Belence

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Belence (Belinț)
Adler - Corul din Belinţ, condus de Miclea Nistor.jpg
A bélinci kórus a 20. század elején
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang községközpont
Községközpont Babsa, Grúny, Kiszető
Polgármester Gheorghe Florin Laza (PDL), 2012
Irányítószám 307045
Körzethívószám 0256
Népesség
Népesség 1519 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 2789 (2011)[2]
Magyar lakosság 7
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 104 m
Terület 63,20 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Belence  (Románia)
Belence
Belence
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 45′ 10″, k. h. 21° 45′ 57″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 10″, k. h. 21° 45′ 57″
Belence weboldala

Belence, 1910-ig Bélinc (románul Belinț, németül Belintz) falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bélinc név Kiss Lajos szerint egy 'Bél mellékiek' vagy 'Bél vidékiek' jelentésű délszláv többes számú alakból való. Ennek hátterében egy korábbi magyar Bél helynév sejthető, amelyet az 1285-ben a környékről adatolt Becl falunév is igazolni látszik. 1368-ban Belenche, 1467-ben Belynce alakban említik, majd 1554-ben egy defterben mint Bilinč jelenik meg. 1723–25-ben Belinz. A 20. század elején az egyik középkori írott alak felelevenítésével „magyarosították” nevét.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lugostól 14 km-re északnyugatra, Temesvárról 45 km-re keletre, a 6-os főút mellett fekszik.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népességszám változása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lakosság száma 1880 óta szinte folyamatosan csökken, ez a tendencia csak a második világháború után torpant meg mintegy három évtizedre. A fogyást az első időszakban az egykézés okozta és csupán a települési exogámia, a nagykostélyi, grúnyi, ohábaforgácsi és kiszetói házastársak beköltözése miatt nem volt erősebb.

Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1880-ban 3270 lakosából 3046 volt román, 85 német és 28 magyar anyanyelvű; 3142 ortodox, 66 római katolikus és 57 zsidó vallású.
  • 2002-ben 1638 lakosából 1619 volt román nemzetiségű; 1547 ortodox, hatvan pünkösdi és 18 római katolikus vallású.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1604-ben a császári hadak a falu mellett megverték Bocskai István és Bethlen Gábor hadait. 1739-ben és 1788-ban leégett, 1796-ban vonták össze utcarendbe. 1767-ben, az aliosi telepítés után ideköltöztek az ott élő románok, majd 1786-ban a daruvári románok költöztek a falu délnyugati részébe. Közben 1776-ban már 250 házból állt. 1782-ben Defcsics Miklós és Conrád Mihály vették meg a kincstártól, 1802-től a 19. század közepéig pedig a Doktorovics család birtoka volt. 1821-ben olténiaiak költöztek be. 1885-tól ortodox esperesség székhelye volt.

A Bánát–Körösvidék Szociális Intézet az 1930-as évek közepén komplex falukutatást végzett a faluban, amelynek eredményét monográfia formájában adták ki. Ebben az időben a 4107 holdas határból 2751 hold volt szántó és 631 legelő. A házak 97%-a boronából készült, 72%-át cserép, 28%-a zsúp fedte, 96%-uk volt döngölt padlós. 53%-uk volt két, 43%-uk egyszobás, 38%-ukhoz tartozott árnyékszék. A munka kevéssé erkölcsösként, vallásilag közömbösként írja le a bélincieket, gazdálkodásukat pedig gondatlannak. Kevés állatot tartottak és a házak elé nem ültettek virágokat. A felnőtt lakosság elenyésző hányada gyónt a megelőző évben. A kutatók által meglátogatott két vasárnapi liturgián mindössze 274, illetve 92 fő jelent meg.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ortodox temploma 1797-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Institutul Social Banat-Crișana: Anchetă monografică în comuna Belinț. Timișoara, 1938
  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei [1]
A falu (Bellentz néven) és környéke 1769–72-ben, Magyarország első katonai felmérésén