Bozsor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bozsor (Traian Vuia)
Traian VuiaTM (3).JPG
Az 1884-ben épült bozsori ortodox templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang falu
Községközpont Bégaszederjes
Beosztott falvak Bégaszederjes, Bégaszuszány, Kisszécsény, Kisszurdok, Zsuppány
Polgármester Iosif Valeriu Barboni (Szociálliberális Unió), 2012
Irányítószám 307435
Körzethívószám 0256
Népesség
Népesség 434 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság -
Község népessége 2059 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bozsor  (Románia)
Bozsor
Bozsor
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 48′ 03″, k. h. 22° 04′ 09″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 03″, k. h. 22° 04′ 09″

Bozsor, 1911-ig Bozsur (románul: Traian Vuia, 1964-ig Bujor) falu Romániában, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lugostól 16 km-re északkeletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét patakjának korábbi nevéről kapta (ma egyszerűen Râu-nak, 'patak'-nak nevezik). A név a 'bazsarózsa' jelentésű román bujor szóból ered. 1364-ben Bozsorfö, 1371-ben Kysbosarfew, 1427-ben Bosar, 1446-ban Bosor, 1554-ben varoš-i Božor, 1607-ben Busor, 1808-ban Bozsur néven írták. Mai hivatalos nevét a szomszédos Kisszurdokon 1872-ben született Traian Vuia feltalálóról kapta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1446-tól és a török hódoltság idején mezővárosként szerepelt. Ugyanakkor említették kenézeit is. Uradalmához 1510-ben 24, 1514–16-ban húsz falu tartozott. 1717-ben 35 házból állt. 1823-ban költöztették mai helyére. 1830 körül az Erdélybe vezető postaút egyik állomása, román falu volt, és a Malenicza család birtokolta.[3] A középkor végén Temes, a 18–20. században Krassó, majd Krassó-Szörény vármegye része volt.

1910-ben 659 lakosából 630 volt román, 20 magyar és 9 német anyanyelvű; 629 ortodox, 18 római katolikus, 5 református és 4 zsidó vallású.

2002-ben 485 lakosából 470 volt román, 8 cigány és 6 ukrán nemzetiségű; 370 ortodox, 82 pünkösdista és 28 baptista felekezetű.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Traian Vuia-emlékkiállítás.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]