Mindszent
 |
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. (2006 júliusából) |
| Mindszent | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Csongrád | ||
| Kistérség | Hódmezővásárhelyi | ||
| Rang | város | ||
| Polgármester | Zsótér Károly[1] | ||
| Irányítószám | 6630 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 6826 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 115,01 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 59,35 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Mindszent
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Mindszent
Pozíció Csongrád megye térképén
|
|||
| Mindszent weboldala | |||
Mindszent város Csongrád megye Hódmezővásárhelyi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Mindszent a Tisza bal partján, a Kurca torkolatánál, változatos felszínű és tagoltságú tájon, Szentes és Hódmezővásárhely között félúton fekszik.
[szerkesztés] Megközelíthető
- Vonattal a MÁV 130-as számú (Szolnok-Tiszatenyő-Szentes-Hódmezővásárhely-Makó) vonalán érhető el. A vasútállomás Kórógyszentgyörgy és Mártély között található.
- Közúton Szegvár, Baks, Barattyos (bekötőút a 45-ös útra) és Mártély felől. Tiszai átkelőhelyén Baks felé komp biztosít átkelési lehetőséget.
[szerkesztés] Címere
A címerpajzs egyenes állású, alul kerek behajlással csúcsban végződik. A pajzsmező kék színe a levegőt, az eget, a vizet idézi, melyek a tisztaság, az igazságosság és hűség jelképei. A két hal, a szigony pedig az alapító hét halászcsaládra is utalva az ősi halászatot jelképezi. A szélesebb hullámvonalú ezüst pólya a kanyargó Tiszát, a keskenyebb a Kurcát jelenti, mint a város földrajzi adottságát a két folyó találkozásánál, és a halászat, valamint a komp átkelés színterét.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek szerint már az ókorban lakott volt. A honfoglaló magyarság is megszállta Csongrád megye ezen részét. Erre leletek is utalnak, de Szer (Pusztaszer) közelsége (6 km) is bizonyossá teszi ezt.
Írásos emlék Mindszent ikerközségét Apor néven, mely beépült Mindszentbe (és plébániát) 1332-ben említi először az egyházi tizeddel kapcsolatban. Tiszai átkelőhelyét 1515-ben említik először oklevelek.[3]
A történelem folyamán többször elpusztult település mindig a visszatelepülőkkel élt tovább.
[szerkesztés] Római katolikus templom
A többször újraépült templomát mindig "mindenszentek"-nek ajánlották. A város nevét templomáról nyerte.
A török hódoltság idején sok csapás érte Mindszentet. A lakosság nagy része elmenekült, a veszélyhelyzet után mindig visszatelepült, így túlélte a templom a lakossággal együtt a török megszállást, amit 1675-ben Rómába küldött jelentés és korabeli török adójegyzékek igazolnak. Csak a törökök kiűzése (1686) után nyílt meg a nagyobb fejlődés a község számára. Ebben döntő szerepe volt Hodosy Imre katolikus lelkésznek, aki 1702-ben került Mindszentre. Újraszervezte a plébániát és a községi közigazgatást. Ettől kezdve fokozatosan gyarapodott a lakosság.
A XVIII. században előbb gróf Károlyi Sándor gyámkodott, majd 1733-tól gróf Erdődy György személyében új földesura lesz Mindszentnek. 1804-ben az uradalmat gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini Károly őrgróf özvegye vette meg. Később fiának, Pallavicini Eduárdnak (1787-1839) adományozta. 1839-ben Pallavicini Alfonz (1807- 1875) őrgróf örökli a birtokot, 1875-től Pallavicini Sándor (1853-1933) őrgróf úrra szállott, (utána fia, Pallavicini Alfonz (1883-1958) Mindszent díszpolgára 1945-ig volt a birtokos), akiket Mindszent lakói nagy tisztelettel és hálával öveztek.
1893-ban megnyílt a vasút. A 19. századi változások jelentős hatással voltak Mindszent fejlődésére is.
[szerkesztés] Az Iskolasor
A Pallavicini Sándor őrgróf alapította Károly óvoda 1902-ben, a Lányiskola 1903-ban, a Fiúiskola pedig 1905-ben épült. A három épület szép iskolasort alkot a település főterén, ma is kellemes színfoltja a városnak. Az óvodában premontrei apácák működtek, akik az akkori állami óvodákat megelőzve napközi otthont és bölcsődét szolgáltak együttműködve a község elöljáróságával.
[szerkesztés] A Városháza
1928-ban épült a községháza (ma városháza), melyhez szintén a Pallaviciniek adományozták a területet.
1884-től 1950-ig a Tiszántúli járás, majd a Mindszenti járás székhelye, melyhez Derekegyház, Mágocs, Mindszent és Szegvár községi jegyzőségei tartoztak.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
[szerkesztés] Ismert mindszentiek
- Itt született 1882. május 15-én Kelemen Sándor gyógyszerész, magyar zeneszerző.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Források
- Mindszent története és népélete. Szerk. Juhász Antal. Mindszent, 1996
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||||||
|
||||||||||
|
|||||
