Nagyiván

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyiván
Nagyiván címere
Nagyiván címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Tiszafüredi
Kistérség Tiszafüredi
Jogállás község
Polgármester Lajtos István (független)[1]
Irányítószám 5363
Körzethívószám 59
Népesség
Teljes népesség 1184 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 27,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 43,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyiván  (Magyarország)
Nagyiván
Nagyiván
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 14″, k. h. 20° 55′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 14″, k. h. 20° 55′ 39″
Nagyiván  (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Nagyiván
Nagyiván
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Nagyiván weboldala

Nagyiván község az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Tiszafüredi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alföldön, a Közép-Tisza-vidék Tiszafüred-Kunhegyesi-síkjának és a Hortobágy találkozásánál, a megye északkeleti sarkában fekszik. A Hortobágy egyetlen igazi pusztai falva, három oldalról is körbeveszi a jórészt védett szikes puszta. Szolnok, a megyeszékhely kb. 80 km-re található. Szomszédos települések: Tiszafüred-Kócsújfalu, Tiszaörs. A pusztán át elérhető még Hortobágy, Nádudvar-Mihályhalma, Püspökladány, Karcag-Tilalmas, Berekfürdő, Kunmadaras, Tiszaigar.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyivánba egy, a Tiszafüredről induló 34-es főútról Tiszaörsnél leágazó út vezet. A falut egy másik bekötőút a 33-as főúttal köti össze.

A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik.

Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 20 km-re lévő Kunmadarason van, a MÁV 103-as számú, (Karcag-Tiszafüred közötti) vonalán.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első írásos említése 1277-ből származik.

A 16. századtól kezdve a török dúlások miatt sokáig lakatlan volt.

Csak 1754-ben telepedett le véglegesen néhány jobbágycsalád, az egri káptalan támogatásával.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság többsége, kb. 82%-a római katolikus vallású. kb. 4% református, kb. 0,5% görög katolikus. A lakosok kb. 13,5%-a nem tartozik semmilyen egyházhoz sem, vagy nem válaszolt.[4]

Római katolikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Törökszentmiklósi Esperesi Kerületébe tartozik, mint önálló plébánia. A plébániatemplom titulusa: Keresztelő Szent János. fíliaként hozzá tartozik Kócsújfalu.

Nagyiván Keresztelő Szent János templomát 1789-ben építették.

Az építmény műemlék jellegű. Egyhajós szerkezetű, íves szentélyzáródással, amely késői barokk stílust képvisel. Tornya a főhomlokzat (ÉK-i) középrizalitájában áll, sekrestyéje pedig a szentéj keleti oldalán található.

Szószéke barokk, főoltára rokokó hatású. Orgonája (1/6 m/ r) 1891-ből való, amelyet Burgfeld Ferenc épített. A falképeket 1955-ben készítette el Benke László. A berendezés a 18. század végéről, a 19. század elejéről származnak. A 66 cm átmérőjű harangja 1925-ben készült el a Harangművek Rt. Által, a 82 és 56 cm átmérőjűeket pedig Szlezák László öntötte 1938-ban.

Plébánosai:

  • 1818 – Petrencsik József
  • 1829 – Süle Mihály
  • 1837 – Ácz György
  • 1854 – Bernáth János
  • 1857 – Bachó József
  • 1863 – Póka Zsigmond
  • 1873 – Boros János
  • 1881 – Gugyela János
  • 1892 – Sbody József
  • 1901 – Kemény György
  • 1903 – Ujhelyi Kálmán
  • 1922 – Krich Mihály
  • 1949 – Kanyó Mihály adm.
  • 1952 – Abavári János
  • 1957 – Nagy József
  • 1963 – Mitru Miklós
  • 1982 – Hasulyó András
  • 1990 – Ágfai Antal (oldallagosan Tiszaörs)
  • (1992 – Tiszafüred), 2000 – Bereczkei Miklós

A templomot 1995. június 1-én gömbvillám csapás érte, amelyben a teljes tetőszerkezet és a toronysüveg megsemmisült. Újjászentelve az csak 2000. december 9-én lett, dr. Katona István segédpüspök által.

Elérhetőségek:

  • Cím: 5363 Nagyiván Fő út 67.
  • Telefonszám: 59/354-160
  • GPS koordináták: 47.485959 / 20.92918

Református egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Nagykunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.

Evangélikus egyház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Északi Evangélikus Egyházmegye (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjének Szolnoki Evangélikus Egyházközségéhez tartozik, mint szórvány.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagyiván határában állt egykor Zámmonostora.
  • Római katolikus (Keresztelő Szent János-) templom: 1789-ben épült, késő barokk stílusban.
  • Római katolikus plébánia: 1792-ben épült, késő barokk stílusban.
  • Kereszttelő Szent János-szobor. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pályázatot írt ki az 1945 után eltávolított szobrok és emlékművek helyreállítására, amelyeket vallási, politika vagy más egyéb okok miatt távolítottak el helyeikről. Ennek eredményeként 1999-ben Nagyiván piacterén felállíthatták Keresztelő Szent János szobrát, amelyet Kampfl József budapesti szobrász-művész készített el. A szobor egy korhű rekonstrukció, eredeti talpazaton, amely megmunkálását kutatómunka előzte meg.
  • Millenniumi emlékmű: Szent István királyt ábrázolja.
  • József Attila szobra. A József Attila szobor az intézménynek is nevet adó helyi művelődési ház előtt áll. A szobor készítője: Rieger Tibor (1986). Megközelítés: 5363 Nagyiván, Fő u. 68. GPS koordináták: 47.486216 / 20.928884
  • Hősi emlékmű: Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, az első és a második világháború hősei emlékére állították.
  • Tájház: Az 1930-as évek használati tárgyaival berendezett parasztház.
  • Temetőkápolna (Sarkadi-temető).
  • Temetőkereszt (Sarkadi-temető).
  • Temetőkereszt (Harchalmi-temető).
  • Görbe-csárda: A 19. században épült. Tipikus faluszéli, út menti csárda. Műemlék jellegű. Az épület földszintes, téglalap alaprajzú. A helyiségekre a gerendás és mestergerendás födém a jellemző. Eredetileg U alaprajzú volt, innen ered az elnevezés, Görbe csárda. Az udvar alatt pince található, amelybe egy különálló nyeregtetős épületből vezet az út. Rózsa Sándor, a hírhedt pusztai betyár is látogatta egykor.
  • A Hortobágyi Nemzeti Park fogadóháza.

Természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Hortobágyi Nemzeti Park három oldalról is körülöleli a települést. Kis részben Nagyiván, nagyobb részben Kunmadaras határába esik a kb. 3000 hektáros fokozottan védett, csak engedéllyel látogatható Kunkápolnási-mocsár. Több ritka növény- és állatfaj él itt. Nagyiván határában jelentős túzok (Otis tarda) – és csíkosfejű nádiposzáta (Acrocephalus paludicola) állomány él, de költ itt kék vércse (Falco vespertinus), bíbic (Vanellus vanellus), piroslábú cankó (Tringa totanus) ugartyúk (Burhinus oedicnemus) is. Csapadékos években szerkőtelepek (Chlidonias spp.) létesülnek a zsombékos mocsárréteken. A faluban máig fontos állattartás (elsősorban juh és szarvasmarha) miatt szoros a kapcsolat a pusztával (legeltetés, gémeskutak karbantartása, kaszálás), a legelő jószág sok élőhelytípust tart fenn.
  • A falu határában több kunhalom is található. Ezek egyike, a Bürök-halom a maga 104,8 m-es magasságával a Hortobágy legmagasabb pontja.

Közösségi élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Önkormányzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Név: Nagyiván Község Önkormányzata
  • Cím: 5363 Nagyiván, Hősök tere 5.
  • Tel.: (59) 415-103
  • Fax: (59) 415-103
  • E-mail: nivan @ mail.externet.hu
  • Hivatalos honlap: www.nagyivan.hu
  • A településen Cigány Kisebbségi Önkormányzat is működik.

Nagyiváni Hagyományőrző Néptánccsoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nagyiváni Hagyományőrző Néptánccsoport megalakulásának éve 1999.

A nagyiváni gyermekek a hagyományos magyar néptánc elsajátítását már az általános iskolában megkezdhetik, mint délutáni foglalkozás. A résztvevők száma 40 fő körül mozog, amely két csoportot is magába foglal, alsós illetve felsős tagozatra bontva. Ezzel utánpótlást képezve a Nagyiváni Hagyományőrző néptánccsoport tagjai közé. A csoport 18 főből áll, akik közép-, illetve főiskolás korúak.

A csoport kezdetben csak a helyi közösségi élet színessé tételében kapott szerepet, mint például Falunapok, Pünkösdi vígasság. Később már a környékbeli falvakban, városokban is lehetőséget kaptak, hogy megmutassák tánctudásuk (Tiszaörs, Tiszaigar, Tiszafüred, Tiszaszőlős, Karcag).

2003 óta a legnagyobb kincs a csoport életében, hogy elsajátíthatták saját falvuk táncát a Nagyiváni táncokat, amelyet a Debreceni Népi együttes művészeti vezetői, Hercz Beáta és Hercz Vilmos koreografálta meg.

A környékbeli fellépések kibővültek országhatáron belül és kívül, s nem utolsó sorban különböző versenyekre is. Kapcsolat alakult ki egy romániai, Majlátfalván működő néptánccsoporttal, ahol 2004-ben vendégfellépőkként mutatkozhatott be a csoport a 35. Majlátfalvi hétvégén.

A következő előrelépést jelentette, hogy 2005-ben a Polgár Térségi Kulturális Fesztiválon sok lelkes fellépő között, II. helyezést érhettek el a Nagyiváni táncokkal. További sikerekre buzdította a csoportot, hogy a Jász Fesztiválon is bebizonyíthatták a koreográfia nagyszerűségét 2006-ban, Jászfényszarun.

Az „abádszalóki nyár” programsorozat keretén belül szervezett V. Tisza-tavi Ki Mit Tud? és a III. Kistérségi Összművészeti Fesztivál versenyére a Nagyivániak 11 település fellépői között mutatták meg, hogy ők a legjobbak, hiszen I. helyezést értek el.

A Debreceni Virágkarneválra a 2009-es és 2010-es évre is felkérést kaptak, ahol virágkompozíció kíséretében mutatkozhattak be. 2010 további külföldi utazásokat hozott a csoportnak, így jártak Lengyelországban, Lublin városában a Jagelló napokon, illetve Szlovákiában, Szepsi városában.

A Nagyiváni Hagyományőrző Néptánccsoport megalakulása óta minden évben szakmai táborban vesz részt nyaranta, ahol tovább fejleszthetik szakmai tudásukat és a közösség erejét erősíthetik. 11 éven keresztül tették ezt egy Tisza-tó melletti kis településen, Sarudon. 2010 és 2011-ben Romániában, Szilágycseh városába is ellátogattak a Zsibai táborba, ahol a szerzett ismeretségek révén 2010 augusztusában a Tövisháti Napokon, 2011 szeptemberében pedig Bogdándban a Nemzetközi Néptánc Fesztiválon vendégszerepeltek.

  • Művészeti vezetők: Hercz Beáta, Hercz Vilmos
  • Csoportvezető: Bereczki Lajosné
  • Szervező: Dr. Kovácsné Fekésházi Anikó

Táncaik erdélyi, felvidéki, Felsőtisza-vidéki dialektusokból tevődnek össze:

  • Magyarbődi táncok
  • Kékcsei táncok
  • Szilágysági táncok
  • Nagyiváni táncok
  • Pataki táncok
  • Szatmári táncok
  • Berettyó-menti táncok

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Nagyiván települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. [1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyiván témájú médiaállományokat.