Bozsor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bozsor (Traian Vuia)
Traian VuiaTM (3).JPG
Az 1884-ben épült bozsori ortodox templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang falu
Községközpont Bégaszederjes
Beosztott falvak Bégaszederjes, Bégaszuszány, Kisszécsény, Kisszurdok, Zsuppány
Polgármester Iosif Valeriu Barboni (Szociálliberális Unió), 2012
Irányítószám 307435
Körzethívószám 0256
SIRUTA-kód 159133
Népesség
Népesség 434 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság -
Község népessége 2059 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bozsor (Románia)
Bozsor
Bozsor
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 48′ 03″, k. h. 22° 04′ 09″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 03″, k. h. 22° 04′ 09″

Bozsor, 1911-ig Bozsur (románul: Traian Vuia, 1964-ig Bujor) falu Romániában, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lugostól 16 km-re északkeletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét patakjának korábbi nevéről kapta (ma egyszerűen Râu-nak, 'patak'-nak nevezik). A név a 'bazsarózsa' jelentésű román bujor szóból ered. 1364-ben Bozsorfö, 1371-ben Kysbosarfew, 1427-ben Bosar, 1446-ban Bosor, 1554-ben varoš-i Božor, 1607-ben Busor, 1808-ban Bozsur néven írták. Mai hivatalos nevét a szomszédos Kisszurdokon 1872-ben született Traian Vuia feltalálóról kapta.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1446-tól és a török hódoltság idején mezővárosként szerepelt. Ugyanakkor említették kenézeit is. Uradalmához 1510-ben 24, 1514–16-ban húsz falu tartozott. 1717-ben 35 házból állt. 1823-ban költöztették mai helyére. 1830 körül az Erdélybe vezető postaút egyik állomása, román falu volt, és a Malenicza család birtokolta.[3] A középkor végén Temes, a 18–20. században Krassó, majd Krassó-Szörény vármegye része volt.

1910-ben 659 lakosából 630 volt román, 20 magyar és 9 német anyanyelvű; 629 ortodox, 18 római katolikus, 5 református és 4 zsidó vallású.

2002-ben 485 lakosából 470 volt román, 8 cigány és 6 ukrán nemzetiségű; 370 ortodox, 82 pünkösdista és 28 baptista felekezetű.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Traian Vuia szobra, 1962-ből. A romániai műemlékek jegyzékében a TM-III-m-B-06326 sorszámon szerepel.[4]
  • Traian Vuia-emlékkiállítás.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára
  4. Lista monumentelor istorice 2010. Monitorul Oficial al României, 670 bis. sz. (2010. okt. 1.) Hozzáférés: 2014. jún. 29.