Bükkfalva
| Bükkfalva (Bucovăț) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Megye | Temes |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Újbázos |
| Népesség | |
| Népesség | 1150 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 33 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 45° 45′ 18″, k. h. 21° 22′ 52″ | |
| é. sz. 45° 45′ 18″, k. h. 21° 22′ 52″ | |
Bükkfalva (románul Bucovăț) település Romániában, a Bánátban, Temes megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Temesvártól keletre, a Temes folyó és a Béga csatorna közt, Temesremete, Bázos, Temesfalva és Mosnica között fekvő település.
Története [szerkesztés]
Bükkfalva neve az 1723-1725. évi gróf Mercy-féle térképen Bukuva néven fordul elő először.
1808-ban Bukovecz, Bukovec, 1851-ben Bukovecz néven írták.
1782-ben Remetei Kőszeghy János vásárolta meg a kincstártól, majd fiúsított leányára Juditra szállt, kitől fia Achill örökölte. 1874-ben gróf Dessewffy Kálmán vásárolta meg, tőle pedig 1877-ben Dessewffy Miklósra és a Dessewffy családra szállt.
A község régi kúriáját még a Deschan-család, az új kastélyt, pedig 1898-ban gróf Serényi Jánosné építtette.
1910-ben 1614 lakosából 334 magyar, 57 német, 1151 román, 57 cigány volt. Ebből 344 római katolikus, 25 görög katolikus, 1210 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Temesrékasi járásához tartozott.
2007-ben lett önálló község, azelőtt Temesremete község része volt.
Sásvár [szerkesztés]
A mai Bükkfalva határában feküdt egykor Sásvár. Nevét már az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék is említettete Sasuar néven, tehát már ekkor egyháza is volt.
1429-ben az aradi káptalan határjáró oklevele ugyancsak említették az itteni utat.
1454-ben a települést Szentmiklósi Pongrácz Jakab V. László királytól kapta cserébe. Ekkor már mezőváros volt.
1471-ben Dóczi László és Guthi Országh Lőrincz egyezkedtek volt Mutnoki birtokukon. 1483-ban és 1503-ban a Sásvári Belmosevityek birtoka.
1492-ben egy oklevél már városnak nevezte.
A 16. század első éveiben a Sásvári Bradics-család bírtoka volt, 1529-ben, pedig Nagylaki Jaksics Márk volt birtokosa.
1530-ban Sásváry István, majd a Malomvízi Kendeffy család és Pásztohi Zsigmond voltak földesurai.
1545-ben Czrepovics Miklós és 1610-ben Kéméndi Várady János.
Sásvár a hódoltság alatt elpusztult. Neve az 1723-1725-ös katonai térképen Susavare néven van feltüntetve.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Deschan-Serényi kastély
Források [szerkesztés]
- Fényes Elek történeti földrajza
- Reiszig Ede: Temes vármegye
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
||||||||||||||||||||||||||||

