Aranyág

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aranyág (Herneacova)
P1050556.JPG
Aranyág látképe
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Megye Temes
Rang falu
Községközpont Temesrékas (Recaș)
Népesség
Népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Aranyág  (Románia)
Aranyág
Aranyág
Pozíció Románia térképén
Koordináták: é. sz. 45° 51′ 29″, k. h. 21° 30′ 58″
é. sz. 45° 51′ 29″, k. h. 21° 30′ 58″

Aranyág, románul Herneacova, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése [szerkesztés]

Temesrékastól északra, Sztancsafalva, Temesjenő, Sztancsafalva, Mélynádas és Temesrékas közt fekvő település.

Története [szerkesztés]

Aranyág nevét 1439-ben említette először oklevél Aranyaso, Aranyasa néven.

A 15. század-ban Haranag', 1808-ban Hernyakova, Hernjakova, 1913-ban Aranyág néven írták.

A 15. században a Bánffyak birtoka és a világosi uradalom része volt. A Hunyadiak alatt szerbek és románok telepedtek le itt, akik a település nevét Haranay-ra ferdítették. 1477-ben Hernyákfalva (Hernyakoviczi) néven, a borzlyuki uradalom tartozékai között szerepelt, ekkor Bánffi Miklós és Jakab birtoka volt. Mercy térképén Arankoszelo néven pusztaként, 1761-es térképen, pedig Hernakova alakban fordult elő. A 19. század elején az Ippi Bydeskúthy család vásárolta meg a falut a kincstártól, majd 1834-ben Borosjenei Muslay László, Temes vármegye alispánjának birtoka lett. 1848-ban báró Ambrózyné Muslay Izabella és Maithényi Etelka birtoka. 1896-ban az előbbi birtokrész báró Ambrózy Gyuláé, az utóbbi a Langfelder- és Plohn-cég, valamint Bauer Mátyás tulajdona volt. A 20. század elején pedig báró Ambrózy Gyula volt a helység legnagyobb birtokosa. A Bydeskúthy-család Hanusfalváról katolikus vallású magyarokat és szlovákokat telepített ide.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Temesrékasi járásához tartozott. 1910-ben 1414 lakosa volt. Ebből 171 magyar, 149 német, 964 román volt, melyből 372 római katolikus, 1016 görögkeleti ortodox, 16 izraelita volt.

Források [szerkesztés]

Aranyág egy régi térképen