Csanádpalota

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csanádpalota
Csanádpalota.jpg
Csanádpalota címere
Csanádpalota címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Makói
Kistérség Makói
Jogállás város
Polgármester Kovács Sándor[1]
Irányítószám 6913
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség 2941 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 38,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 77,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csanádpalota  (Magyarország)
Csanádpalota
Csanádpalota
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 14′ 38″, k. h. 20° 43′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 38″, k. h. 20° 43′ 21″
Csanádpalota  (Csongrád megye)
Csanádpalota
Csanádpalota
Pozíció Csongrád megye térképén
Csanádpalota weboldala

Csanádpalota város Csongrád megye Makói járásában.

Fekvése és közlekedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Makótól 20 km-re keletre a román határ közelében található. Legközelebbi település: Kövegy, ami csak 4 km-re fekszik a falutól. Közeli település még Pitvaros és Nagylak előbbi 11 utóbbi 10 km-es távolságban van. Csanádpalota vasúton is megközelíthető a MÁV 121-es számú 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes– Újszeged-vasútvonalának Újszeged-Mezőhegyes szakaszán közlekedő vonatok állnak meg állomásán. Ez munkanapokon nyolc pár vonatot jelentett a menetrendváltás előtt. Az új menetrendváltás[forrás?] miatt: hétfőtől-csütörtökig illetve szombaton 2 pár (4 vonat), pénteken és vasárnap 3 pár (6 vonat) közlekedik. Minden vonatpárt Bzmot szerelvények továbbítanak. A buszok a település belterületén három helyen állnak meg, tanítási napokon 18 buszjárat indul Makóra. Közülük 9 Szegedig közlekedik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos emléke 1421-ből származik Palota néven, ekkor a nagylaki Jánki család birtoka volt; nevét földesura díszes udvarházáról kapta. Hat évvel később Luxemburgi Zsigmond Nagymihály Albert dalmát és horvát bánnak adományozta a falut, később a Hunyadiak tulajdona lett. 1552-ben a török hadjárat idején elpusztult.

1562-ben tótokkal népesítették be a kihalt falut, a települést innentől fogva Tótpalota néven jegyezték. Miután Gyula 1566-ban, a negyedik Habsburg-török háborúban elesett Tótpalota is elnéptelenedett. 1637-ben I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem birtokába került; később III. Ferdinánd tulajdona lett - ekkor Mezőpalota volt a falu neve. 1646-tól újra magyarok lakták a települést. 1649-ben II. Rákóczi György, két évvel később Pálffy Tamás csanádi püspök lett a település birtokosa. 1686-ban a oszmán hadak elpusztították, területe az aradi uradalom része lett.

1750-ben Mária Terézia németeket telepített a faluba, de az új telepesek nem tudtak együttélni a románokkal és a szerbekkel, ezért elhagyták a települést és elköltöztek a német többségű Perjámosba. Ezáltal a falu ismét kiürült, de a kincstár 1768-ban katolikus magyarokat telepített le. Később Gömör, Nógrád, Heves és Hont vármegyéből magyarok és szlovákok vándoroltak be. 1756-ban már hivatalosan is Csanádpalotának nevezik. Hét évvel később Fekete György országbíró közbenjárásának köszönhetően római katolikus templom épült.

A település a szabályos típusba tartozó dél-alföldi településformájú, a belterület szabályos kiosztását a kamara mérnökei végezték. 1850. december 1-jén került sor határrendezésre, külterületéből két új községet alakítottak, Kövegyet és Királyhegyest.

1857-ben felépült a kétszintes iskola, 1893-ban az óvoda. Ezekkel a fejlesztésekkel párhuzamosan jött létre az első önálló postahivatal és ezidőtájt gördült be az első mozdony is a településre. A dualizmus ideje alatt több középület és téglagyár is épült.

Az első világháború után rövid ideig román megszállás alá került; A trianoni békeszerződés értelmében határának egy részét Romániához csatolták, ugyanakkor megkapta a nagylaki ugar Mezőhegyes felé eső részét. Lakossága a két világháború között gyarapodott, 6000 fő körül mozgott. Szövetkezetek és malmok létesültek. 1924-ig, illetve 1945 és 1950 között Csanád vármegyéhez, 1924-1945 között Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyéhez tartozott. 1937-ben bekötötték a faluba a villanyt. A fő munkaadók a Blaskovits uradalom és a nagylaki kendergyár voltak. Ebben az időben települtek a községbe makói hagymatermesztő gazdák; ők ismertették meg a csanádpalotaiakkal a makói hagyma termelésének módszerét.

A második világháborúnak 165 hősi halottja volt a településen. 1950-ben a Csanádpalotához tartozó Nagykirályhegyest és határát Királyhegyeshez csatolták. A Kádár-korszak alatt a lakosság viszonylagos jólétben élt; a településen határőrs működött.

Csanádpalota önkormányzata a várossá nyilvánításhoz szükséges szükséges pályázatot 2009 januárjában küldte el a regionális államigazgatási hivatalnak.[3] A városi címet 2009. július 1-jén kapta meg.[4] 2010 nyarán elkészült az óvoda új épülete, amely többek között napelemmel működő vízmelegítő rendszerrel is fel van szerelve.[5]

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A temetőkápolna

Nemzetiségi megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város lakosságának 2001-ben 96,1%-a magyar, 0,3%-a cigány, 0,2%-a német, 0,2%-a román, 0,2%-a szlovák, 0,1%-a szlovén volt. A népesség 3,6%-a nem válaszolt vagy nemzetisége ismeretlen.

Felekezeti megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csanádpalota felekezeti megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult: 75,2% vallotta magát római katolikusnak, görög katolikusnak 0,2%, református volt a település lakosságának 4,9%-a, evangélikus 1,5%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 1,1%, 10% nem volt vallásos. A lakosság 7,1%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római katolikus templom
  • Ablonczy László emléktáblája
  • Csanádi vár köve - Csanád nevű települések találkozója
  • Déri István festőművész domborműve
  • Az első gázláng emléktáblája
  • Felszabadulási és függetlenségi emlékmű
  • Hazáért és szabadságért zászlórúd
  • Iglódi István emléktáblája
  • Kálmány Lajos domborműves emléktáblája
  • Kelemen László sírja a római katolikus temető
  • Kelemen László szobra a művelődési ház előtt
  • Községháza
  • Lőcsei Mihály emléktáblája
  • Magyar millennium emlékkő
  • Második világháborús és 1956-os emlékmű
  • Névtelen hősök sírja
  • Az önkéntes tűzoltóegyesület emléktáblája
  • Római katolikus templom
  • Temetőkápolna
  • Volt főszolgabírói lakás
  • Zellmann-malom romja, egykori ipartörténeti emlék
  • Zsidó temető, kiemelt közép-csanádi zsidó épített emlék
  • Zsinagóga épülete, átalakítva

Kultúra és oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Volt főszolgabírói lakás

A legfiatalabb csanádpalotaiakról a Napsugár Óvoda és Bölcsőde gondoskodik, az alapfokú oktatást a Dér István Általános Iskola biztosítja több épületben, a tanulólétszám 292 fő. Az emeletes központi épületben oktatják a felső tagozatot, és itt látja el munkáját az iskola vezetése is; az alsó tagozat négy-négy osztállyal a Sirály utcai és a Szent István utcai épületben tanul. Külön épületben található még három tornaszoba, valamint a technika termek is.

1982-ben, a megyében az elsők között számítástechnikai oktatás kezdődött a művelődési házban kiépített szaktanteremben 10 darab, a kor színvonalán kapható Commodore számítógéppel. Ugyanitt nyelvi laboratórium kezdte meg működését.

Az iskolában ezenfelül művészeti oktatás is zajlik, kézműves és sportköri foglalkozásokra járhatnak a gyermekek, valamint zenélni tanulhatnak; a zeneoktatás 1997-98-as tanévben kezdődött a községben.[6] A Csanádpalotai Fúvószenekart Csongrád Megye Alkotói Díjával és a Csanádpalotáért díjjal tüntették ki.[7]

1963 és 1967 között önálló Általános Iskola és Gimnázium nappali és levelező tagozata működött Csanádpalotán. Az 1968/69. tanévtől a makói József Attila Gimnáziumnak kihelyezett levelező tagozata vette át a felnőtt oktatást a településen, amely 1980-ig funkcionált. 2006-tól a Juhász Gyula Református Gimnázium kihelyezett tagozata biztosítja a középfokú oktatást.[8]

A Kelemen László Művelődési Házban pályázati és önkormányzati támogatással hoztak létre teleházat; a város 237 négyzetméter alapterületű könyvtára a hétköznapokon kívül szombaton is nyitva tart.[9]

Híres csanádpalotaiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csanádpalota témájú médiaállományokat.