Temesvár ostroma (1552)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Temesvár ostroma
After the capture of Temesvár, 1552.jpg
Temesvár elfoglalása egy török miniatúrán

Konfliktus Habsburg–török háború (1550–58)
Időpont 1552. június 24. - július 27.
Helyszín Temesvár, Magyar Királyság (ma Románia)
Eredmény Oszmán-török győzelem, a vár elesett
Szemben álló felek
Armoiries Hongrie ancien.svg Magyar Királyság
Habsburg Ausztria
Cseh Királyság
Spanyol Királyság
Ottoman flag.svg Oszmán Birodalom
Parancsnokok
Losonci István   Kara Ahmed másodvezír
Szokollu Musztafa ruméliai beglerbég
Szemben álló erők
1000 lovas
200 hajdú
300 cseh
250 spanyol
150 német zsoldos
30 000
Veszteségek
Az összes várvédő elesett ismeretlen

Temesvár ostroma 1552. június 24. - július 27. között zajlott az oszmán és a magyar seregek között. A vár végül július 27-én elesett, így Temesvár 164 évre török fennhatóság alá került.

Előzmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1526 - 1538 között zajló magyarországi belháború során Magyarország két részre szakadt. Az ország nyugati felét I. Ferdinánd uralta, míg a keleti fele Szapolyai János uralma alatt maradt. Szapolyai 1540-ben bekövetkezett halála után, Ferdinánd mindent megtett az ország - saját uralma alatt való - egyesítésére. 1541-ben ostrom alá vette Budát, de nem járt sikerrel, a csecsemőkorú János Zsigmond segítségére siető I. Szulejmán oszmán szultán megverte a német sereget, majd megszállta várost, ezzel Buda majdnem 150 évre török uralom alá került.

A szultán rendeletére János Zsigmond udvarával együtt Gyulafehérvárra tette székhelyét és uralma alatt egy részben független, de oszmán "védnökség" alatt levő állam jött létre, az Erdélyi Fejedelemség. Ferdinánd király azonban Fráter György segítségével 1550-ben megszállta Erdélyt, emiatt a feldühödött Szulejmán szultán azonnal támadást indított a Magyar Királyság ellen.

Az oszmánok két irányban törtek előre. Az egyik sereg Hadim Ali vezetésével a dél- és közép-magyarországi várak elfoglalását kezdte meg, míg a másik sereg Kara Ahmed másodvezír parancsnoksága alatt a bánsági várak meghódítását tűzte ki célul.

Az ostrom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Temesvár vára ellen az oszmán sereg már 1551-ben végrehajtott egy támadást, amely azonban nem járt sikerrel, a várparancsnok, Losonci István sorra visszavert minden ostromot, így végül a törökök tíz nap után feladták és elvonultak a vár falai alól.

1552 nyarán azonban Ahmed pasa újra Temesvár ellen indult, ezúttal azonban a Szokollu Musztafa ruméliai beglerbég parancsnoksága alatt harcoló csapatokat is maga mellé vette, így seregének létszáma a régebbi források szerint 50 ezer embert számlált (szemben a legkorábbiak hatalmas 100-200 ezres török hadról írnak ami nagyobb túlzás), a mai felfogás azonban inkább 30 ezerben jelöli meg a létszámot. Velük szemben a várvédők létszáma 1900 fő volt, közülük 700 zsoldos katona.

A török sereg június 24-én érkezett a falak alá és június 27-én megkezdte a vár módszeres lövetését. A megrongálódott falak ellen az ostromlók először július 3-án, majd július 6-án indítottak rohamot, de ezeket a védők sorra visszaverték. Időközben Losonczy felesége, Pekry Anna megbízásából Tóth Mihály szegedi bíró hajdúkból sereget toborzott és megkísérelt a várba erősítést bejuttatni, de seregét a törökök július 23-án a szentandrási csatában megverték. Ezzel Losonczy sorsa is megpecsételődött.

A török sereg július 20-tól a város és a vár összeköttetését biztosító vízitorony elfoglalására kezdett összpontosítani. A július 24-én intézett rohamot a védők vissza tudták verni, de a 25-i roham sikerrel járt, a védők pedig beszorultak a várba. Emiatt Losonczy – zsoldosai nyomására – tárgyalásokat kezdett Ahmed pasával, akivel megegyezett abban, hogy a védők fegyveresen, minden vagyonukkal szabadon elvonulhatnak, a törökök nem rabolják ki a várost, azokat a lakosokat pedig, akik maradni akarnak, megtartják jogaikban.

A törökök azonban tőrbe csalták a védősereget, mert alighogy elhagyták a várost, rájuk rontottak és lekaszabolták őket. A sebesült Losonczyt a pasa lefejeztette, majd fejbőrét lenyúzatta, szalmával megtöltette és elküldte a szultánnak, a koponyáját pedig Temesvár előtt egy karóra szúratta.

Következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután Temesvár török kézre került, Szulejmán szultán létrehozta a Temesvári vilajetet, melyhez a csanádi, gyulai, lippai és borosjenői szandzsákok tartoztak. Temesvár még az 1699-ben megkötött karlócai békét követően is az oszmánok kezén maradt, csak az 1716–18-as osztrák-török háborúban sikerült visszafoglalnia a császári hadseregnek.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]