Charlottenburg (Románia)
| Charlottenburg (Charlotenburg) | |
 |
|
| Légifelvétel a faluról | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bogdarigós |
| Népesség | |
| Népesség | 111 fő (2002) +/- |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 165 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Charlottenburg
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 45° 58′ 52″, k. h. 21° 31′ 24″ | |
| Charlottenburg weboldala | |
Charlottenburg, 1910 és 1918 között Saroltavár (románul Charlotenburg, korábban Charlottenburg, más néven Șarlota vagy Barița, németül Charlottenburg) falu Romániában, a Bánátban, Temes megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Temesvártól 38 km-re északkeletre, a Berekszó jobb partján fekszik. Az egyetlen szabályos kör alaprajzú település a Bánátban. Belső átmérője 210 méter. A kör középpontjába építették a templomot, ide fúrták a falu kútját és ide építették később az iskolát is. A falu közepét eredetileg két gyűrűben vették körbe eperfákkal, a két gyűrű között szabad térséget hagytak. Ezeken kívül egy körvonal mentén építették a lakóházak homlokzatát. Mögöttük helyezkedtek el a gazdasági udvarok, a kertek és a szőlőskertek, úgyhogy ezek külső pereme szintén szabályos kört alkotott. A lakóházakat egyforma magasra építették. Magda Pál Szépfalu mellett az akkori Magyarország legszebb falujának nevezte.[1] A falu honlapja szerint a második világháborúban egy német pilóta csak azért szállt le mellette, mert a különleges formájú falu felkeltette az érdeklődését. A kör mellett az idők során egy piciny „előváros” is kialakult.
Nevének eredete [szerkesztés]
1780-ban Charlotenburg, 1799-ben Sarlottenburg alakban említették. Magda Pál 1819-ben a Charlottenburg mellett a Batiza elnevezést is megemlíti. 1888-ban másik neve Baricza. 1896-ban a falutól két kilométerre megépült vasútállomás a MÁV-tól a Sarlota nevet kapta. A helységnévrendezés során a Charlotte nevet a magyar Sarolta névvel azonosítva előbb a Saroltafalva nevet állapították meg számára, majd ehelyett a község és a megye a Saroltavár elnevezést kérte.
Története [szerkesztés]
1771-ben alapították 131 német telepessel, akik közül 67 Trient vidékéről (a mai Dél-Tirolból), 12 Lotaringiából, 10 Baden-Württembergből, 8 Magyarországról, 7 a Rajna vidékéről, 6 Ausztriából és 3 Bajorországból származott. 1838-ban Sina Györgyé lett. 1891-ban Sina Anasztáziával kötött házassága révén gróf Siegfried von Wimpffen szerezte meg.
1902–1904-ben a gróf, aki szenvedélyes vadász volt, 1260 hektáros vadasparkot létesített, amelyhez 18 kilométernyi kerítést kellett építtetnie. 1904–1905-ben Szerbiából és Csehországból 48 dámvadat, 1910–1911-ben Csehországból gímszarvasokat telepített be.
1919 után a vadaspark a román királyi család tulajdonába került, majd 1945 után állami vadászterület lett.
A falu búcsúját október végén, a Szent Vendel napját követő vasárnap tartották. Ekkor minden háznál kakast ettek tormával.
Népessége [szerkesztés]
- 1900-ban 298 lakosából 251 volt német, 25 magyar és 22 román anyanyelvű; 265 római katolikus és 30 görög katolikus vallású.
- 2002-ben 111 lakosából 93 volt román, 10 ukrán, 6 német és 1 magyar nemzetiségű; 96 ortodox, 6 római katolikus és 2 baptista vallású.
Látnivalók [szerkesztés]
- Az egész falukép műemléki védelem alatt áll.
- Räuberhöhle-barlang.
- „Római sánc”.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1902. január 5-én Hajdu Elemér gépészmérnök.
Források [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A falu webhelye (németül) (angolul)
- Fényképek és leírás a római katolikus templom orgonájáról (németül)
- Saroltavár – körfalu a Bánságban
|
||||||||||||||||||||||||||||
