Tiszakürt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszakürt
Tiszakürt címere
Tiszakürt címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség Kunszentmártoni
Jogállás község
Irányítószám 5471
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség 1463 fő (2013. január 1.)[1]
Népsűrűség 49,84 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 28,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszakürt  (Magyarország)
Tiszakürt
Tiszakürt
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 06″, k. h. 20° 07′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 06″, k. h. 20° 07′ 34″
Tiszakürt  (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Tiszakürt
Tiszakürt
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

Tiszakürt község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Kunszentmártoni kistérségében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alföldön, a Tiszazugban, a Tisza bal partján fekszik, Jász-Nagykun-Szolnok megye délnyugati sarkában, a megyeszékhelytől, Szolnoktól kb. 45 km-re. Szomszédos települések: Cserkeszőlő, Tiszainoka, Tiszaug, Csépa, Szelevény. A legközelebbi város(ok): Kunszentmárton, illetve Tiszakécske (már Bács-Kiskun megyében).

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton a 442-es főútról (Szolnok - Kunszentmárton) és a 44-es főútról (Kecskemét - Gyula) érhető el.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai látják el, de érintik a községet a Kunság Volán Zrt. és a Volánbusz Zrt. járatai is.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a MÁV 146-os számú, Kecskemét–Kunszentmárton közötti vonalán, a községtől kb. 7 km-re lévő Tiszaug-Tiszahídfő állomás.

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszakürt Község Önkormányzata

  • Cím: 5471 Tiszakürt, Hősök tere 1.
  • Tel., fax: 56/318-001. 56/318-026, 56/568-039
  • E-mail: tiszakurt@invitel.hu
  • Hivatalos honlap: www.tiszakurt.hu
  • Újság: Tiszakürti Hírmondó

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említésekor a garamszentbenedeki apátság 1075-ös alapítólevelében szerepel villa Kurth néven.

A középkor folyamán végig királyi birtok volt, Külső-Szolnok vármegye részeként.

A 15. században a Vezsenyi család, illetve Kinizsi Pál birtokolták a falut.

Tiszakürt Szolnok 1552-es elfoglalásával került végleg török fennhatóság alá. A 15 éves háború folyamán egy időre elnéptelenedett, de a 17. század elején újratelepült. Ekkor végvári katonák birtoka volt.

1674-ben kincstári birtok lett.

Birtokosai a török idők után: 1705-1741 Steössel Kristóf; 1741-1777 Steössel László; 1777-1815 Steössel II. Kristőf; 1815-1825 Steössel Mária és Steössel Terézia; 1825-1852 gr. Tige Lajos; 1852-1879 gr. Bolza Péter ( felesége gr. Tige Mária);1879- 1943 gr. Bolza József

1872-ben kap nagyközségi rangot, és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszai alsó járásához tartozik.

1919-ben a román hadsereg csapatai foglalták el ideiglenesen a falut, és alakították ki a Tisza gátján rövid életű "határőrizetüket".

1951. január 1-jén a Kisasszonyszőlő nevű tanyaközpont elszakadt Tiszakürttől, és Cserkeszőlő néven önálló településsé vált.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát, 4.7% pedig nem válaszolt.[2][3]

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tisza- előtag a folyóra utal, a -kürt utótag pedig a honfoglaló magyar törzs egyikére. Valószínűleg az ehhez a törzshöz tartozók szállták meg a vidéket.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság kb. 41%-a római katolikus, 30%-a református, kb. 0,5%-a evangélikus, és szintén kb. 0,5%-a görög katolikus vallású. Más egyházhoz tartozik kb. 0,5%. Nem tartozik semmilyen egyházhoz, vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 27,5%.[4]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Váci Egyházmegye (püspökség) Szolnoki Főesperességének Szolnoki Esperesi Kerületéhez tartozik, mint önálló lelkészség. Filiaként hozzá tartoznak Cserkeszőlő római katolikus vallású lakosai is. Anyakönyveit 1929-től, Historia Domus-át 1948-tól vezetik. Tiszakürt Lelkészség

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községben a XVI. század közepén jelent meg a reformáció. A település a Tiszntúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik, mint önálló anyaegyházközség. Tiszakürti Református Egyházközség

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Nyugat-Békési Egyházmegyéjének (esperesség) Szentesi Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tiszakürt Községi Sport Egyesület 1989-ben alakult, majd 2005-ben átalakult.

  • Labdarúgó-szakosztály: kispályás tornákat rendez, illetve hasonlóakon vesz részt.
  • Kézilabda-szakosztály: A Jász-Nagykun Szolnok megyei I. osztályban szerepel.

Rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]