Égtáj
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
Az égtájak a természetben való földrajzi tájékozódás céljából felvett, a Föld felszínén rögzített irányok.
Az északi és déli irány a Föld pólusai felé mutat (Északi-sark, Déli-sark), a keleti és nyugati irányt a Föld forgási iránya határozza meg.
A csillagászatban az égbolton (éggömbön) az égtájakat hasonlóképpen értelmezzük és használjuk. Az északi irány az északi égi pólus iránya, nyugati irány amerre az égitestek a napi mozgásuk során mozognak. A többi irány értelem szerint.
Égtájak típusai [szerkesztés]
- Fő égtájak – észak É, dél D, kelet K, nyugat Ny
- Másodrendű égtájak – északkelet ÉK, délkelet DK, északnyugat ÉNy, délnyugat DNy
- Harmadrendű égtájak – észak-északkelet ÉÉK, kelet-északkelet KÉK, kelet-délkelet KDK, dél-délkelet DDK, észak-északnyugat ÉÉNy, nyugat-északnyugat NyÉNy, nyugat-délnyugat NyDNy, dél-délnyugat DDNy
Égtájak meghatározása [szerkesztés]
- Iránytű segítségével
- A Nap állása szerint – a Nap reggel keleten jön fel és este nyugaton megy le. 12 órakor: „előttem van észak, hátam mögött dél, balra a Nap nyugszik, jobbra pedig kél.”
- Óra segítségével – az óra kismutatója pontosan a Napra mutasson, a kismutató és a 12-es közötti szög szögfelezője délre mutat.
- A Sarkcsillag segítségével – a Nagy Medve csillagkép két hátsó csillagának összekötő vonalát képzeletben meghosszabítjuk és a két csillag közötti távolságot számítjuk rá ötször. Így megtaláljuk a Sarkcsillagot, ami az észak irányt mutatja, és a Kis Medve csillagkép legfényesebb csillaga is egyben.
- Növényzet segítségével
- A lefűrészelt fatönk évgyűrűi az északi oldalon sűrűbbek.
- Az egyedül álló fák ágai a déli oldalon sűrűbbek.
- A fák kérgén és a köveken a moha mindig az északi oldalon vastagabb.
Égtájak
|
|---|
