Zold
| Zold (Zolt) | |
 | |
| Szent Péter és Pál apostolok temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Ferde |
| Rang | falu |
| Községközpont | Ferde |
| Irányítószám | 307172 |
| SIRUTA-kód | 156990 |
| Népesség | |
| Népesség | 194 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 291 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 45′ 22″, k. h. 22° 15′ 25″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 22″, k. h. 22° 15′ 25″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zold témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zold románul: Zolt, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Facsádtól délkeletre, Galadna, Zsupánfalva és Bégalankás közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Zold nevét 1453-1454-ben p. Zolthur néven említette először oklevél. 1464-ben Zolth, 1599-ben v. Zolt, 1617-ben pr. Zolthul, 1717-ben Zoloda, 1806-ban Zold, 1808-ban Zóld, Zóldul, 1888-ban és 1913-ban Zold formában írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Zold, Krassó vármegyei oláh falu, utolsó posta Facsethez 2 órányira: 2 katholikus, 370 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Földesura a kamara. Bírja Zoldy nemes család.”
A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Facsádi járásához tartozott.
1910-ben 414 lakosából 392 román, 16 magyar volt. Ebből 387 görög keleti ortodox, 14 római katolikus, 7 görögkatolikus volt.
A 20. század elejének adatai szerint a nadrági vasbányatársulatnak voltak itt vasércbányái.
Nevezetességek[szerkesztés]
A temetőben található 18. századi ortodox fatemploma, amelyet Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szenteltek. A romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-A-06299 sorszámon szerepel.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- Pesty Frigyes: Krassó vármegye története. 2. kötet, 2. rész. Budapest: Athenaeum. 1883. 295. o.
- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Temes megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}