Nagyjécsa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyjécsa (Iecea Mare)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang község
Irányítószám 307091
SIRUTA-kód 156231
Népesség
Népesség 2231 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 25
Község népessége 2231 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 35,31 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagyjécsa (Románia)
Nagyjécsa
Nagyjécsa
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 50′ 57″, k. h. 20° 53′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 57″, k. h. 20° 53′ 21″

Nagyjécsa (románul: Iecea Mare , németül Grossjetscha ) község Romániában, a Bánságban, Temes megyében. Az első világháborúig Torontál vármegye Csenei járásához tartozott. 2004-ben különvált Gyertyámos községtől.

Nevének változásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1839, 1890 Nagy-Jécsa, 1863 Nagy-Jecsa, Grosz-Jesscha, 1873, 1880 Jécsa (Nagy-), 1920 Iecia mare, 1930, 1941 Iecia-Mare az elnevezése.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borovsky Samu így ír a településről Torontál vármegye községei című munkájában: „...A mai Kisjécsa és Nagyjécsa községek helyén a középkorban Öcse (Ősze) nevű helység feküdt, melyet 1467-ben Temes, 1479-ben Csanád, 1482-97. években ismét Temes vármegyéhez számítottak. 1492-ben a Peterdi Pethő család bírt itt földesúri joggal. A hódoltság alatt elpusztult. .... A jelenlegi helységet Hildebrand temesvári kincstári igazgatósági tanácsos 1767-ben telepítette. Ő építtette fel az első házakat, számszerint 202-t s az újonnan épített helységbe németeket telepített. 1767-ben a temesvári igazgatóság már elemi iskolát is állíttatott itt fel. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. 1848-ig a kamara volt a földesura. 1836-ban hét hétig tartó kolerajárvány alatt 733-an betegedtek meg és száznál többen haltak el. 1848 november havában Temesvárról egy csapat császári katona jelent meg a helységben, báró Appel vezérlete alatt s a községet lefegyverezte. Mialatt a lakosságtól a hűségesküt kivették, a nemzetőrök, a kik a császáriak ittlétéről értesültek, hirtelen előtörtek; a császáriak rövid, de rendkívül heves ütközet után, 20 halott hátrahagyásával megfutamodtak. A nemzetőrök a császáriak közül 11-et elfogtak, kilencet pedig megvesszőztek s azután szabadon bocsátották őket. 1849 augusztus 8-án Dembinski Henrik honvédtábornok 3000 emberével és 20 ágyújával a helység határában, a honvédsereget a szőregi csata óta visszavonulási útjában nyomon követő Walmoden osztrák tábornokot visszaverte. ... A római katolikus plébánia 1767-ben alakult és a templom 1780-ban épült. E községben született Abafi (Aigner) Lajos író. ....„

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]