Berekfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Berekfürdő

Berekfürdő címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Polgármester

Dr. Hajdu Lajos (Független)^[1]

Irányítószám

5309

Körzethívószám

59

Népesség

Teljes népesség

990 fő (2010. január 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

53,31 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

18,57 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Berekfürdő

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 47° 23′ 12″, k. h. 20° 50′ 41″

Berekfürdő

Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén

é. sz. 47° 23′ 12″, k. h. 20° 50′ 41″

Berekfürdő weboldala

Berekfürdő község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Karcagi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Berekfürdõ az Alföld nagytájegységben, a Hortobágy és Nagykunság középtáj határán fekszik, a Tiszafüred-Kunhegyesi sík Kistájában. A Hortobágy délnyugati szélén helyezkedik el. Karcag és Kunmadaras között található.

Vonattal megközelíthető a Karcag–Tiszafüred-vasútvonalon.

[szerkesztés] Története

A nagykunsági tanyavilágban Pávai-Vajna Ferenc 1928–30-ban 2 kutat fúrt (mélységük 1186 és 801,7 m), melyeknek vize 1974-ben gyógyvízzé lett minősítve. Az 1930-as évek végén épültek az első nyaralók, az 50-es években kerültek kialakításra a település utcái. Jelenleg kb. 555 lakó- és kb. 546 üdülőingatlan van, valamint 2 gyógyszálló és 1200 vendég fogadására alkalmas kereskedelmi szálláshely. A fátyolüvegéről világhírű, Veress Zoltán által 1938-ban alapított üveggyár nem üzemel, tulajdonosa lebontásátát tervezi.Berekfürdõ létét nem övezik évszázados múltra visszatekintõ történetek, az 1920-as években ezen a területen mindössze 5 tanya állt 35 lakossal. A Karcag - Kunmadaras közötti területen, a Tatárülés nevezetû vasúti megállótól mindössze egy õsszel-tavasszal járhatatlan földút vezetett a pusztába. A változások viszont hihetetlen gyorsasággal követték egymást. A geológusok figyelme az 1920-as években az Alföld felé irányult, mivel úgy vélték, hogy itt gazdag szénhidrogén bázis található. 1925-ben Pávai Vajna Ferenc fõgeológus vezetésével kutatásokat kezdtek. A fúrás kezdeti nehézségei után Schmidt Eligius Róbert mûszaki vezetõ által irányított munkálatok 1928. január 24-én sikerrel jártak.

1992-ig Karcaghoz tartozott, azóta önálló község.

[szerkesztés] Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

[szerkesztés] Nevezetességek

Deák Ferenc szobra Berekfürdőn

Berekfürdő a Magyar Fürdővárosok Szövetségének tagja.

Berekfürdői Termál- és Strandfürdő: Alkáli-hidrogénkarbonátos, jódos gyógyvizére népszerű termál- és strandfürdő épült, évente 300 000 vendéget vonzva.
A minden évben megrendezett nemzetközi képzőművészeti tábor anyagából állandó kiállítás látható a Bod László Művelődési Központban.
A Hortobágyi Nemzeti Park közelsége (2 km) a madarászok kedvelt úticéljává teszi.
Deák Ferenc szobra