Magyarcsanád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarcsanád
Magyarcsanád légifotó.jpg
A község főutcája légifelvételen
Magyarcsanád címere
Magyarcsanád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Makói
Kistérség Makói
Jogállás község
Polgármester Guba István[1]
Irányítószám 6932
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség 1429 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 31,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 48,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyarcsanád  (Magyarország)
Magyarcsanád
Magyarcsanád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 10′ 01″, k. h. 20° 37′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 01″, k. h. 20° 37′ 01″
Magyarcsanád  (Csongrád megye)
Magyarcsanád
Magyarcsanád
Pozíció Csongrád megye térképén
Magyarcsanád weboldala

Magyarcsanád (románul: Cenadul Unguresc, szerbül: Чaнaд) község Csongrád megye Makói járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A belezi "Kunkereszt", Magyarcsanád külterületén, azt a helyet jelöli, ahol Dózsa György katonái a nagylaki csata után elfogott főurakat és Csáky Miklós csanádi püspököt karóbahúzták
A román ortodox templom felújítás alatt
A református templom
A római katolikus templom

Magyarcsanád a Maros folyó mellett fekszik, nyugaton közvetlenül érintkezik Apátfalvával. A nemzetközi forgalmat lebonyolító 43-as főútvonal a község belterületén halad át, a nagylaki közúti határátkelőhely (Románia) csak 8 km-re van Magyarcsanádtól. A Maros ezen a szakaszán államhatár Románia és Magyarország között, a település déli, romániai szomszédja Nagycsanád. A folyón néhány sziget található, amelyek kis méretük és az államhatár futása miatt gyakorlatilag egyik országhoz sem tartoznak (az egyiken, melynek neve a Senki szigete, jelentős számú kormorán fészkel). Régen két híd – egy közúti és egy vasúti – is összekötötte a Bánsággal, de ezeket a hidakat a második világháborúban a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A népnyelv azóta „rombolt hidak”nak nevezi őket, a pilléreik még állnak. Számos terv született már az újjáépítésükre, amelyre a közeljövőben talán sor is kerülhet.

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarcsanádot az újkorban alapították. Ugyanakkor a község környéke évezredek óta folyamatosan lakott helynek számít. A falu határában (Bökény) Banner János végzett ásatásokat. Móra Ferenc és B. Nagy Katalin is folytatott régészeti feltárásokat, többek között gepida sírokra bukkant a Maros mentén. A falu határában álló kun keresztet valószínűleg a 16. században állíthatták fel. A falu helyén eredetileg a középkori Apátfalva helyezkedett el.
Apátfalva a török hódoltság kezdetén (az 1550-es években) pusztult el.

A környék csak 1686-ban szabadult fel a török uralom alól. A karlócai béke (1699) értelmében a Török és a Habsburg Birodalom határa a Maros folyó mentén húzódott. A Habsburg uralkodók a határtérségbe szerb katonacsaládokat telepítettek (1698-tól), akik számos kiváltsághoz jutottak. Benkovics Ágost váradi püspök 1701-es jelentése szerint már a mai falu területén igen sok házat állítottak fel. Az új, határőrizeti funkciót ellátó települést Újcsanádnak, ill. Kiscsanádnak is hívták. Az 1720-as országos összeírás adatai alapján már körülbelül 300 lakos élhetett itt. A határőrök főleg állattenyésztéssel foglalkoztak.

1750-ben Mária Terézia feloszlatta a határőrvidéket, területét a nemesi vármegyékhez (jelen esetben Csanádhoz) csatolta. Így a jobbágyi függéstől tartó szerbek egy része Oroszországba, ill. Szerbiába vándorolt. Amint bekövetkezett a szerbek kivándorlása, az Aradi Kincstári Uralom Újcsanád környékére, Újcsanádtól kissé északabbra románokat és magyarokat telepített be. A románok 1756-ban már többségre jutottak a településen. Amikor a török hatalom megszűnése után alapított eredeti szerb település 1793-ban, a Maros-árvize miatt elnéptelenedett és megszűnt, a kiöntések elől északabbra, az ott már megtelepült románokhoz vándoroltak a szerbek,s ugyanebben az évben a kincstári uradalom is végleg átköltöztette Újcsanádot mai helyére.

A nemzetiségiek egymáshoz való viszonya mindig is békés volt a faluban. A nemzetiségek saját iskolával rendelkeztek sokáig, és jelenleg is folyik szerb és román nyelvű oktatás a Magyarcsanádi Általános Iskolában.

1808-ban a románok és a szerbek közösen kőtemplomot építettek (a mai román ortodox templom). Később, 1880-ban a szerbek saját templomot emeltek. A települést a 19. század elejétől már folyamatosan Magyarcsanádként említik a források. A magyar jelző nem a falu etnikai jellegére utal (a mai név használatának kezdetekor alig éltek még magyarok itt), hanem valószínűleg arra, hogy a település kamarai birtok volt. A török kiűzése után a középkorban elpusztult Bökényfalva helyén létesült a Bökény nevű lakott hely, melyet a kamara dohánykertészekkel telepített be (1801-től).

1882-ben nyitották meg az Arad-Szőreg vasútvonalat, így hamarosan a falu is bekapcsolódhatott az ország gazdasági vérkeringésébe. Később újabb vasútvonalat adtak át, amely a települést Nagyszentmiklóssal (Bánság) kötötte össze, 1894-ben pedig a Maroson közúti hidat építettek Nagyszentmiklós irányába.

A „boldog békeidőkben” a Maros-Körös köze és a Bánság határán fekvő település sokat gyarapodott, fejlődött. A szerb és román módosabb gazdák díszes, jómódról árulkodó épületei, tetszetős házai is ekkor épültek, melyek még ma is a falu díszeinek számítanak. 1907-ben a szocialista szellemű földmunkásmozgalom tüntetésben csúcsosodott ki, a 20. század elején kivándorlásokra is sor került.

1912-ben került sor a református, 1939-ben a katolikus templom átadására. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint 1679 román, 702 magyar, és 616 szerb élt Magyarcsanádon, 2352-en ortodoxnak, 440-en római katolikusnak, 283-an reformátusnak vallották magukat.

Az első világháborúban a falu honvédjai közül sokan elestek, a világháborút követő zűrzavaros időszakban a román hadsereg 1919 nyarán megszállta a községet, amely csak 1920-ban került ismét magyar uralom alá. A trianoni békeszerződés súlyosan érintette Magyarcsanádot, amely országközepi helyzetéből határmenti fekvésűvé vált. A trianoni döntés után nagy számban költöztek a faluba az új határokon túlról érkező menekültek, a románok és szerbek közül is sokan leltek itt új hazára. A magyarok a két világháború között kerültek többségbe Magyarcsanádon.

A második világháború alatt a magyarcsanádi határőrlaktanya nyolcvanfős lengyel menekült katonai alakulatnak adott menedéket. A községet 1944 októberében foglalták el a szovjet csapatok, a falu határában véres harcok dúltak. A falu 1950-ig Csanád megyéhez tartozott, amelyet az ezévi megyerendezéskor megszüntettek, és a községet Csongrád megyéhez csatolták. 1950 és 1954 között Magyarcsanádot Apátfalvával egyesítették Csanád néven.

A második világháború után is élénk kulturális élet folyt, a településen tánckör is működött. Magyarcsanádot az 1989-1990-es rendszerváltás néhány szempontból előnyösen, néhány szempontból hátrányosan érintette. Kisebbségi önkormányzatok (például szerb, román, cigány) alakultak, és a határmenti együttműködések is felélénkültek, kiépült a testvértelepülési kapcsolat a Temes megyei Nagykomlóssal.

1993-ban a munkanélküliségi ráta 20% körül mozgott, a falu jelenleg is Csongrád megye legszegényebb települése.[4] Jelentős munkaadó a településen az Úttörő Mezőgazdasági Szövetkezet és a Bőripari Szövetkezet. Az önkormányzat egyetlen önállóan gazdálkodó intézménye az Általános Humán Központ, az óvoda, az általános iskola, a klubkönyvtár társulásban van.

Magyarcsanádhoz két külterület, Bökény és Tanyadűlő tartozik; ezek össznépessége 2001-ben 22 fő volt.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a lakosság

  • 77,4%-a vallotta magát magyarnak,
  • 11,6%-a románnak,
  • 2,1%-a szerbnek,
  • 7,6%-a cigánynak.

A vallási megoszlás mutatói (2001):

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyedülálló a Dél-Alföldön, hogy egy ekkora méretű településen négy nemzetiségi-etnikai kultúra képviselői (románok, szerbek, magyarok, cigányok) éljenek egymással békében, és hogy egy ekkora méretű községnek négy temploma (ebből kettő ortodox) legyen.

  • szerb ortodox templom
  • román ortodox templom
  • református templom
  • római katolikus templom
  • a falu belterületétől északra, kb. 2,5 km-re felállított archaikus kun kereszt
  • volt Határőrlaktanya
  • Szabadság-szobor (a Polgármesteri Hivatal előtt)
  • Bökény (Maros-parti, külterületi lakott hely, érintetlen természeti környezet)
  • Bekai-halom (85 méter magas kunhalom)
  • Senki-szigete (kormoránok)
  • A Maros egykori vasúti és közúti hídjainak pillérei

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarcsanád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. vasutallomasok.hu
  4. Idén is szegény marad Magyarcsanád - Delmagyar.hu
  • Marjanucz László: Magyarcsanád Száz falu könyvesháza Kht, Budapest, 2001. ISBN 963928714-8
  • Makó és vidéke (Szerkesztő: Domokos László) Hagymafesztivál Alapítvány, Makó ISBN 963-04-3385-0

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarcsanád témájú médiaállományokat.