Bordány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bordány
Bordány címere
Bordány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Mórahalmi
Kistérség Mórahalomi
Jogállás nagyközség
Polgármester Tanács Gábor[1]
Irányítószám 6795
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség 3267 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 88,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bordány (Magyarország)
Bordány
Bordány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 19″, k. h. 19° 55′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 19″, k. h. 19° 55′ 30″
Bordány (Csongrád megye)
Bordány
Bordány
Pozíció Csongrád megye térképén
Bordány weboldala

Bordány község Csongrád megyében, a Mórahalmi járásban, Szegedtől 20 kilométerre terül el.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bordány Csongrád megyében, Szegedtől 20 kilométerre, a Szegedet Kiskunhalassal összekötő út mentén, az út 15–17 km szelvényei között az út két oldalán alakult ki. Szomszédos települések: Domaszék, Forráskút, Kiskundorozsma, Üllés, Zákányszék és Zsombó arányos távolságban helyezkednek el. A települést körülölelő dűlőkben a napfény, a talpat melengető lágy homok, a Lapéta-tó környéki élővilág, a mezőgazdaságból élő családok sokszor múltat idéző tanyái, földecskéi mind-mind egy-egy gyöngyszemei a környéknek. A település gyalog, kerékpárral, autóval, és autóbusszal is könnyedén megközelíthető.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területén már a XVIII. század utolsó negyedében gazdálkodtak. Az 1850-es évek elején egy dorozsmai család -Dudás István és felesége Czékus Franciska- fél hold földet ajánlott föl templomépítésre és piactérnek. Ezen a darab földön épült fel a kápolna, amely körül hamarosan kialakult a település magja. A kis kápolnát 1882-ben közadakozásból megnagyobbították, majd az akkorra megrongálódott, Szent István tiszteletére felszentelt kápolna helyére 1907-1910 között templomot építettek. A templomszentelést követően (1910. április 24.) a Dudáskápolna tanyaközpontot Kistemplomtanyának nevezték el. 1930-ban itt 302 ember élt. 1950-ben Kistemplomtanya önálló közigazgatású községgé vált, és legnagyobb dűlőjéről Bordánynak nevezték el. Nemzetközi hírnevet ad a településnek, hogy Dienes István régész 1955-ben itt tárta fel a híres "bordányi honfoglaló magyar asszony lószerszám-garnitúráját", ami a leggazdagabb ilyen tárgyú lelet. A Községben, és a hozzá szorosan kapcsolódó tanyavilágban közel 3200 ember él jelenleg. A község földjének reménybeli kincse a kőolaj és földgáz, amelynek feltárása folyamatban van. A lakosság megélhetésének fő forrása a mezőgazdaság. A felhalmozott tapasztalatoknak, a termelési kultúrának és a helyi homokvilági klímának köszönhetően olyan jellegzetes íz-világú zöldség- és gyümölcsféléket termesztenek eredményesen, amelyek országosan is ismertek, keresettek. A kiterjedt tanyavilág ellenére a falu teljes belterületi víz, gáz, elektromos és telefon közművel rendelkezik. A 20 tantermes iskola, tornaterem, korszerű óvoda, a négy orvosi rendelő mind-mind az itt élők életminőségét javítja. A település egésze majdnem 100 százalékban kiépített portalanított úthálózattal, kiépült bevásárlóközponttal, köztéri alkotásokat magába foglaló esztétikus terekkel rendelkezik.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Turizmus, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bordány mellett halad el az Alföldi Kéktúra útvonala, a falu környékén remek vadászati lehetőség adódik. Látnivalók: nemzetközileg híres veteránautó gyűjtemény, 1909-ben épült római katolikus templom, Bánvölgyi László által készített egész alakos Szt. István szobor, Zászlótartó, II. világháborús emlékmű. A helyi falusi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázásra várnak. Az Egérház Alapítvány 2010. októberétől működteti a Vadgesztenye Ifjúsági Közösségi Szálláshelyet, amely 7 fürdőszobás, 4-5 személyes szobával várja a településre utazó vendégeket. A szálláshely kiválóan alkalmas osztálykirándulások, ifjúsági képzések, találkozók lebonyolítására, de kedvező árai miatt a Csongrád megyébe, Szegedre, Mórahalomra utazó családok számára is ideális lehet.

Civil szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berkenye Népdalkör; Bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat; Bordányi Ifjúsági Klub Egyesület; Bordányi Polgárőr Csoport; Bordányi Római Katolikus Egyházközség; Bordányi Szövetkezeti Sportkör; Borostyán Népdalkör; Kulturális és Szabadidős Egyesület; MTTSZ Bordányi Klubja; Nefelejcs Nyugdíjas Klub; Önkéntes Tűzoltó Egyesület; Vöröskereszt helyi alapszervezete

Helyi média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bordányi Napló (havonta egyszer jelenik meg)
  • Bordányi Hírek (havonta háromszor jelenik meg)

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bordány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]