Berekfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berekfürdő
Berekfürdő címere
Berekfürdő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Járás Karcagi
Kistérség Karcagi
Jogállás község
Polgármester Dr. Hajdu Lajos (Független)[1]
Irányítószám 5309
Körzethívószám 59
Népesség
Teljes népesség 1026 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 53,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Berekfürdő (Magyarország)
Berekfürdő
Berekfürdő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 12″, k. h. 20° 50′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 12″, k. h. 20° 50′ 41″
Berekfürdő (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Berekfürdő
Berekfürdő
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Berekfürdő weboldala

Berekfürdő község Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Karcagi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Berekfürdő az Alföld nagytájegységben, a Hortobágy és Nagykunság középtáj határán fekszik, a Tiszafüred-Kunhegyesi sík Kistájában. A Hortobágy délnyugati szélén helyezkedik el. Karcag és Kunmadaras között található.

Vonattal megközelíthető a Karcag–Tiszafüred-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagykunsági tanyavilágban Pávai-Vajna Ferenc 1928–30-ban 2 kutat fúrt (mélységük 1186 és 801,7 m), melyeknek vize 1974-ben gyógyvízzé lett minősítve. Az 1930-as évek végén épültek az első nyaralók, az 50-es években kerültek kialakításra a település utcái. Jelenleg kb. 555 lakó- és kb. 546 üdülőingatlan van, valamint 2 gyógyszálló és 1200 vendég fogadására alkalmas kereskedelmi szálláshely. A fátyolüvegéről világhírű, Veress Zoltán által 1938-ban alapított üveggyára már nem üzemel, tulajdonosa lebontásátát tervezi. Berekfürdő létét nem övezik évszázados múltra visszatekintő történetek, az 1920-as években ezen a területen mindössze 5 tanya állt 35 lakossal. A Karcag - Kunmadaras közötti területen, a Tatárülés nevezetû vasúti megállótól mindössze egy ősszel-tavasszal járhatatlan földút vezetett a pusztába. A változások viszont hihetetlen gyorsasággal követték egymást. A geológusok figyelme az 1920-as években az Alföld felé irányult, mivel úgy vélték, hogy itt gazdag szénhidrogén bázis található. 1925-ben Pávai Vajna Ferenc főgeológus vezetésével kutatásokat kezdtek. A fúrás kezdeti nehézségei után a Schmidt Eligius Róbert mûszaki vezető által irányított munkálatok 1928. január 24-én sikerrel jártak.

1992-ig Karcaghoz tartozott, azóta önálló község.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Deák Ferenc szobra Berekfürdőn

Berekfürdő a Magyar Fürdővárosok Szövetségének tagja.

  • Berekfürdői Termál- és Strandfürdő: Alkáli-hidrogénkarbonátos, jódos gyógyvizére népszerű termál- és strandfürdő épült, évente 300 000 vendéget vonzva.
  • A minden évben megrendezett nemzetközi képzőművészeti tábor anyagából állandó kiállítás látható a Bod László Művelődési Központban.
  • A Hortobágyi Nemzeti Park közelsége (2 km) a madarászok kedvelt úticéljává teszi.
  • Deák Ferenc szobra

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Berekfürdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Berekfürdő témájú médiaállományokat.
Wikitravel
A Wikitravel tartalmaz Berekfürdő_Termál-_és_Strandfürdő témájú leírást.