Végegyháza

Végegyháza község Békés megye Mezőkovácsházai kistérségében.

Végegyháza

Végegyháza címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Alföld

Megye

Békés

Kistérség 2012-ig

Mezőkovácsházi

Jogállás

község

Polgármester

Varchó István Gyula^[1]

Irányítószám

5811

Körzethívószám

68

Népesség

Teljes népesség

1390 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

48,03 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

28,94 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Végegyháza

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,38°, k. h. 20,87°

Végegyháza

Pozíció Békés megye térképén

é. sz. 46,38°, k. h. 20,87°

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Megközelíthetősége
3 Története
- 3.1 A zsidóság Végegyházán
- 3.2 Népcsoportok
4 Nevezetességei
5 Testvértelepülés
6 Jegyzetek
7 További információk

Fekvése [szerkesztés]

Megközelíthetősége [szerkesztés]

Vonattal a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza– Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalán érhető el. A településnek egy vasútállomása (Végegyháza) és egy megállóhelye (Végegyháza alsó) van.
Közúton az 5-ös úton Kiskunfélegyházáig, majd a 451-esen Szentesig, tovább délkeleti irányban Orosházára, innen Mezőkovácsházára, ahonnan még 2,9 km déli irányban, Mezőhegyes felé.

Története [szerkesztés]

A település az 1892-ig Tótkovácsházának, ma Végegyházának nevezett község. Nevét Végh Aurél kincstári felügyelő tiszteletére kapta. Teljesen sakktáblás utcahálózattal, szerződéses telepítvényes községként jött létre 1815-ben, kincstári földön, közel egy időben a másik két Kovácsházával. Lakosainak zöme Árva, Zólyom és Bereg megyékből, részben Békéscsabáról jött, s főleg szlovákok települtek le itt.

A település helyzete, jogállása csak a kiegyezés után stabilizálódott. Az 1850-es évek második felében a lakosságot a falu megszüntetésével együtt Mezőkovácsházára akarták áttelepíteni. Az emberek kitartottak lakóhelyük mellett. A telepítvényesekre kirótt váltságot évtizedeken át fizették, majd nagy erőfeszítések árán megvásárolták a község kicsiny határát. A földhiány itt különösen nagy volt. A magyar nyelvű környezetben ma már kevesen tudnak szlovákul.

A zsidóság Végegyházán [szerkesztés]

A községben az első zsidó családok a XIX. század közepén telepedtek le. Az egyetlen módosabb Weisz kereskedő család kivételével mindannyian szegény emberek, kiskereskedők, földművesek voltak. A közösség családjai mindannyian vallásos ortodoxok voltak, ennek megfelelően a mezőkovácsházi ortodox zsinagógába jártak. A férfiakat 1942-től munkaszolgálatra hívták be. 1944-ben tíz családot hurcoltak el a faluból mintegy negyven taggal. A holokausztot mindössze egy deportált fiatal lány és két munkaszolgálatos élte túl. Ők a holokauszt után elköltöztek Végegyházáról.