Magyarbánhegyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarbánhegyes
Magyarbánhegyes címere
Magyarbánhegyes címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Mezőkovácsházai
Kistérség Mezőkovácsházai
Jogállás község
Polgármester Sódarné Varga Gyöngyi Mária[1]
Irányítószám 5667
Körzethívószám 68
Népesség
Teljes népesség 2335 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 66,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyarbánhegyes  (Magyarország)
Magyarbánhegyes
Magyarbánhegyes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 27′ 00″, k. h. 20° 58′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 00″, k. h. 20° 58′ 12″
Magyarbánhegyes  (Békés megye)
Magyarbánhegyes
Magyarbánhegyes
Pozíció Békés megye térképén
Magyarbánhegyes weboldala

Magyarbánhegyes község Békés megye Mezőkovácsházai járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békéscsabától, a megyeközponttól kb. 40 km-re. Belterület: 290 Ha Külterület: 3362 Ha

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti szórványok azt bizonyítják, hogy már a népvándorlás népei is megfordultak a mai falu területén. Magyarbánhegyes neve először 1506-os oklevélben olvasható, melyet középkori földesuráról, Maróti János macsói bánról kapta. A XV. század-ban Hunyadi-birtok. Corvin János 1504-es halála után előbb özvegye, Frangepán Beatrix kezére került. A tulajdonjog 1510-ben Brandenburgi György őrgrófra szállt. 1542-ben Bánhegyest Erdélyhez csatolták. Vég-Gyulavár 1566-os eleste után a török elpusztítja, 1627-ben már csak nevében él. A tanyák kiépítése a XVIII. század végén kezdődött, majd az 1800-as évek elején az Arad vármegyei Forray Nagyiratos kertészközségéből új telepesek népesítették be a területet. (Alapító telepesei magyar dohánytermesztők voltak.)

Önállóvá a falu 1865-re vált. 1880-ban épült fel a zsidó hitközség imaháza. Római katolikus temploma 1895-96-ban épült eklektikus stílusban. A település népességi fénykorát 1929-ben élte, a lakosság lélekszáma akkor elérte a 4000-et.

A bánhegyesi zsidóság és a holokauszt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A második világháború, a holokauszt idején Magyarbánhegyesen hozták létre a Kelet-Csanádi zsidóság második gyűjtőhelyét. 1944 májusában a környék falvaiból a zsidó családokat a csendőrök a község határában álló Mandel-birtokra hajtották. A gettóból egy hónap múlva Békéscsabára, majd Debrecenbe szállították őket ahonnan részben Auschwitzba, részben Strasshofba kerültek. A hatvanhárom tagú bánhegyesi zsidóságnak csak mintegy harmada élte túl a holokausztot, ők a háború után elköltöztek.

Bánhegyes a közelmúltban és napjainkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1949-ben megtörtént a falu villamosítása, a hálózat hossza elérte a 14 km.-t. 3 km. új bekötőút létesült az Újtelep és a főutca között, megépült az újtelepi óvoda és új artézi kutat is létesítettek.

A háború után a földosztás simán folyt le. 1949 és 1960 között több Tsz is alakult: - 1949. szeptember 14. - Dózsa Tsz. - 13 tag, 45 kh. föld. Ez a szövetkezet 1957-ben már 70 családdal, 510 kh. földterületen gtazdálkodott. - 1951. ősz - Béke Tsz. - 9 tag, 75 kh. föld. - 1952. ősz - Viharsarok Tsz. - 22 tag, 171 kh. föld. Itt 1955-ben 13 család dolgozott 63 kh. földterületen. Ezek 1964-ben egyesültek Egyetértés néven.

Az 1960-as években felépült a Művelődési Ház, melyben mozi is működött. Ebben az évben alakították át a mai Polgármesteri Hivatalt is: főbejárata az utca felől nyílik. 1960-ban a lakosok száma elérte a 3811-főt.

A '70-es évek végén épült fel - társadalmi összefogással - az általános iskola tornaterme. A '80-as évek közepétől indult meg a falu utcáinak közművesítése, mely a '90-es évek közepére készült el. A '80-as években a gázvezeték hálózatot is kiépítették a faluban, a lakások többségénél már gázfűtést, ill. gáz+vegyestüzelésű fűtést alkalmaztak ezután.

A rendszerváltás után továbbra is a mezőgazdaság nyújtotta a megélhetést a falu számára, hiszen e térség talaja hazánkban a legjobb termőföld.

2000. szeptember 25-én a településen millenniumi emléktáblaavatás volt.

2001-ben felavatták a Chabracsek Andrásné által alapított tájházat, mely magában foglalja a falu legjelentősebb helytörténeti gyűjteményét is. Az új gyógyszertár is ebben az évben készült el.

A mai lakosok nagy része dinnyetermesztéssel foglalkozik. A községünkben jelenleg két szövetkezet is működik: az Egyetértés és a Bán-Kun.

2006-ban történt meg a Művelődési Ház külső felújítása, valamint a játszótér bejáratánál látható székelykapu felavatása.

2007. december 28-án ünnepélyes keretek között átadták az új, több gyógyítási célra is alkalmas, egészségügyi centrum épületét.

Jelenleg (2008. március) a Művelődési Ház nagytermének belső felújítása, fűtéskorszerűsítése zajlik. Hamarosan átadják a megújult, Uniós szabványoknak megfelelő játszóteret is.

A minden évben megrendezett Hegyesi Napok lehetőséget ad a településnek, hogy még tágabb ismeretségre tegyen szert bel- és külföldön egyaránt. 2007-től, hagyományteremtő szándékkal, a magyarbánhegyesi falunapokat Bán-napok néven rendezik meg. Ez utóbbi rendezvény keretében különféle kulturális és szórakoztató programokra látogathat el minden kedves vendég és érdeklődő.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Szűz Mária neve tiszteletére szentelt, eklektikus stílusú templom 1895-1896 között épült karcsú homlokzati toronnyal, belül félköríves szentélyzáró résszel, három boltszakaszos hajóval. Szabados József, jó nevű gyulai mester munkája.
  • Zsidó temető a köztemetővel szemben a termelő szövetkezet területén. A kisméretű, gondozott sírkertben nyugszanak a község egykori ismert és népszerű zsidó családjainak (Pollák, Vásárhelyi, Klein, Reichmann) tagjai.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1928. október 14-én Angyal István, Auschwitz-túlélő, az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt a budapesti Tűzoltó utcai felkelők parancsnoka, a forradalom mártírja.
  • Balázs Mátyás - vegyészmérnök. 1934. június 28-án született Magyarbánhegyesen. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen tanult. A Finom-kerámiaipari Művek Magyar Gránit gyáregységvezetője. Eötvös-díjat kapott 1979-ben a gyémántszerszámgyártás ipari szintű bevezetéséért, megvalósításáért. Újításaival, találmányaival a csiszolókorongok hazai korszerűsítésében közreműködött. Jelenleg Budapesten él.
  • Balázs Mihály 1930-ban született Magyarbánhegyesen és 1999-ben halt meg Budapesten. Pedagógus volt, újságíró, szerkesztő, irodalomtörténész. A magyarbánhegyesi szegényparaszt család fia szép pályát futott be élete során. Korán megmutatkozó tehetsége bejuttatta az egyetemre; magyar-francia szakos tanári diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Újságíróskodni kezdett a Szabad Népnél, de ötvenhat után elment nevelőtanárnak, majd 1958-tól 1974-ig a Köznevelés főszerkesztőjeként dolgozott. Rövid közéleti szereplés után az OPKM főigazgatójaként ment nyugdíjba 1990-ben. Főszekesztői munkáját a nyitottság, a tisztesség és a színvonal, az értékek ápolása jellemezte. Korszakot teremtett a folyóirat történetében. Teret adott azon évek legrangosabb pedagógiai gondolkodóinak, reformereinek, és ha a mondanivalóban értéket látott, közölte írásaikat, vitacikkeiket. Megőrizte tisztességét és hű maradt gyökereihez, nyitott lélek volt. Egyszer ezt mondta: kérdezzük meg a magyar írókat, tudósokat, gondolkodókat, az itthoniakat meg a külföldieket, hogyan vélekednek iskoláról, nevelésről, emberről, tehetségről. Ezzel indult el az a hatalmas interjúsorozat, amelyben Szent-Györgyi Alberttől Déry Tiborig sok híresség mondta el gondolatait, és persze ezek a gondolatok nem igen egyeztek a hivatalos korszellemmel, de Balázs Mihályban meg volt az erő, az elszántság és a szerkesztői tisztesség ahhoz, hogy megvédje a lapot és munkatársait. Irodalomtörténészi munkássága is jelentős. Gigantikus munkával fölkutatta és több könyvben megírta a nagy magyar írók, költők gyermek- és diákkorát. Írok-képek; Forrásvidék I-II.; Szülőföld és iskola; Hol jártál iskolába? című e tárgyú művei igazi bestsellerek lettek a magyar iskolákban. Forrásmunkái lettek az irodalomtörténészeknek, akik az írók életének e szeletével nem igen szoktak mélyebben foglalkozni. Hitvallása mindig ez volt: az írás jó és igaz legyen.
  • Bessenyei Antal (pedagógus, festőművész)az erdélyi Pujon született 1920. december 5-én. Édesapja Budapesten dolgozott, ezért már néhány hetes korában Magyarbánhegyesre került a nagyszüleihez. Tavasztól őszig Budapesten volt, télen Magyarbánhegyesen. 1927-ben - édesapja nyugdíjba menetele után - költöztek végérvényesen Magyarbánhegyesre. 1946. február 1-jén - mivel szénszünet volt a főiskolán - újjáalakította a községben a cserkészcsapatot, melyet 1955-ig társadalmi munkában vezetett. Helytörténettel is foglalkozott: egy falumúzeum megalakításán fáradozott tanítványaival. Gazdag helytörténeti gyűjteményének nagy része elveszett.
    Jelentős pedagógusi munkássága is: 1954-től Békés megye rajz-szakfelügyelőjeként dolgozott. 1959-ben Szarvasra költözött, ahol a Felsőfokú Óvónőképző Intézet tanára lett. Több művésztelepet vezetett Magyarországon és más országokban. Az 1980-as évek elejétől Hévízen élt. 1993-ban Hévíz városának ajándékozta jelentős műgyűjteményét. Művészete az alföldi festészet realizmusához kötődik. Korai paraszttémájú képeit pasztózus stílusban festette. Érett művein előtérbe kerül a történelmi érdeklődése. Fő képtémáját a törökök 150 éves magyarországi uralmának emlékeiből merítette. „A török félhold alatt” című, 52 képből álló sorozata a pécsi dzsámi történetét dolgozza fel. Grafikákat is készít olajpasztellel és tussal.
    A jeles művész 2001. március 5-én hunyt el.
  • Lantos Sándor festőművész 1912. február 2-án született Magyarbánhegyesen. Aradon tanulta a címfestészetet. Már a tanulóévei alatt vállalta templomok festését Petrozsény és Lupény, a mai Románia területén. 1928-ban Munkácsy „Siralomház” című festményének reprodukciójáért oklevelet kapott. Ő festette meg Magyarbánhegyes címerét, mely kép a polgármesteri hivatalban látható. Szimmeiszter István plébánosról is készített egy portrét, ami a plébánián tekinthető meg. 1987. október 11-én hunyt el Magyarbánhegyesen.
  • A római katolikus templomhoz csatlakozó paplakban élt a 1920. század fordulóján Szekrényi Lajos plébános, napjainkra már elfelejtett, jeles műfordító, aki saját költségén jelentette meg köteteit. Többek között ő ültette át magyarra a lengyel klasszikus, Nobel-díjas SienkiewiczQuo vadis” és a „Kislovag” című regényeit, vagy WallaceBen-Hur”-ját, amelyből világsikert aratott film is készült.

Testvértelepülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyarbánhegyes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]