Orczyfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orczyfalva
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang község
Beosztott falvak Mezőzsadány, Temeskalácsa, Temeskalácsafürdő, Temesszécsény
Polgármester Gheorghe Aleodor Sobolu
Irányítószám 307305
SIRUTA-kód 158029
Népesség
Népesség 2289 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 155
Község népessége 4190 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 145,63 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Orczyfalva  (Románia)
Orczyfalva
Orczyfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 57′ 49″, k. h. 21° 11′ 54″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 49″, k. h. 21° 11′ 54″

Orczyfalva (románul Ortișoara, korábban Kokoda, németül Orczydorf, szerbül Kokoda) falu Romániában Temes megyében.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temesvártól 25 km-re északra fekszik.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az arad-temesvári főút mellett fekszik. 2011 decemberében adták át a Dél-erdélyi autópálya 33 km-es TemesvárArad szakaszát – lehajtóval Orczyfalvánál – és a 12 km-es aradi elkerülőt, igaz, egyelőre sebességkorlátozásokkal és utóbbit csak kétszer egy sávon.[3] 2011. október 20-án elkezdődött a Nagylak (országhatár) és Arad közötti szakasz építése is; a 39 km-es szakasz átadására a tervek szerint 2013-ban kerülhet sor.[4] Ugyanezen év tavaszán tervezik átadni a magyar szakaszon az M43-as autópálya Makó és Nagylak (országhatár) közötti szakaszát is, amellyel Orczyfalva is bekapcsolódhat az európai autópálya-hálózatba.[5]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orczyfalva helyén a középkorban Kakot vagy Kokoth nevű falu állt, melynek nevét 1318-ban említették először. Kakot a középkorban két részből: Kakathból és Tótkakathból állt. A török hódoltság alatt azonban mindkét helység elpusztult.

1784-86-ban, II. József idején 200 német családot telepített ide a temesvári kamarai igazgatóság, 1785-ben pedig hazai németeket is, és br. Orczy József főispánról nevezték el.

1910-ben 2161, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Vingai járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 4105 lakosából 3667 román, 203 magyar, 149 német és 20 cigány volt.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1786-ban épült római katolikus temploma a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-B-06268 sorszámon szerepel.[6]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Felavatták a dél-erdélyi autópálya első szakaszát (magyar nyelven). iho, 2011. december 17. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  4. Pataky Lehel Zsolt: Elkezdődött a Nagylak–Arad autópálya-szakasz építése (magyar nyelven). Krónika, 2011. október 21. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
  5. Kapocs nem létező sztrádák között (magyar nyelven). Krónika, 2011. július 5. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
  6. Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. okt. 1.) Hozzáférés: 2014. jún. 29.