Kastély (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kastély (Coșteiu)
Nodul Hidrotehnic Costei (Barajul deversor).JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang községközpont
Beosztott falvak Bégahosszúpatak, Hezeres, Perul, Szapáryfalva
Polgármester Petru Carebia (Szociálliberális Unió), 2012
Irányítószám 307125
SIRUTA-kód 156482
Népesség
Népesség 2181 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 29
Község népessége 3635 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 109 m
Terület 83,63 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kastély (Románia)
Kastély
Kastély
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 44′ 28″, k. h. 21° 50′ 57″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 28″, k. h. 21° 50′ 57″
Kastély weboldala

Kastély (Kostély, románul: Coșteiu) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lugostól hét kilométerre északkeletre, az E70-es út mentén, a Temes jobb partján fekszik.

Nevének változásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először egy 1554-es defterben jegyezték fel nevét, Pošaqaštıl alakban. 1597-ben Kastely, az 1690-es években készített térképen Kustil néven említették. Az anyatelepüléstől délkeletre 1758 után hozták létre Kiskostély (1911-től Kiskastély) falut. A korábbi Kastély/Kostély neve ezután mint Nagykostély (románul Coșteiul Mare) szerepelt, majd a belügyminiszter 1911-es hatállyal a Nagykastély nevet állapította meg a számára.[3]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy- és Kiskastélyt 1924-ben egyesítették. A mrakoniai kolostor szerzetespapja 1658-ban írta össze Kostély ortodox egyházát.[4] A település mellett nyílik az a tápcsatorna, amely a Bega vizének egy részét a Temesbe vezeti. A csatornát és a kezdeténél a zsilipet 1758 és 1763 között, Maximilian Freimaut tervei alapján építették. Ekkor telepítették Kiskostély falut, hogy lakói kezeljék és rendszeresen tisztítsák a zsilipet. A 18. században és a 19. század első felében Kostély a bánsági sócsempészet központi elosztóhelye volt, ahol a hatóságok ezért egy csempészfővigyázói állást is rendszeresítettek.[5] 1816-ban itt járt Kazinczy Ferenc, aki feljegyezte, hogy szokatlanul hosszú, lábikráig érő ingbe öltözött és szokatlanul kövér román parasztokat és „tekercsekbe” font hajú lányokat látott itt.[6] 1847-ben, harminc családdal alakult meg görög katolikus egyházközsége, majd 1858-ban papjukkal együtt a lakosság többsége, nyolcvan család, szintén áttért görög katolikusnak.[7] 1849. augusztus 15-én, az 1848–49-es szabadságharc egyik utolsó csatájában az egyesült orosz–osztrák erők Kiskostélynál megfutamították a magyarokat. Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott. 1977-ben beléolvadt Szilha falu.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Begát a Temessel összekötő tápcsatorna elején, a zsilip felett az 1758-ban elhelyezett emléktábla. A zsilipházat az 1860-as években újjáépítették.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jancsó Árpád: A Bega, a Bánság elkényeztetett folyója. Temesvár, 2007
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Mező András: Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza, 1999, 187. és 262. o.
  4. A lugosi ortodox esperesség honlapja (románul)
  5. Ioan Cipu: Fragmentarium făgețean, 1733–1920, 2. köt., opidul/târgul Făget, Lugoj, 2008, 45–46. o.
  6. Kazinczy Ferenc: Erdélyi levelek. Kolozsvár, 1944, 2. köt., 8–9. o.
  7. Diecesa Lugoșului – Sematism istoric. Lugoș, 1903, 221. o.