Bükkfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bükkfalva (Bucovăț)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Megye Temes
Rang községközpont
Beosztott falvak Újbázos
Népesség
Népesség 1601 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 1601 (2011)[2]
Magyar lakosság 33
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bükkfalva  (Románia)
Bükkfalva
Bükkfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 45′ 18″, k. h. 21° 22′ 52″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 18″, k. h. 21° 22′ 52″

Bükkfalva (románul Bucovăț) település Romániában, a Bánátban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temesvártól keletre, a Temes folyó és a Béga csatorna közt, Temesremete, Bázos, Temesfalva és Mosnica között fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bükkfalva neve az 1723-1725. évi gróf Mercy-féle térképen Bukuva néven fordul elő először.

1808-ban Bukovecz, Bukovec, 1851-ben Bukovecz néven írták.

1782-ben Remetei Kőszeghy János vásárolta meg a kincstártól, majd fiúsított leányára Juditra szállt, kitől fia Achill örökölte. 1874-ben gróf Dessewffy Kálmán vásárolta meg, tőle pedig 1877-ben Dessewffy Miklósra és a Dessewffy családra szállt.

A község régi kúriáját még a Deschan-család, az új kastélyt, pedig 1898-ban gróf Serényi Jánosné építtette.

1910-ben 1614 lakosából 334 magyar, 57 német, 1151 román, 57 cigány volt. Ebből 344 római katolikus, 25 görög katolikus, 1210 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Temesrékasi járásához tartozott.

2007-ben lett önálló község, azelőtt Temesremete község része volt.


Sásvár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Bükkfalva határában feküdt egykor Sásvár. Nevét már az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék is említettete Sasuar néven, tehát már ekkor egyháza is volt.

1429-ben az aradi káptalan határjáró oklevele ugyancsak említették az itteni utat.

1454-ben a települést Szentmiklósi Pongrácz Jakab V. László királytól kapta cserébe. Ekkor már mezőváros volt.

Bükkfalva egy régi katonai térképen

1471-ben Dóczi László és Guthi Országh Lőrincz egyezkedtek volt Mutnoki birtokukon. 1483-ban és 1503-ban a Sásvári Belmosevityek birtoka.

1492-ben egy oklevél már városnak nevezte.

A 16. század első éveiben a Sásvári Bradics-család bírtoka volt, 1529-ben, pedig Nagylaki Jaksics Márk volt birtokosa.

1530-ban Sásváry István, majd a Malomvízi Kendeffy család és Pásztohi Zsigmond voltak földesurai.

1545-ben Czrepovics Miklós és 1610-ben Kéméndi Várady János.

Sásvár a hódoltság alatt elpusztult. Neve az 1723-1725-ös katonai térképen Susavare néven van feltüntetve.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Deschan-Serényi kastély

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]