Apátfalva
| Apátfalva | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Csongrád | ||
| Kistérség | Makói | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Varga Péter (MSZP)[1] | ||
| Irányítószám | 6931 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3039 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 56,52 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 53,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Apátfalva
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Apátfalva
Pozíció Csongrád megye térképén
|
|||
Apátfalva község Csongrád megyében, a Makói kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A 43-as főút mentén, Makótól 10 kilométerre a Maros jobb parján található, a Körös-Maros Nemzeti Park határában. Magyarcsanáddal teljesen összeépült.
[szerkesztés] Megközelíthető
- Vonattal a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes– Újszeged-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Magyarcsanád és Makó között található.
[szerkesztés] Története
Nevét valószínűleg egykori tulajdonosáról, a csanádi monostor apátjáról kapta. Első okleveles említése 1334-ből származik Pothfalua, azaz Pátfalva néven; ekkor már volt temploma. 1514. május 23-án itt szenvedett vereséget Dózsa György előhada Báthori István temesi ispán és Csáky Miklós csanádi püspök seregeitől. A török hódoltság idején teljesen elpusztult. A terület 1753-ban népesült be újra, ekkor lesz ismét önálló plébánia. Ma is álló temploma ebben az időben épült, 10 regiszteres orgonáját ifj. Kováts János szegedi orgonaépítő – 1855-ben építette.
1950 és 1954 között egyesítve volt Magyarcsanáddal Csanád néven.
Jelentősek mai napig őrzött néprajzi hagyományai és idegenforgalma. Az Erdei Iskolában állandó helytörténeti kiállítás tekinthető meg.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Mihály római katolikus templom, 1757-ből; 1937-ban neoreneszánsz megfogalmazásban átépítették
- Langó kápolna, a 19. és 20. század fordulóján építtette egy gazdag helyi család
- Első világháborús emlékmű
- Nepomuki Szent János szobra
- Dózsa György szobra az általános iskola előtt
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||
|
||||||||||||||||
