Aranyág
| Aranyág (Herneacova) | |
| Aranyág látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Bánság |
| Megye | Temes |
| Rang | falu |
| Községközpont | Temesrékas (Recaș) |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 45° 51′ 29″, k. h. 21° 30′ 58″ | |
| é. sz. 45° 51′ 29″, k. h. 21° 30′ 58″ | |
Aranyág, románul Herneacova, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Fekvése [szerkesztés]
Temesrékastól északra, Sztancsafalva, Temesjenő, Sztancsafalva, Mélynádas és Temesrékas közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Aranyág nevét 1439-ben említette először oklevél Aranyaso, Aranyasa néven.
A 15. század-ban Haranag', 1808-ban Hernyakova, Hernjakova, 1913-ban Aranyág néven írták.
A 15. században a Bánffyak birtoka és a világosi uradalom része volt. A Hunyadiak alatt szerbek és románok telepedtek le itt, akik a település nevét Haranay-ra ferdítették. 1477-ben Hernyákfalva (Hernyakoviczi) néven, a borzlyuki uradalom tartozékai között szerepelt, ekkor Bánffi Miklós és Jakab birtoka volt. Mercy térképén Arankoszelo néven pusztaként, 1761-es térképen, pedig Hernakova alakban fordult elő. A 19. század elején az Ippi Bydeskúthy család vásárolta meg a falut a kincstártól, majd 1834-ben Borosjenei Muslay László, Temes vármegye alispánjának birtoka lett. 1848-ban báró Ambrózyné Muslay Izabella és Maithényi Etelka birtoka. 1896-ban az előbbi birtokrész báró Ambrózy Gyuláé, az utóbbi a Langfelder- és Plohn-cég, valamint Bauer Mátyás tulajdona volt. A 20. század elején pedig báró Ambrózy Gyula volt a helység legnagyobb birtokosa. A Bydeskúthy-család Hanusfalváról katolikus vallású magyarokat és szlovákokat telepített ide.
A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Temesrékasi járásához tartozott. 1910-ben 1414 lakosa volt. Ebből 171 magyar, 149 német, 964 román volt, melyből 372 római katolikus, 1016 görögkeleti ortodox, 16 izraelita volt.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Temes vármegye
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv

