Mindszent

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mindszent
Mindszent címere
Mindszent címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Hódmezővásárhelyi
Kistérség Hódmezővásárhelyi
Jogállás város
Polgármester Zsótér Károly[1]
Irányítószám 6630
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség 6889 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 115,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 59,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mindszent (Magyarország)
Mindszent
Mindszent
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 30″, k. h. 20° 11′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 30″, k. h. 20° 11′ 06″
Mindszent (Csongrád megye)
Mindszent
Mindszent
Pozíció Csongrád megye térképén
Mindszent weboldala

Mindszent (horvátul Micenta[3]) város Csongrád megye Hódmezővásárhelyi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mindszent a Tisza bal partján, a Kurca-patak torkolatánál, változatos felszínű és tagoltságú tájon, Szentes és Hódmezővásárhely között félúton fekszik.

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rendhagyó útjelző tábla a kompkikötőnél

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A címerpajzs egyenes állású, alul kerek behajlással csúcsban végződik. A pajzsmező kék színe a levegőt, az eget, a vizet idézi, melyek a tisztaság, az igazságosság és hűség jelképei. A két hal, a szigony pedig az alapító hét halászcsaládra is utalva az ősi halászatot jelképezi. A szélesebb hullámvonalú ezüst pólya a kanyargó Tiszát, a keskenyebb a Kurcát jelenti, mint a város földrajzi adottságát a két folyó találkozásánál, és a halászat, valamint a komp átkelés színterét.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek szerint már az ókorban lakott volt. A honfoglaló magyarság is megszállta Csongrád megye ezen részét. Erre leletek is utalnak, de Szer (Pusztaszer) közelsége (6 km) is bizonyossá teszi ezt.

Írásos emlék Mindszent ikerközségét Apor néven, mely beépült Mindszentbe (és plébániát) 1332-ben említi először az egyházi tizeddel kapcsolatban. Tiszai átkelőhelyét 1515-ben említik először oklevelek.[4]

A történelem folyamán többször elpusztult település mindig a visszatelepülőkkel élt tovább.

Mindszent 1884-től 1925-ig a Tiszántúli járás székhelye volt, majd ennek átnevezése után 1948-ig a Mindszenti járásé.

Római katolikus templom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többször újraépült templomát mindig "mindenszentek"-nek ajánlották. A város nevét templomáról nyerte.

A török hódoltság idején sok csapás érte Mindszentet. A lakosság nagy része elmenekült, a veszélyhelyzet után mindig visszatelepült, így túlélte a templom a lakossággal együtt a török megszállást, amit 1675-ben Rómába küldött jelentés és korabeli török adójegyzékek igazolnak. Csak a törökök kiűzése (1686) után nyílt meg a nagyobb fejlődés a község számára. Ebben döntő szerepe volt Hodosy Imre katolikus plébánosnak, aki 1702-ben került Mindszentre. Újraszervezte a plébániát és a községi közigazgatást. Ettől kezdve fokozatosan gyarapodott a lakosság.

A XVIII. században előbb gróf Károlyi Sándor gyámkodott, majd 1733-tól gróf Erdődy György személyében új földesura lesz Mindszentnek. 1804-ben az uradalmat gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini Károly őrgróf özvegye vette meg. Később fiának, Pallavicini Eduárdnak (1787-1839) adományozta. 1839-ben Pallavicini Alfonz (1807- 1875) őrgróf örökli a birtokot, 1875-től Pallavicini Sándor (1853-1933) őrgróf úrra szállott, (utána fia, Pallavicini Alfonz (1883-1958) Mindszent díszpolgára 1945-ig volt a birtokos), akiket Mindszent lakói nagy tisztelettel és hálával öveztek.

1893-ban megnyílt a vasút. A 19. századi változások jelentős hatással voltak Mindszent fejlődésére is.

Az Iskolasor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pallavicini Sándor őrgróf alapította Károly óvoda 1902-ben, a Lányiskola 1903-ban, a Fiúiskola pedig 1905-ben épült. A három épület szép iskolasort alkot a település főterén, ma is kellemes színfoltja a városnak. Az óvodában premontrei apácák működtek, akik az akkori állami óvodákat megelőzve napközi otthont és bölcsődét szolgáltak együttműködve a község elöljáróságával.

A Városháza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1928-ban épült a községháza (ma városháza), melyhez szintén a Pallaviciniek adományozták a területet.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Ismert mindszentiek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mindszent az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mindszent az egyik helyszíne és ihletője Móra Ferenc Kultúrfölény című írásának.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mindszent települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. dr. Tóth Ernő: Hidak csongrád megyében
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  • Mindszent története és népélete. Szerk. Juhász Antal. Mindszent, 1996

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]