Tiszaderzs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszaderzs
Tiszaderzs légifotó.jpg
légifotó
Tiszaderzs címere
Tiszaderzs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Tiszafüredi
Kistérség Tiszafüredi
Jogállás község
Polgármester Dr. Herédy Dezső (Független)[1]
Irányítószám 5243
Körzethívószám 59
Népesség
Teljes népesség 1093 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 38,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 27,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaderzs (Magyarország)
Tiszaderzs
Tiszaderzs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 32″, k. h. 20° 38′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 32″, k. h. 20° 38′ 28″
Tiszaderzs (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Tiszaderzs
Tiszaderzs
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

Tiszaderzs község Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Tiszafüredtől délnyugatra, Abádszalóktól északkeletre, a Tisza mellett fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Derzs már a honfoglalás után nemsokkal benépesült. Első ismert birtokosai a Tomaj nemzetség tagjai voltak, majd a 14. században rajtuk kívül még a Szalók nemzetség, a Derzsyek, a Losonczy, Kun és Pásztói valamint a Péntek (Cserőköz-puszta)és Borbély családok is birtokot szereztek itt.

A Péntek család a nemeslevelet II. Ferdinándtól 1631. évi jún. 18-án Péntek Demeter, neje Tóth Katalin, gyermekei Péter, Anna és Ilona, továbbá testvérei Lőrincz és Katalin nyerték s ugyanazon évben Borsodmegye hirdette ki. (Borsodm. lev. Pr. 5. f. 41.) 1699. évben Benedek, István, id. és ifj. András sarudi birtokosok voltak s 1709. évben igazolták nemességüket. (1709. év 486. jkl.) Az 1724. évi investigatió idején János, Demeter, Benedek, Lőrinc tiszaderzsi lakosok voltak, későbben pedig egyesek Kisújszállásra, Kúnhegyesre, Madarasra is elágaztak (1773. év 309. C. sz.)

A 16. század közepe körül a Derzsyek mellett a Chemel, Fürök és Szabó családok, valamint Széky Pál egri hadnagy is - aki a Derzsy család rokonságához tartozott - birtokot szerzett Derzsen.

1670 után Széky Péter szendrői kapitány szerezte vissza nagyapja Széky Pál elzálogosított birtokát.

A Török hódoltság alatt a település kétszer is elnéptelenedett; 1566-ban a második tatár betöréskor, majd 1590-ben, de mindkét alkalommal hamarosan visszatelepült.

A Rákóczi-szabadságharc alatt a környéken folyó harcokban újra néptelenné vált, 1711-1712-ben népesedett be újra.

A felszabadító háborúk alatt a falu a kincstáré lett.

1745-ben Mária Terézia a falut Borbély Balázsnak adományozta.

A 20. század elején Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszai felső járásához tartozott.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszaderzs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]