Égtáj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az égtájak elhelyezkedése iránytűn

Az égtájak a természetben való földrajzi tájékozódás céljából felvett, a Föld felszínén rögzített irányok.

Az északi és déli irány a Föld pólusai felé mutat (Északi-sark, Déli-sark), a keleti és nyugati irányt a Föld forgási iránya határozza meg.

A csillagászatban az égbolton (éggömbön) az égtájakat hasonlóképpen értelmezzük és használjuk. Az északi irány az északi égi pólus iránya, nyugati irány amerre az égitestek a napi mozgásuk során mozognak. A többi irány értelem szerint.

Égtájak típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fő égtájak – észak É, dél D, kelet K, nyugat Ny
  • Másodrendű égtájak – északkelet ÉK, délkelet DK, északnyugat ÉNy, délnyugat DNy
  • Harmadrendű égtájak – észak-északkelet ÉÉK, kelet-északkelet KÉK, kelet-délkelet KDK, dél-délkelet DDK, észak-északnyugat ÉÉNy, nyugat-északnyugat NyÉNy, nyugat-délnyugat NyDNy, dél-délnyugat DDNy

Égtájak meghatározása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Iránytű segítségével
  • A Nap állása szerint – a Nap reggel keleten jön fel és este nyugaton megy le. 12 órakor: „előttem van észak, hátam mögött dél, balra a Nap nyugszik, jobbra pedig kél.”
  • Óra segítségével – az óra kismutatója pontosan a Napra mutasson, a kismutató és a 12-es közötti szög szögfelezője délre mutat.
  • A Sarkcsillag segítségével – a Nagy Medve csillagkép két hátsó csillagának összekötő vonalát képzeletben meghosszabítjuk és a két csillag közötti távolságot számítjuk rá ötször. Így megtaláljuk a Sarkcsillagot, ami az északi irányt mutatja, és a Kis Medve csillagkép legfényesebb csillaga is egyben.
  • Növényzet segítségével
    • A lefűrészelt fatönk évgyűrűi az északi oldalon sűrűbbek.
    • Az egyedül álló fák ágai a déli oldalon sűrűbbek.
    • A fák kérgén és a köveken a moha mindig az északi oldalon vastagabb.


Égtájak
  Észak  
Nyugat Kompass.svg Kelet
  Dél