Nagykövéres
| Nagykövéres (Chevereșu Mare) | |
 |
|
| Nagykövéresi házak | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Dragsina és Temesvukovár |
| Polgármester | Marcel Muia (Szociálliberális Unió), 2012 |
| Népesség | |
| Népesség | 1027 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 1910 (2002) |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 81,17 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagykövéres
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 40′ 1″, k. h. 21° 29′ 27″ | |
Nagykövéres (románul Chevereșu Mare, németül Grosskeweresch) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Temesvártól 18 km-re délkeletre található.
Nevének eredete[szerkesztés]
Első említése: Kıveriš (1554), majd Keverisch (1717) és 1723–1725-ben Keveresch. Nevének előtagja a Versec közelében egykor létezett, szerb lakosságú Kiskeveres falura utal, amely 1788-ban elpusztult.
Története[szerkesztés]
A 18. században postaállomása volt és egészen Buziásfürdő fölemelkedéséig a környék legjelentősebb településének számított. Házcsoportjait az 1760-as években vonták össze egyetlen faluközpontba. Ugyanekkor költöztették ide a Bázos és Szirbova között, a mai kövéresi erdő közepén 1761-ben még Bothia néven jelölt, falu lakóit – ma Bocea a falu északi részének a neve. 1807-ben a Tanulmányi alap uradalmának központja lett.
A 18. század első felében oltyánok, 1785 után mócok, az 1770-es években magyarok költöztek be. 1777 és 1786 között római katolikus plébániája is volt, egyháza ezután Bakóvár filiája lett.
A falu annak köszönhette hírnevét, hogy 1724-ben itt halt meg a magát 185 évesnek tudó Petru Czartan, „a Bánát matuzsáleme”. Temes vármegyéhez tartozott.
A falutól a Temesig és Szirbováig terjedő tölgyerdő volt Nicolae Ceaușescu egyik kedvenc vadászterülete.
Népessége[szerkesztés]
- 1842-ben 1741 ortodox és 120 római katolikus vallású lakosa volt.[2]
- 1900-ben 1995 lakosából 1692 volt román, 203 magyar, 57 német és 42 cigány anyanyelvű; 1737 ortodox, 179 római katolikus és 18 zsidó vallású.
- 2002-ben 1027 lakosából 841 volt román, 173 cigány és 10 magyar nemzetiségű; 950 ortodox, 46 pünkösdista és 14 római katolikus vallású.
Gazdasága[szerkesztés]
- Hagyományos gazdasági ágai az állattenyésztés, a faipar és újabban a gyalogakác vesszőinek feldolgozása.
- Gyermektábor.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Írások és régi térkép a faluról (románul)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Universalis schematismus ecclesiasticus venerabilis cleri romano- et graeco-catholici saecularis et regularis incliti Regni Hungariae Partiumque eidem adnexarum nec non Magni Principatus Transilvaniae … pro anno 1842/3 redactus. Budae
Képek[szerkesztés]
-
Petru Czartan, „a Bánát matuzsáleme”
-
A nagykövéresi ortodox pap a családjával 1873 körül. A feleségét helyi viseletben, a fiát „német” ruhában fényképezték.
-
A Surgány-árok
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
