Jászfényszaru

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jászfényszaru
Jászfényszaru1.jpg
Jászfényszaru címere
Jászfényszaru címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Jász-Nagykun-Szolnok
Kistérség Jászberényi
Jogállás város
Polgármester Győriné Dr. Czeglédi Márta (Független)[1]
Irányítószám 5126
Körzethívószám 57
Népesség
Teljes népesség 5609 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 75,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 76,16 km²
Földrajzi nagytáj Alföld[3]
Földrajzi középtáj Közép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistáj Jászság[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jászfényszaru (Magyarország)
Jászfényszaru
Jászfényszaru
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 34′ 19″, k. h. 19° 43′ 010″Koordináták: é. sz. 47° 34′ 19″, k. h. 19° 43′ 010″
Jászfényszaru (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Jászfényszaru
Jászfényszaru
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Jászfényszaru weboldala

Jászfényszaru (korábban: Fényszaru) város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Jászberényi kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jászfényszaru a Jászság északnyugati szélén Pest és Heves megyével határosan, a Zagyva és a Galga torkolata fölött 2 kilométerrel, a bal parton terül el.

Jászfényszaru szomszédos települései a heves megyei Hatvan, Boldog és Csány, a pest megyei Zsámbok, Tóalmás, Szentlőrinckáta és Tura, valamint a jász-nagykun-szolnok megyei Pusztamonostor.

Hatvantól 11 km-re délkeletre, Jászberénytől 17 km-re északnyugatra található.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megközelíthető az M3-as autópályáról, Hatvannál letérve a 32-es úton.

A város egyaránt megközelíthető autóbusszal, illetve vasúton. Vasútállomása a 32-es főút mentén fekszik Hatvan irányában, a várostól mintegy 2 km távolságra. Az állomás a Hatvan–Szolnok-vasútvonalon, Hatvant elhagyva az első megálló. Ez a vasútvonal biztosít összeköttetést a megyeszékhellyel.

Jászfényszarut elővárosi autóbuszjáratok kapcsolják Jászberényhez és Hatvanhoz, valamint helyköziek és távolságiak Budapesthez és Gödöllőhöz. Ezek javát a Jászkun Volán látja el, de közlekedtet ide járatokat a Hatvani Volán és a Volánbusz is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.

Homokos, fövenyes részein (Kozma part, Csonthalom, Sós-tó) az ásatások avar és honfoglalás kori leleteket hoztak a felszínre. A mai Jászfényszaru helyén valószínűsíthető Cosma falu (egy 1067-es oklevél említi így), amit 1499-ből Szent Kozma Damján néven pontosíthatunk. E néven a mai Kozma dombon Árpád kori templom állt, amelynek alapjait 1996-ban Selmeczi László régész tárta fel.

A település története a jászok történelmének egy része, akiket IV. Béla telepített a tatárjárás után elnéptelenedett Zagyva folyó völgyébe. Kiváltságos helyzetük fejében katonáskodniuk kellett a királynak. A századok folyamán a történelem viharai Jászságot sem kímélték, különösen a török dúlásokat sínylette meg. A lakosság töredéke a Zagyva-Galga mocsaraiban húzódott meg, nagyobb része elköltözött. A török veszedelem elmúltával újabb sorscsapás következett: 1702-ben I. Lipót zálogba adja a Jász-Kunságot a Német Lovagrendnek. A jobbágysorba süllyedt jászfényszaruiak közül többen is Rákóczi táborába állnak, egykori kiváltságaikat azonban csak 1745-ben válthatják meg Mária Teréziától.

Légifotó a gyárról

A Redemptio után a föld községi elosztású tulajdonban volt, a megváltás arányában osztották fel a családok között. A redemptus gazdák azonban saját földre vágytak, hogy teljesen önállóan gazdálkodhassanak. A földnek magántulajdonban való megjelenésével komoly gazdasági fejlődés indult meg. A község vezetői gondot fordítanak a település rendezésére, szabályozzák az építkezéseket. Kereskedők nyitnak boltokat, nő az iparral foglalkozó mesteremberek száma, akik 1817-ben vegyes céhet alapítanak. Jászfényszaru 1831-ben mezővárosi rangot kap, heti vásártartási joggal, majd 1845-től négy országos vásár tartására kap lehetőséget. Az 1867-es kiegyezés további lendületet adott a fejlődéshez, viszont az 1871-es központi rendelkezés szabta nagyobb terheket azonban mint város, már nem tudta tovább vállalni. Ezért 1872-ben az elöljárók kérik a nagyközséggé történő visszaminősítését, a jász kiváltságokat pedig az 1877. évi országos közigazgatási átszervezés szüntette meg véglegesen.

A település 1993. január 1-jétől jogosult ismét a városi rangra.

1990-től az akkor még nagyközség adott otthont a dél-koreai székhelyű Samsung televíziógyártó cégnek, mely mostanra a legnagyobb európai Samsung gyárrá nőtte ki magát, több ezer főnek adva állandó munkalehetőséget. 2004-ben készült el a tízmilliomodik jászfényszarui televízió. Tovább növelte a gyár jelentőségét, mikor az elnökség 2007-ben bejelentette: tovább szeretnék bővíteni az itteni üzemegységüket. Az új épület még az év végén megépült, újabb munkahelyeket teremtve a városban.

Infrastruktúráját illetően a település csatornarendszere 2008 végére teljesen kiépült, mintegy 40 km hosszú útrendszerének 2010-ben 84% szilárd burkolatú. A tervek szerint az év végéig kiépül a maradék utcák útalapja is.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom (Mindenszentek)
    A templom légifotója
  • Kiss József Helytörténeti Gyűjtemény: 1983 óta látogatható
  • Papp kastély
  • Rimóczy kastély

Emlékművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Család szobor: A római katolikus templom mellett áll. (Készült: 1769-ben)
  • Szentháromság szobor: A római katolikus templom mellett áll.
  • Első világháborús emlékmű: A római katolikus templom melletti parkban áll. (Felavatva: 1924-ben)
  • Petőfi szobor
  • Második világháborús emlékmű (Felavatva: 1989-ben)
  • Zsidó emlékmű
  • Díszkút: A városháza előtti téren, a település első artézi kútja helyén áll. (Felavatva: 2002-ben)
  • Tanítók emlékműve (Felavatva: 2002-ben)
  • Megbékélés emlékműve: A művelődési ház parkjában, az egykori szovjet emlékmű helyén áll. Nemzetiségtől függetlenül állít emléket mindazoknak, akik a II. világháború során a község közigazgatási határai belül estek el. A tervezést és a bronzműves munkát Szabó Imrefia Béla, míg a kivitelezést Tóásó Tibor kőszobrász végezte. (Felavatva: 2005-ben)
  • Bedekovich emlékoszlop: A római katolikus templom melletti parkban áll. Szilágyi Dezső népi fafaragó művész munkája. (Felavatva: 1993-ban)
  • Trianon-emlékmű: A település határában, a 32-es út körforgalma mellett áll. (Felavatva: 2012-ben)
  • IV.Béla szobor. A Rimóczy kastélynál található. (Felavatva: 2013-ban)

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • id. Bedekovich Lőrinc (1751. augusztus 8. – 1823. november 23.): Nemesi családban született Jászapátin, majd Jászfényszarun telepedett le feleségével, Pruzsinszky Erzsébettel. A Jászkun Kerület első földmérő és vízépítő mérnöke. Az ő nevéhez fűződik a Zagyva-Tarna völgyében, a Jászkunság területén az ősmocsarak, vadvizek elleni védekezés, vízrendezés s az árvízmentesítési munkálatok megkezdése, a Zagyva és a Tarna folyók szabályozása, mocsarak lecsapolása, csatornák, gátak építése. A Jászkun Hármas Kerület tiszteletbeli táblabírójának választotta. Örök nyugalomra szintén Jászfényszarun helyezték.
  • ifj. Bedekovich Lőrinc (1788. augusztus 8. – 1857. október 2.): A Jászkun Hármas Kerületnél dolgozott második földmérőként annak 1820-as megszűnéséig, majd a Jász Kerület mérnöki hivatalát töltötte be 1848-ig. Ezen hivatalában tovább folytatta apja munkáját, töltések, hidak, utak építése és javítása kapcsán, valamint a nevéhez fűződik Jászberény 1825-ös teljes (illetve a megvalósításra szánható pénz hiányában a későbbi részleges) rendezési terve is. Munkásságának máig is látható emléke Jászberényben a városháza épülete (a tér felőli része), illetve a Rozália kápolna.
  • Dr. Gergely Zoltán (Jászfényszaru, 1931. szeptember 27. - Gödöllő, 1998. november 26.): Édesapja Gergely József (a helyi gőzmalom tulajdonosa), édesanyja Fehér Mária. A hatvani gimnáziumban érettségizett kitűnő eredménnyel. Apja polgári származása miatt nem vették föl az erdészeti egyetemre, ezért érettségi után erdőmunkásként, majd erdészeti gyakornokként dolgozott. Ezt követően fölvették a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, ahol jeles eredménnyel diplomázott. Egyetemi tanulmányai után a Szécsényi Mezőgazdasági Technikumban volt tanár, majd a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mikrobiológiai Tanszékére került Dr. Horváth János egyetemi tanár mellé. Később talajtani szakmérnöki és mérnöktanári diplomát is szerzett, majd Summa cum laude doktorált. Az egyetemen több mint 30 évig tanított és kutatott. Kiváló műszaki és gyakorlati érzékének köszönhetően számos mikrobiológiai és műszaki találmányt szabadalmaztatott (olajbontó Nocardia fajok izolálása és hasznosítása, eljárás helyi fermentációra, görgős eke, gyomirtó vegyszerek stb.). A Gödöllői Agráregyetem Mikrobiológiai Tanszékének műszaki és fermentációs bázisa kialakítása az 1960-as, 1970-es években az ő nevéhez fűződött.
  • Csomor Csilla (Jászberény, 1966. január 20. –): Főnix- és Farkas Ratkó-díjas magyar színésznő. Már gyermekkorában megmutatkozott művészi hajlama. A helyi amatőr színjátszó egyesület aktív tagja, majd a Színház és Filmművészeti Egyetem elvégzése után, a győri Kisfaludy Színház, majd 1992-től a Nemzeti, 2000-től, pedig a Pesti Magyar Színház tagja lett. Számos színpadi szerepben játszott, mint például Az ember tragédiája, vagy a Tartuffe című darabban. Ismert a népszerű tévésorozat, a Barátok közt Berényi Zsuzsa nevű karakterének alakításáról is.
  • Thuróczy Richard (1986. december 23. -): Rádiós műsorvezető, zenész, stand upos. A 2000-es évek elején költöztek a városba családjával, ekkortájt a budapesti Radio DEEJAY-nél, majd számos vidéki rádiónál dolgozott.[forrás?] 21 évesen került a Sláger Rádióba, ahol annak 2009. november 18-ai megszűnéséig dolgozott. A következő évben, Oroszországban és Ukrajnában vett részt rádiók munkájában, valamint könnyűzenei projektekben. 2011. márciusában az akkor induló Radio Face műsorvezetője lett. Júniusban az országos Neo FM műsorvezetője lett. Előbb a hétvégék délutánjainak, később a délelőtti Hétvégi Kívánságműsor műsorvezetőjévé vált. A Neo FM-nél valamennyi kollégájával együtt mondott fel 2012. augusztus 6-án, amikor a rádió új tulajdonosa, Medveczky Mihály már több hónapos fizetéssel volt adós a Neo FM dolgozói felé. Ezt követően előbb visszatért Moszkvába, majd a Radio Face-en futó Face Night Show műsorvezetője lett. 2013. februárjában a Lounge Radio-ban A Jó, a Rossz és a Csúf c. morning show műsorvezetője lett, Dukai Gergővel és Hájas Barnabással. 2013. márciusától elindította a Juventus Lights c. beszélgetős műsorát a Juventus Rádióban, majd 2013. júniusától a Kívánságműsort is ő vezeti.
  • Seress Imre (Jászfényszaru, 1860. november 1. - Budapest, 1938. június 10.): Író, költő. Az eredetileg zenésznek készülő költő a budapesti konzervatórium elvégzése után, 1886 és 1889 között Tatán Esterházy Miklós József gróf színházának karmestere, majd a színház igazgatója lett. Irodalmi tevékenységét főképp verses paródiái alkotják. A színházi tevékenység után idejét teljesen az újságírás kötötte le. Szerkesztette többek között a Tatai Hírmondót, a szombathelyi székhelyű Dunántúlt, és a Jászberényi Hírlapot. 1904-től a Kassai Hírlap szerkesztője lett.Legfontosabb művei: Hári János Iliásza (Travesztált eposz, Bp., 1885); Hári János Odysszeája (Travesztált eposz, Bp., 1886); Vasutas tótok (verses humoreszk, Bp., 1887); Emmi és társai (versek, Bp., 1888); A nagy háború legendái (versek, Bp., 1923); Egy év története (Bp., 1926).
  • Penczner Pál (Jászfényszaru, 1916 - Memphis, 2010): Jászfényszarui születésű, Amerikában élt festőművész. Különleges adottsága volt, hogy képes volt számos festészeti stílusban (Az impresszionizmustól a klasszikusig) alkotni, majd ezt kombinálni a saját technikájával. Igen közkedvelt, minden iránt érdeklődő, és életvidám ember volt. Olyannyira, hogy 1995. június 15-én Memphis-ben a szóban forgó napot, Paul Penczner Day-nek nyilvánították. Penczner Pál emellett a város díszpolgára, a helyi általános iskola odaadó támogatója volt, aki sosem feledte származását.

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jászfényszaru települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8 (2010) 
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]