Martfű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Martfű
Martfű légifotó1.jpg
A Szent István tér madártávlatból
Martfű címere
Martfű címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Szolnoki
Kistérség Szolnoki
Jogállás város
Polgármester Dr. Kiss Edit (Független)[1]
Irányítószám 5435
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 6490 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 285,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 23,08 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[3]
Földrajzi középtáj Közép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistáj Szolnoki-ártér[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Martfű  (Magyarország)
Martfű
Martfű
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 01″, k. h. 20° 17′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 01″, k. h. 20° 17′ 02″
Martfű  (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Martfű
Martfű
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Martfű weboldala

Martfű város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tisza kanyarulata Martfűnél

Az Alföld középső, a régió keleti és a megye délkeleti részén található. A megye székhelyétől, Szolnoktól kb. 18 km-re, Budapesttől kb. 120 km-re fekszik. Szomszédos települések: Tiszaföldvár (dél felé, kb. 6 km), Mezőhék (kelet felé, kb. 10 km), Kengyel (északkelet felé, kb. 10 km), Rákócziújfalu (északnyugat felé, kb. 10 km), illetve a Tisza jobb partján Vezseny.

Természetföldrajzilag az Alföld Közép-Tiszavidék középtájának Szolnok-Túri-sík nevű kistáján fekszik, a Tisza folyó egyik nagy kanyarulatánál, annak bal partján.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 442.számú főút Szolnok és Kunszentmárton felé biztosít a városnak összeköttetést, amelyből a vasútállomás mellett található körforgalomnál ágazik ki 2 mellékút, a régi 442-esen Tiszaföldvár,Cibakháza felé, a vasútvonalat keresztezőn pedig Öcsöd felé lehet eljutni. A jövőben várható a 442.számú főút Martfű és Szolnok közötti elkerülő út építése.

Szolnokkal kerékpárút köti össze Martfűt.[4]

Szolnok után Martfű a távolsági autóbuszforgalomba leginkább bekapcsolt település Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik. Az 1885-ben kiépült Tiszatenyő-Kunszentmárton vasútvonalon (ami ma Makóig meghosszabbítva a 130-as számú vasútvonal) közlekedő összes vonat megáll Martfűn. A vonatok 2007. december 9-étől az ütemes menetrend szerint 2 óránként közlekednek. Reggel Szolnok irányába, délután Szentes felé óránként közlekednek. Közvetlen napi összeköttetés is létezik a fővárossal.

A vízi áruszállítás a város iparvállalataira nem jellemző, azok elsősorban közúton és vasúton fuvaroztatnak. A Tisza adta lehetőségek a jövőben mindenképpen fejlesztésre méltóak.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 9 főből áll.

  • Cím: 5435 Martfű, Szent István tér 1.
  • Tel.: (06) 56/450-222
  • Fax: (06) 56/450-853
  • E-mail: titkarsag@ph.martfu.hu
  • Hivatalos honlap: www.martfu.hu
  • Média:
    • Hivatalos újság: Martfű Közéleti Magazin
    • Televízió: Martfű Városi Televízió

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város területén szarmata-kori, avarkori és honfoglalás kori leleteket is találtak.

Első írásos említése 1467-ből származik, Marthfew alakban. A csanádi káptalan birtoka volt.

A török hódoltság idején a szolnoki vár tartozékaként említik - azaz a budai vilajet szolnoki szandzsákjának szolnoki náhijébe tartozott. A település ekkor még Csongrád vármegyéhez tartozott. A XVII. század közepén teljesen elnéptelenedett.

A XVIII. század elején a falut Csongrádtól Szolnok vármegyéhez csatolták. A század elején a Rákóczi család, majd azok birtokvesztése után a Podmaniczky család birtoka lett.

Az 1940-es évek elején a csehországi Bata gyár létesített itt cipőgyárat, amely a második világháború alatt hadiüzemmé alakult. A szovjet csapatok 1944. október 8-án szabadították fel a német megszállás alól a települést.

1950-ben a településrész elszakadt Tiszaföldvártól és önálló községgé alakult. A gyors ipari fejlődés következtében 1970-ben nagyközségi, majd 1989-ben városi rangot kapott a település.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevének eredete nem teljesen tisztázott. A "mart-" előtag a kiemelkedő helyek megjelölésére szolgált, a "fű" a fej, fő ősi, finnugor eredetű szavunk[forrás?] nyelvjárási alakja. Az összetett szó jelentése tehát: valaminek a kiemelkedő része - arra utalhat, hogy itt jelentősebb tiszai átkelőhely lehetett.[5]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német) nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

  • Magyar: 6992
  • Bolgár: 1
  • Cigány, Romani, Beás: 0
  • Görög: 3
  • Horvát: 3
  • Lengyel: 3
  • Német: 18
  • Román: 6
  • Ruszin: 2
  • Szerb: 2
  • Szlovák: 8
  • Ukrán: 5

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 30%-a római katolikus, kb. 17,5%-a református, kb. 1,5%-a evangélikus és kb. 0,5%-a görög katolikus vallású. Kb. 50,5%-a a lakosoknak más egyházhoz vagy felekezethez tartozik (illetve nem tartozik egyetlen egyházhoz sem), illetve nem válaszolt.[7]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Váci egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületében lévő Tiszaföldvári plébániához tartozik, mint filia. Római katolikus templomának titulusa: Szent Tamás apostol.

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Tiszaföldvári Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Görög katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szórvány Helynökséghez tartozó Szolnoki paróchiához tartozik, mint filia.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Martfűi Sörgyár madártávlatból

Alapvetően ipari városként jött létre. A településen a könnyűipar dominál. A városban 4 nagy meghatározó ipari létesítmény található:

  • Cipőgyár: 1941-42-ben létesítette a csehországi Bata cég, Cikta Cipőgyár néven. A Kádár-korszak évtizedeiben Tisza Cipőgyár néven az ország legnagyobb cipőgyárává fejlődött.
  • Sörgyár: 1985-ben épült, a környékbeli vállalkozások, TSZ-ek, ÁFÉSZ-ek stb. összefogásaként.
  • Növényolaj-gyár: 1976-80 között épült fel. Elsősorban az Alföldön termesztett napraforgó, repce és szója feldolgozását végzi.
  • Tisza Ipartelep üzemei: többféle ipari üzem és szolgáltató található az ipartelepen.[8]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település talajadottságai rendkívül kedvezőek a növénytermesztéshez. A legjelentősebb a kalászosok, az ipari növények (pl. napraforgó a növényolaj-gyárhoz) és a szántóföldi zöldségek termesztése. Ezen kívül megtalálható még a vetőmag-termesztés, a gyógynövény-termesztés és a biogazdálkodás is.

Ezeken kívül természetesen még sok kisebb vállalkozása, ipari üzem is megtalálható a településen.

Természeti kincsei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tiszai szabadstrand Martfűnél

A Tisza egész hullámtere védett, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet része.

Martfű természeti kincsei a kisebb mennyiségben előforduló földgáz, melyet az 1987-ben fúrt gázkúttal termelnek ki, és a város melegvizes strandját tápláló körülbelül 60 °C-os termálvíz. A nátriumhidrogén-karbonátos és kloridos, jódos hévíz fluoridtartalma is jelentős. Martfű csendes zöldövezetében, a Tisza folyó és a sporttelep között található a jelenleg teljes felújításon áteső gyógyfürdő ami a Martfű Egészség és Rekreációs központ része.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kastélyszálló
  • Művelődési Központ és Könyvtár
  • Helytörténeti kiállítás: A martfűi cipőgyár történetét mutatja be.
  • Szent István tér és környéke:
    • Városháza: 1993-96 között épült.
    • Római katolikus templom: 1993-96 között épült, Marosi Gábor tervei alapján.
    • Református templom: Szintén 1993-96 között épült.
    • Szent István szobra: Gyurcsek Ferenc alkotása.
    • Időkapu: Szintén Gyurcsek Ferenc készítette 2000-ben, a Millennium tiszteletére.
    • 1848-49-es emlékmű: Szintén Gyurcsek Ferenc alkotása.
  • Martfűi Gyógyfürdő, Uszoda és Kemping

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település sportéletét főként a Martfűi Városi Sportegyesület (MVSE) fogja össze, de ezen kívül több sportklub is megtalálható a városban.

  • Az MVSE szakosztályai[9]:
    • Kosárlabda
    • Női kézilabda[10]
    • Sakk: A csapat a Jász-Nagykun-Szolnok megyei csapatbajnokságban szerepel.
    • Szabadidősport
    • Tenisz: Mind a férfiak, mind a nők a Jász-Nagykun-Szolnok megyei csapatbajnokságban szerepelnek.
    • Természetbarát

Egyéb, a városban működő sportklubok:

  • Martfűi Kézilabda Kiemelkedően Közhasznú Egyesület
    • Férfi kézilabda
  • Martfűi Labdarúgó Sportegyesület (MLSE)[11]: A csapat a Jász-Nagykun-Szolnok megyei bajnokság II. osztályának Kunság csoportjában szerepel.
  • Martfűi Úszó és Triatlon Klub[12]
  • Victory Martfűi Kyokushin Karate Klub: 1987-ben jött létre.[13]
  • Versenytánc

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Martfű témájú médiaállományokat.