Babsa
| Babsa (Babșa) | |
 | |
| Babsai magyar telepesház (1903-ban épült, 1971-ben költöztették a temesvári skanzenba) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Belence |
| Rang | falu |
| Községközpont | Belence |
| Irányítószám | 307046 |
| SIRUTA-kód | 155813 |
| Népesség | |
| Népesség | 216 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 113 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 48′ 31″, k. h. 21° 47′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 31″, k. h. 21° 47′ 21″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Babsa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Babsa (románul: Babșa, németül: Babscha) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Nevének eredete[szerkesztés]
Kiss Lajos szláv eredetű személynévből eredezteti, amelyhez párhuzamként a délszláv Bobiša nevet közli.[2]
Fekvése[szerkesztés]
Lugostól 24 kilométerre északkeletre fekszik.
Népesség[szerkesztés]
A népesség változása[szerkesztés]
Népessége az 1903–06-os telepítéskor egyharmadával nőtt, de aztán előbb a telepesek egy része távozott 1920 után, majd a második világháborút követően, a városra vándorlás következtében rohamosan csökkent népessége.
Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]
- 1839–40-ben 710 román ortodox lakosa volt.
- 1910-ben 1338 lakosából 914 volt román, 371 magyar és 53 német anyanyelvű; 918 ortodox és 410 római katolikus vallású.
- 2002-ben 261 lakosából 257 volt román és négy magyar; 255 ortodox és három római katolikus.
Története[szerkesztés]
Először 1488-ban említették, amikor Alsó-, Felső- és Középsőbabsa a pomázi Cikó család cikóvásárhelyi uradalmának része volt. 1717-ben negyven házzal írták össze. A 18. században a facseti, majd a lugosi kerülethez tartozott, majd 1779-ben Temes vármegyéhez csatolták. 1838-ban 22 egész 5/8 jobbágytelekből állt. Mindvégig az államkincstár birtoka maradt.
A magyar állam a századfordulón bukovinai székelyeket kívánt telepíteni saját babsai erdejének helyére. 1900-ban nyolc bukovinai családot költöztettek ideiglenes barakkokba, akik megkezdték az erdő kiirtását. A munka kétharmadának elvégzése után azonban zúgolódni kezdtek és azt követelték, hogy azonnal írják a nevükre a földet. A hajlékukban tartott razzia állítólag szocialista röpiratokat talált és a telepítést szervező Földművelési Minisztérium elköltöztette őket. Az erdő maradékát végül a falubeli románok munkájával irtották ki, akik 1903–06-ra használatba is kapták a földet. Végül mintegy 350 római katolikus magyar telepest költöztettek be Felső-Magyarországról, kétharmadukat Nyitra és Pozsony vármegyéből.
Mivel a telepesek telkei nem kerültek véglegesen a tulajdonokba és az 1921-es földreform mint állami földeket részben kiosztotta őket, a babsai magyarok egy része szétszóródott. Maradékuk a szocializmus idején városba költözött.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.
- László János: A Bukovinában élő (élt) magyarság és kirajzásainak története 1762-től 1914-ig az első világháború kitöréséig. Kolozsvár, 2005
- Nicolae Săcară – Vasile Cica: Gospodăria maghiară din Babșa de la Muzeul Banatului. Tibiscus/Etnografie 3 (1978), 167–80. o.
Képek[szerkesztés]
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||