Csene

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csene (Cenei)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang községközpont
Beosztott falvak Papd
Irányítószám 307100
Körzethívószám +40 x56[1]
Népesség
Népesség 1770 fő (2011. október 31.)[2]
Magyar lakosság 435
Község népessége 2670 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 79 m
Terület 67,85 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csene  (Románia)
Csene
Csene
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 42′ 57″, k. h. 20° 54′ 14″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 57″, k. h. 20° 54′ 14″
Csene weboldala

Csene (románul: Cenei, németül Tschene, szerbül Čenej) község Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Nevének változásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1839-ban Csenej, 1851-ben, 1863-ban Cseney.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reiszig Ede Torontál vármegye községei című művében így ír a településről:

Csene, a Bega-csatorna mellett fekvő nagyközség. ... Egyike a vármegye legősibb helységeinek. Legrégibb birtokosa 1221-ben az itebői prépostság volt. A XIV. század elején már a Dorozsma nemzetség birtokában találjuk. Az ez időtájt eszközölt nemzetségi birtokosztály alkalmával a helység egy része Botos Jánosnak, a Harapkai-család ősének a birtokába került. 1330-ban Sárád várának tartozékai között találjuk, melyek ekkor az ugyané nembeli Garaiak birtokai voltak. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékek szerint ekkor már plébániája is volt. 1479-ben Garai Jób, Alsó-Lendvai Bánffy Miklósnak és Jakabnak adta el. A török hódoltság végszakában, a helység határában 1696. augusztus 20-án a Frigyes Ágost választófejedelem vezérlete alatt álló császáriak és a törökök között véres harc volt, a melyben a császáriak közül 3000-en estek el, köztük gróf Jörger, míg Heitercheini Heissler gróf és Vaudemont herceg halálosan megsebesültek. Valószínűleg ekkor pusztult el a falu, mert még az 1723-25. évi gróf Mercy-féle térképen is, a temesvári kerületben, a lakatlan helyek között találjuk. A XVIII. században kincstári birtok volt. 1820-ban a helységet a Vuchetich-család kapta kárpótlásul horvátországi birtokaiért, a melyet a Határőrvidék szervezésekor a határőrök számára lefoglaltak. A családból Vuchetich Miklós cs. kir. udvari káplán telepedett le első ízben Csenén. Itt született 1836 okt. 29-én Vuchetich István zágrábi kanonok. ... A községbeliek hitelszövetkezetet, kaszinót, temetkezési, önkéntes tűzoltó- és lövészegyletet tartanak fenn. A községben egy téglagyár és egy műmalom is van. Ide tartozik: Csárdatelep, Gános-puszta, Gláva-major, Külső szőlők és Szekerestanya.

A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye, Csenei járásához tartozott. 2004-ben az addig hozzátartozó Nagykőcse kivált és önálló községgé alakult.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS.
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]