b c Vistai András János (Adattári tallózásból összehozta): Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. III. kötet (magyar nyelven). www.fatornyosfalunk.com. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  8. Bencsik Péter: Helységnévváltozások Köztes-Európában (1763—1995) (magyar nyelven). bencsik.adatbank.transindex.ro. Erdélyi Magyar Adatbank. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  9. Hotărârea Consiliului Local 237/30.06.2009 privind aprobarea Stemei Municipiului Timișoara (A Temesvár megyei jogú város Helyi Tanácsának 237/2009.06.30-as határozata a város címerének jóváhagyásáról) (román nyelven). www.primariatm.ro. Temesvár Polgármesteri Hivatala. (Hozzáférés: 2011. december 12.)
  10. Temesvár, a virágok városa (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. Welcome to Romania. (Hozzáférés: 2011. szeptember 30.)
  11. A Richter skálán 3,1 fok erősségű földrengés rázta meg Temesvárt (magyar nyelven). www.temesvarihirek.ro. (Hozzáférés: 2012. április 2.)
  12. ^ a b Temesvár – Áttekintés (magyar nyelven). wizzguides.com. (Hozzáférés: 2011. szeptember 30.)
  13. Timișoara - Clima (román nyelven). www.timisoreni.ro. t timișoreni. (Hozzáférés: 2011. szeptember 30.)
  14. Cele mai mari zece orașe ale României (Románia tíz legnagyobb városa) (román nyelven). www.agerpres.ro. Agerpres, 2010. február 2. (Hozzáférés: 2011. szeptember 14.)
  15. Timișoara, mina de aur pentru investitorii italieni (román nyelven). 9am.ro, 2011. szeptember 29. (Hozzáférés: 2010. június 18.)
  16. ^ a b Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  17. Románia etnodemográfiai összetétele. www.edrc.ro. Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  18. Hans-Heinrich Rieser, 101. o.
  19. Innovation and liberty starts in Timisoara! (angol nyelven), 2011. szeptember 30
  20. Riols, Yves-Michel: La deuxième révolution de Timisoara (A második temesvári forradalom) (franciául nyelven). lexpansion.lexpress.fr. L'Expansion.com, 2005. szeptember 1. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  21. Bănci din Timișoara (román nyelven). www.agenda.ro. Agenda, 2008. március 7. (Hozzáférés: 2011. október 2.)
  22. Paulescu, Lucian: Timişoara, desemnat al patrulea oraş din România ca standard de viaţă (Temesvár Románia negyedik legmasabb életszínvonalú városa) (román nyelven). www.ziuadevest.ro. Ziua de Vest, 2009. december 22. (Hozzáférés: 2011. december 5.)
  23. Viorel Oancea önéletrajza (román nyelven). www.cdep.ro. Képviselőház. (Hozzáférés: 2011. szeptember 26.)
  24. Gheorghe Ciuhandu hivatalos oldala (román nyelven). (Hozzáférés: 2011. szeptember 26.)
  25. Statutul municipiului Timișoara (Temesvár megyei jogú város statútuma) (román nyelven). www.primariatm.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.), 76. o.
  26. Timisoara are un nou consulat onorific... (Temesvárnak újabb tiszteletbeli konzulátusa van...) (román nyelven). www.opiniatimisoarei.ro, 2011. április 29. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  27. Temesvári lóvasút (magyar nyelven). www.transylvaniatop10.com. Erdély Top 10 2009, 2011. június 10. (Hozzáférés: 2011. szeptember 22.)
  28. Ioan Munteanu, 654-655. o
  29. Pușcaș, Florin: Primul troleibuz din România (Románia első trolibusza). Ziua de Vest, (2010. szept. 07.)
  30. Harta transportului public în Timișoara (A temesvári tömegközlekedés hálózata) (angol nyelven). www.ratt.ro. RATT. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  31. Taxi (Taxitársaságok) (angol nyelven). www.timisoara-info.ro. Temesvár önkormányzata. (Hozzáférés: 2011. szeptember 25.)
  32. Temes megyei magyar oktatási intézmények (magyar nyelven). www.temes.ro, 2011. szeptember 16
  33. Nikolaus Lenau Lyceum (Nikolaus Lenau gimnázium) (német nyelven). Nikolaus Lenau Lyceum. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  34. Timișoara, pe scurt (Temesvárról röviden) (román nyelven). www.timisoara.ro. Timișoara.ro. (Hozzáférés: 2011. szeptember 18.)
  35. De ce să vizitați Timișoara sau „mica Viena”? (Miért látogassuk Temesvárt, avagy a „kis Bécset”?) (román nyelven). travelsplendid.ro. (Hozzáférés: 2011. szeptember 30.)
  36. Bánsági Múzeum története (román nyelven). www.muzeulbanatului.ro. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  37. Bánsági Múzeum (román nyelven). www.muzeulbanatului.ro. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  38. Falumúzeum (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. (Hozzáférés: 2012. április 5.)
  39. Sarkadi Nagy Emese: Barokk palota, Temesvár (magyar nyelven). lexikon.adatbank.ro. Transindex: Adatbank – erdélyi magyar elektronikus könyvtár, 2010. április 7. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  40. Bánsági Múzeum (román nyelven). www.muzeulbanatului.ro. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  41. Temesvár színészete (magyar nyelven). mek.oszk.hu. Magyar színházművészeti lexikon. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  42. A színházról (magyar nyelven). www.tm-t.ro. Csiky Gergely Állami Magyar Színház. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
  43. Mihai Eminescu Nemzeti Színház (román nyelven). www.tntimisoara.com. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  44. Csiky Gergely Színház (román nyelven). www.tntimisoara.com. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  45. Német Állami Színház (román nyelven). www.tntimisoara.com. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  46. Iulia Színház (román nyelven). www.artclubiulia.ro. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  47. Thespis Diákszínház (román nyelven). www.thespis.ro. (Hozzáférés: 2011. november 5.)
  48. Pataki Zoltán: Liszt Ferenc csillaga tündöklik a temesvári Zeneművészek Sétányán (magyar nyelven). erdely.ma. erdély.ma, 2011. november 18. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  49. Filarmonica Banatul Timisoara (román nyelven). www.timisoreni.ro. t timișoreni. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  50. Bánsági prioritások (magyar nyelven). www.banaterra.eu. BANAterra. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  51. Filarmonica Banatul Timișoara (román nyelven). www.cimec.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  52. ^ a b Zilele culturii sârbilor din România (Romániai szerb kulturális napok) (román nyelven). www.evive.ro. evive. (Hozzáférés: 2011. szeptember 20.)
  53. History (Történet) (angol nyelven). www.ort.ro. Temesvári Román Nemzeti Opera. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
  54. Bokréta néptánccsoport (magyar nyelven). www.temes.ro, 2008. május 19. (Hozzáférés: 2001. december 2.)
  55. XVI. Bánsági Magyar Napok (magyar nyelven). erdely.ma. erdély.ma, 2011. május 5. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  56. Jugendtrachtenverein Banater Rosmarein (német nyelven). www.rosmarein.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  57. Jecza (román nyelven). www.jecza.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  58. Centre Culturel Français de Timișoara (román nyelven). www.ccftimisoara.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  59. Deutsches Kulturzentrum Temeswar (német nyelven). www.kulturzentrum-temeswar.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  60. Centro Culturale Italiano (olasz nyelven). www.euroita.ro/cci/. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  61. StudentFest hivatalos oldala (román nyelven). www.studentfest.ro
  62. International Students Week in Timișoara (angol nyelven). www.iswint.ro. (Hozzáférés: 2011. október 2.)
  63. Szívek fesztiválja (román nyelven). www.timisoreni.ro, 2011. október 2
  64. Festivalul Plai (román nyelven). www.plai.ro, 2011. október 2
  65. TMBase (angol nyelven). www.tmbase.ro, 2011. október 2
  66. Timishort Film Festival (román nyelven). www.timishort.ro, 2011. október 2
  67. IRAF - International Romani Art Festival (román nyelven). www.iraf.ro, 2011. október 2
  68. A Temesvár Európa kulturális fővárosa Egyesület megalakulási nyilatkozata (román nyelven). www.cjtimis.ro, 2011. október 2
  69. Sarkadi Nagy Emese: Római katolikus székesegyház, Temesvár (magyar nyelven). lexikon.adatbank.ro. Transindex – Adatbank – Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár – Romániai Magyar Lexikon – Erdélyi Műemlékek, 2010. június 1. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  70. Sarkadi Nagy Emese: Szent Györgynek szentelt szerb ortodox templom, Temesvár (magyar nyelven). lexikon.adatbank.ro. Transindex – Adatbank – Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár – Romániai Magyar Lexikon – Erdélyi Műemlékek, 2010. május 10. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  71. The Serbian Vicariate (A szerb püspökség (angol nyelven). timisoara-info.ro. Temesvár önkormányzata. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
  72. Sarkadi Nagy Emese: Szentháromság oszlop (Pestis oszlop), Temesvár (magyar nyelven). lexikon.adatbank.ro. Transindex – Adatbank – Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár – Romániai Magyar Lexikon – Erdélyi Műemlékek, 2010. április 9. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  73. Sarkadi Nagy Emese: Római katolikus püspöki palota, Temesvár (magyar nyelven). lexikon.adatbank.ro. Transindex – Adatbank – Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár – Romániai Magyar Lexikon – Erdélyi Műemlékek, 2010. április 7. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  74. Dicasterial Palace (Kormányzati Palota) (angol nyelven). timisoara-info.ro. Temesvár önkormányzata. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
  75. Mária Terézia bástya (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. Welcome to Romania. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
  76. A régi városháza (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. Welcome to Romania. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
  77. Sarkadi Nagy Emese: Szűz Máriának és Nepomuki Szent Jánosnak szentelt emlékmű, Temesvár (magyar nyelven). lexikon.adatbank.ro. Transindex – Adatbank – Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár – Romániai Magyar Lexikon – Erdélyi Műemlékek, 2010. március 15. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  78. A ferencesrendi kolostor (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. Welcome to Romania. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
  79. Lloyd palota (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. Welcome to Romania. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
  80. Neuhausz palota (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. Welcome to Romania. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
  81. Sarkadi Nagy Emese: Hunyadi-vár, Temesvár (magyar nyelven). lexikon.adatbank.ro. Transindex – Adatbank – Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár – Romániai Magyar Lexikon – Erdélyi Műemlékek, 2010. március 15. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  82. Középkori vár maradványai Temesvár belvárosában (magyar nyelven). www.mult-kor.hu, 2009. május 29. (Hozzáférés: 2012. április 2.)
  83. Ortodox főszékesegyház (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. Welcome to Romania. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
  84. Török ház (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. Welcome to Romania. (Hozzáférés: 2012. április 3.)
  85. Református templom (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. Welcome to Romania. (Hozzáférés: 2012. április 5.)
  86. Szűz Mária emlékműve (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. Welcome to Romania. (Hozzáférés: 2012. április 5.)
  87. Millenniumi templom (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. Welcome to Romania. (Hozzáférés: 2012. április 5.)
  88. sörgyár (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. Welcome to Romania. (Hozzáférés: 2012. április 5.)
  89. Neptun közfürdő (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. (Hozzáférés: 2012. április 5.)
  90. Nan, Cristina – Arsenie, Olga: Sistemul de spații verzi al municipiului Timișoara (Temesvár megyei jogú város zöldövezeti rendszere) (román nyelven). www.dmmt.ro. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
  91. Vastuskó (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. (Hozzáférés: 2012. április 3.)
  92. Vastengelyes ház (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. (Hozzáférés: 2012. április 3.)
  93. Botanikus kert (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. (Hozzáférés: 2012. április 5.)
  94. rózsapark (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. (Hozzáférés: 2012. április 5.)
  95. Jancsó Árpád, 261-275. o
  96. Mihai Viteazul híd (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. (Hozzáférés: 2012. április 3.)
  97. Liget úti híd (magyar nyelven). www.welcometoromania.ro. (Hozzáférés: 2012. április 3.)
  98. TemesvariHirek.ro (magyar nyelven). www.temesvarihirek.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  99. Ziarul Timișoara online (román nyelven). www.ziarultimisoara.com. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  100. Focus Vest (román nyelven). www.focusvest.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  101. Fotbal Vest (román nyelven). www.fotbalvest.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  102. Allgemeine Deutsche Zeitung für Rumänien. Banater Zeitung (német nyelven). www.adz.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  103. Timpolis (román nyelven). www.timpolis.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  104. Ziua de Vest (román nyelven). www.ziuadevest.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  105. Heti Új Szó (magyar nyelven). hetiujszo.hhrf.org. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  106. radio kiss fm timisoara online (román nyelven). www.radiourionline.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  107. ProFM (román nyelven). www.profm.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  108. Radio Guerilla (román nyelven). www.radioguerrilla.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  109. Radio Timisoara (román nyelven). www.radiotimisoara.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  110. Radio Vest (román nyelven). radiovest.fateback.com. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  111. West City Radio (román nyelven). www.westcityradio.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  112. Alfa Omega TV (román nyelven). www.alfaomega.tv. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  113. Analog TV (román nyelven). www.analogtv.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  114. Tele Europa Nova (román nyelven). telenova.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  115. TVR Timișoara (román nyelven). www.tvr.ro. (Hozzáférés: 2011. december 2.)
  116. Leucuța, Bianca: Istoria fotbalului românesc a început la Timișoara (A román labdarúgás története Temesváron kezdődött) (román nyelven). www.timisoara.ro. Timișoara.ro, 2011. június 24. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  117. Ripensia Timișoara 1933 (román nyelven). cupadelegenda.gsp.ro. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
  118. CFR Timișoara (román nyelven). www.cfrtimisoara.ro, 2011. június 24. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  119. Orașe înfrățite (román nyelven). www.primariatm.ro. (Hozzáférés: 2011. szeptember 26.)
  120. Timișoara Gera város honlapján (német nyelven). www.gera.de. (Hozzáférés: 2011. október 2.)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Timișoara című román Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Timișoara című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Timișoara című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Rieser, Hans-Heinrich: Temeswar: Geographische Beschreibung der Banater Hauptstadt. Sigmaringen: Jan Thorbecke. 1992. = Schriftreihe des Instituts für Donauschwäbische Geschichte und Landeskunde, 1. ISBN 3799525017  
  • Jancsó Árpád: Istoricul podurilor din Timișoara (A temesvári hidak története). Temesvár: Mirton. 2001. ISBN 9735855453  
  • Munteanu, Ioan: Urbanizarea în Banatul istoric la începutul secolului al XX-lea (Urbanizácó a történelmi Bánságban a 20. század elején). Temesvár: Mirton. = Analele Banatului, VII -VIII  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csorba Csaba – Marosi Endre – Firon András: Vártúrák Kalauza III. Bp: Sport. 1983.   589-591. o.
  • Cuțara, Alexandru: Timișoara – an artistic monograph / Timișoara – monographie artistique. Temesvár: Amarcord. 1999. ISBN 9739244580   (angol és francia nyelven)
  • Jancsó Árpád: Temesvár vízerőműve: Működő műszaki műemlékünk. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. = Tudomány és technikatörténeti füzetek, ISBN 9786068178073  
  • Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. Bp: Panoráma. 1987. ISBN 9632432339  . 424-434. o.
  • Miski György: Erdély – demográfiai és statisztikai adattár. Erdélyi és Erdélyen kívüli települések ismertetése. (hely nélkül): Arcanum CD. 2001.  
  • Pintye Tamás: Barangolás Tündérországban. Győr: (kiadó nélkül). 2007. ISBN 9638741511  
  • Szekernyés János: A temesvár-erzsébetvárosi Jézus Szíve-templom. Temesvár: Solness. 2006. ISBN 9789737290724  
  • Szekernyés János: Temesvár kövei: krétarajzok a Józsefvárosból. Temesvár: Mirton. 1998. ISBN 9735786508  
  • Temesvár: A bevezető szöveget irta: Al. Jebeleanu. Bukarest: Meridiane. 1964. = Romániai városok és tájak,   (album)

Cikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Weboldalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Konzulátusok címei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Temesvár témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Nézd meg a Temesvár címszót a Wikiszótárban!