Nagycsanád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagycsanád (Cenad)
Nagycsanádi római katolikus templom.jpg
A nagycsanádi római katolikus templom
Nagycsanád címere
Nagycsanád címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Temes
Rang község
Beosztott falvak
Polgármester Crăciun Nicolae (PD)
Irányítószám 307095
Népesség
Népesség 4207 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 520 (2011)
Földrajzi adatok
Terület 84,91 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagycsanád  (Románia)
Nagycsanád
Nagycsanád
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 08′, k. h. 20° 35′Koordináták: é. sz. 46° 08′, k. h. 20° 35′
Az egykori Őscsanád (Németcsanád) a mai Nagycsanád része
Emlékmű a nagycsanádi római katolikus temetőben

Nagycsanád (régi neve Marosvár, románul Cenad, németül Raitzisch-Tschanad, Gross-Tschanad, szerbül: Чaнaд) többnemzetiségű falu Romániában Temes megyében. A mai település Őscsanád (más néven Németcsanád) és Rácz-Csanád egyesítésével keletkezett a 20. században. Nagycsanádot olykor keverik Magyarcsanáddal, utóbbi azonban a Marostól északra, a makói kistérségben, Magyarországon található.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyszentmiklóstól 8 km-re északra a Maros bal partján, a határ mellett fekszik. 2000-ben nyitották meg a Nagycsanád-Kiszombor közúti határátkelőhelyet.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csanád vezérnek a nevét viseli, aki monostorát alapította.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település környéke már az újkőkorban is lakott volt. A rézkorból is előkerültek régészeti leletek. Román források szerint a rómaiak egy katonai tábort létesítettek a településen. 1111-ben Chonadiensis néven említi oklevél. Egykori várát (Marosvár) és ortodox templomát Ajtony építtette. 1028-ban Szent István serege Csanád vezetésével legyőzte Ajtony seregét, a várat pedig Csanád kapta meg. Ettől kezdve Marosvárt Csanádnak nevezték, és az ekkor alapított azonos nevű vármegye székhelye lett. 1030-tól püspökség székhelye, első püspöke Gellért püspök lett, aki Szent György tiszteletére székesegyházat építtetett ide (Szent Gellért szobra a a római katolikus templom előtt áll). Később a püspökség mellett káptalan és káptalani iskola is működött itt.

1044-ben Aba Sámuel itt végeztette ki az ellene lázadó főurakat. 1083-ban itt avatták szentté Szent Gellértet. 1241-ben a tatárok elpusztították a települést. 1514-ben Dózsa György serege foglalta el. 1526 végén Csáky László itt támadta meg Nenanda János szerbjeit (csanádi támadás), amely kirobbantotta a délvidéki felkelést. 1551-ben és 1598-ban a török uralom alá került, majd szandzsák székhely lett. 1723-ban helyreállították a 16. században megszűnt székeskáptalant. 1745-től német telepesek érkeztek az észak-rajna-vesztfáliai Sauerlandból Nagycsanádra. A 18. században a püspökséget Szegedre, majd Temesvárra költöztették.

A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagyszentmiklósi járásához tartozott. Az I.világháború végén egy ideig szerb megszállás alatt állt a falu. 1920-ban Romániához csatolták. 1945-ben a szovjet csapatok bevonulásukkor a helyi németek egy részét megölték, később pedig egy részüket a Szovjetunióba hurcolták munkatáborba. Erre a helyi katolikus temetőben az 1990-es években elhelyezett emlékmű táblája utal. A második világháború után a németek száma folyamatosan, tovább csökken.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népszámlálás[2] Népcsoportok összetétele
Év Népesség Román Német Magyar Szerb Roma egyéb
1880 6 982 2 074 3 166 128 1495 - 6
1900 7 389 2 246 3 244 211 1.583 - 1
1930 7 236 2 120 2 985 655 1216 227 22
1977 5 022 2 023 1419 682 654 229 10
1992 3 991 2 304 83 734 401 450 18
2002[3] 4 263 2 812 48 677 266 371 89

a népesség vallási megoszlása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ortodox: 2 995
  • római katolikus: 955
  • görög katolikus: 136
  • református: 22
  • baptista: 19
  • evangélikus: 2
  • egyéb

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lale sa Moriša tamburaegyüttes

Nevezetességek, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csanádi Múzeum
  • csanádi erdő (279, 2 ha, például tölgy- és fűzfák)
  • római katolikus templom (60,4 méter magas, fel lehet menni a tetejére, ahonnan igen jó a kilátás a környékre)
  • római katolikus temető (magyar és német sírok (az ortodox vallásúak sírjai másik temetőben vannak)), németek emlékműve

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  3. Statistica populației cconform bazei de date Adetim

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]