II. Rákóczi György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Rákóczi György
II. Rákóczi György.jpg
II. Rákóczi György.

Erdélyi fejedelem
Uralkodási ideje
1648. október 11. – 1657. október 25.
1658. január 14.1659. március 30.
1659. szeptember 24.1660. június 7.
Elődje I. Rákóczi György
Utódja Rhédey Ferenc
Életrajzi adatok
Teljes neve Felsővadászi II. Rákóczi György
Született 1621. január 30.
Sárospatak
Elhunyt 1660. június 7. (39 évesen)
Nagyvárad
Nyughelye Sárospatak
Házastársa Báthory Zsófia
Gyermekei NN (fiú)
I. Rákóczi Ferenc (16451676)
Édesapja I. Rákóczi György
Édesanyja Lorántffy Zsuzsanna
II. Rákóczi György Varsó alatt
II. Rákóczi György

II. Rákóczi György (felsővadászi) (Sárospatak, 1621. január 30.Nagyvárad, 1660. június 7.) erdélyi fejedelem 1648 és 1660 között, megszakításokkal. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna fia.

Az országgyűlés még apja életében, 1642. február 3-án fejedelemmé választotta. 1644-ben a III. Ferdinánd elleni háború idején Erdély kormányzója. 1648. október 11-én lépett trónra.

Felesége, Báthory Zsófia, a Báthori-család utolsó sarja révén kerültek a Báthory birtokok a Rákóczi-család kezére.

Hódítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rákócziak címere

Báthory István nyomdokaiba szeretett volna lépni, ezért kezdettől fogva a lengyel korona megszerzésére törekedett.[1] 1649-ben szövetségre lépett a kozákok hetmanjával, Chmielnicki Bogdánnal, majd 1653-ban hűbéri fennhatósága alá vonta Moldvát és Havasalföldet.

Az 1655-ben Lengyelország és Svédország közt újabb háború tört ki. A svédek ellen viszont egy hatalmas koalíció jött létre, s hogy X. Károly Gusztáv svéd király el ne veszítse a háborút Rákóczi segítségét kérte 1656 végén a prostki vereség után, felajánlva neki Dél- és Közép-Lengyelország egy részét, ahol új királyságot alapíthat. Egy évvel ezelőtt a lengyelek is Rákóczihoz fordultak, s ők is felajánlották a koronát, ha Erdély Svédország ellen lép hadba. Az elbizakodott fejedelem, aki túlbecsülte országa erejét azonnal megindította a hadjáratot. A vállalkozáshoz Zrínyi Miklós is nagy reményeket fűzött, mivel Rákóczi (akihez a két román vajdaság is hű volt) akkor az egyesült erdélyi-magyar-lengyel-svéd-román sereggel a törökök ellen fordul és akkor talán a Balkánt is sikerül visszafoglalni.

1657 januárjában nem törődve a Porta tiltakozásával, szövetségben a svédekkel hadat indított János Kázmér lengyel király ellen, kiegészülve a moldvai és havasalföldi csapatokkal. A hadjárat első szakaszában sikeres volt: bevette Krakkót, aztán bevonult Varsóba, de alighogy találkozott a svédekkel, a királyuk magára hagyta őt az országát ért újabb dán támadás miatt. Ennek ellenére Rákóczi még mindig bízott sikerében, tovább ment észak felé, de a lengyelek Jerzy Lubomirski vezetésével végzetes támadást intéztek Észak-Erdély ellen és Munkács környékét is elpusztították. Rákóczi vereséget szenvedett, a román és kozák csapatok cserben hagyták lengyel földön és az ellenségtől is magas összegű hadkárpótlás fejében kapta meg a szabad eltávozást.[2] Rövidesen magára hagyta hadait, amit Kemény Jánosra bízott, de a határnál elfogta a tatár kán.[3] Székelyföldet rövidesen a török és tatár hadsereg pusztította.

A Porta szembefordult az engedetlen vazallussal, mire a fenyegetett erdélyi rendek 1657. november 2-án Rákóczi helyett Rhédey Ferencet választották fejedelemmé, Rákóczi azonban kierőszakolta Rhédey lemondását és 1658. január 9-én újra elfoglalta a trónt. A törökök nem ismerték el Rákóczit és a nagyvezér parancsára a rendek 1658. október 11-én Barcsai Ákos személyében új fejedelmet választottak, mire Rákóczi haddal indult trónja visszafoglalására. Barcsai ellen győzedelmeskedett, Szejdi Ahmed, a budai pasa azonban a szászfenesi csatában, 1660. május 22-én vereséget mért Rákóczira. Feljegyezték, hogy a fejedelem hadvezérhez méltóan, bátran harcolt a csatában: 17 törököt vágott le, 5 lovat lőttek ki alóla, 150 testőre közül 20 maradt életben.

A csatában kapott fejsebébe halt bele 1660. június 7-én.

Házassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Báthory Zsófiát 1643. február 3-án Gyulafehérváron vette feleségül. A házasságból egyetlen fiú született, Ferenc, akinek apja halála után, 1660-ban a IV. Mehmed szultán nem engedte meg a fejedelmi szék elfoglalását.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A lengyel korona megszerzési reményei mindjárt 1648 végén füstbe mentek, ugyanis a lengyel nemesség János Kázmért ültette a trónra.
  2. Czarny-Ostrówban megalázó feltételek mellett kénytelen békét kérni.
  3. Először még ígéretet tett, hogy akár saját vagyonának a feláldozásával is kiváltja a tatárok rabságába jutott embereit, ám később ígéretét nem tartotta be.
  4. Miroslav Marek: Rákóczi 3 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2009. január 23. (Hozzáférés: 2012. október 4.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
I. Rákóczi György
Erdély fejedelme
16481657
Erdély címere 1659-ből
Következő uralkodó:
Rhédey Ferenc