Gavosdia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gavosdia (Gavojdia)
Gavosdia címere
Gavosdia címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang községközpont
Beosztott falvak Lugoshely, Szilváshely, Zséna
Polgármester Dănuț Toma Stoica (PD-L), 2012
Irányítószám 307180
SIRUTA-kód 157040
Népesség
Népesség 1501 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 24
Község népessége 3034 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 79,44 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Gavosdia (Románia)
Gavosdia
Gavosdia
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 37′ 01″, k. h. 22° 01′ 17″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 01″, k. h. 22° 01′ 17″
Gavosdia weboldala

Gavosdia (1911-ben Krassókövesd, románul: Gavojdia, 1925 és 50 között Mocioni, 1950-től az 1990-es évekig Nicolae Bălcescu, németül Gawoschdia) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lugostól 14 kilométerre délkeletre, a Temes bal partján fekszik. A falumag egy húsz-harminc méter magas dombra települt. Külterületének 1969-ben 66%-a volt szántó és 18%-a legelő.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy 'vas' jelentésű szláv szóból ered. A középkor végén többször Kövesd-ként szerepelt. Először 1447-ben mint Felso- és Also-Kwesd, Also-Kwesd, később 1495-ben Gawosdya, 1514–16-ban Gawosdywara, 1548-ban Gavosdia alias Kewesdh alakban fordult elő.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középkori előde két kicsiny, Temes vármegyei falu volt, 1514–16-ban összesen tíz jobbágycsaláddal. A Török hódoltság idején mai helyétől kb. két kilométerre északra terült el. A 18. században települt a Vana patak két partjára, Alsó- és Felsőgavosdiaként, majd a század végén szisztematizálták utcaképét. 1792-ben 87 házzal írták össze. 1779-ben Krassó vármegyéhez csatolták, majd az 1880-ban létrehozott Krassó-Szörény vármegye része lett. 1802-ben a kamara Frummer Fülöpnek adományozta. A családnevét később Szendé-re magyarosító család a század folyamán legnagyobb birtokosa maradt. Az 1870-es évektől földbirtokosai az erdőket kivágatva és a mocsaras részeket lecsapolva határának legnagyobb részét gabonatermővé alakították. A század végén már itt működött a vármegye egyik legnagyobb kapacitású malma. Addig főként román lakosságát az uradalom gazdasági cselédjei és béresei színesítették. A Szende család Fülöpháza néven, hetven magyar és német családdal új települést hozott létre a Zsénára vezető út mentén. Ezt a 20. század elején, miután a birtokot a Bukovinszky család vette át, és már nem jutottak kedvező megélhetéshez, lakói elhagyták. Ötezer holdas határából a község paraszti lakossága és maga a község 1912-ben körülbelül kétezret birtokolt, a nagyobb rész a Bukovinszky és a Schwab család (utóbbin Péter Adolf gazdálkodott), a lugosi görög katolikus püspökség, Gartner Zoltán és Kertes Gyula birtokát képezte. Földjei egy része a Temes túlpartján feküdt. Az átkelést 1867-től fahíd tette lehetővé, amelyet az 1897-es és 1912-es áradás után újjáépítettek, az első világháború végén azonban végleg elpusztult. 1924-ben a földreform a nagybirtokok területének többségét kiosztotta a lakosok között.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A volt Schwab-kastélyt Schwab Károly 1904-ben ajándékozta az államnak, árvaház céljaira. Ma is árvaház működik benne.
  • A volt Bukovinszky-kastélyt ma öregek otthonaként használják.
  • Ortodox temploma 1928-ban épült, de tornya még a korábbi templomából maradt, és 1792-ben emelték.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szende Béla (1823–1882) ügyvéd, politikus, honvédelmi miniszter. Gavosdián gazdálkodott 1850 és 1867 között, és itt is érte a halál. Ünnepélyes külsőségek közt, főméltóságok részvétele mellett a faluban helyezték el a családi kriptába.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu népességének 60%-a a mezőgazdaságból él. Határában homokbánya működik.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)