Nagy Medve csillagkép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy Medve csillagkép
Ursa Major constellation map.png
Adatok
Latin név Ursa Major
Latin birtokos eset Ursae Majoris
Rövidítés UMa
Rektaszcenzió 10,67 h
Deklináció 55,38°
Területe 1280 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés 3
Teljesen látható északi 90°-tól déli 30°-ig
Legfényesebb csillag ε Ursae Majoris (Alioth)
fényessége 1,76m
Szomszédos csillagképek
Az M81-M82 galaxispár a Nagy Medve leglátványosabb mélyég-objektumai

A Nagy Medve (latinul: Ursa Major) egy csillagkép, melynek hét legfényesebb csillaga alkotja a Göncölszekeret.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csillagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A "szekér" rúdjának három csillaga közül a középső a Mizar. Mellette látható az Alcor (népi magyar nevei: Lovas, Béres, Kisbéres, Kisbojtár, Kocsis, Ostoros, Hüvelypici), mely olyan halvány, hogy csak nehezen lehet észrevenni a fényes Mizar mellett. Az ókori Rómában azzal tesztelték az újoncjelöltek látását a hadseregben, hogy látják-e az Alcort. Aki nem látta, azt nem vették fel legionáriusnak.[forrás?]

Mélyég-objektumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története, mitológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a görög mitológiából ered. Kallisztó nimfa hiába tett szüzességi fogadalmat, nem tudott ellenállni Zeusznak. A kapcsolatból fiú született, a neve Arkasz. Artemisz istennő megölte a nimfát, de Zeusz az égre helyezte Kallisztót a fiával együtt, ők a Nagy- és a Kis Medve. Héra istennő még a halott vetélytársnőjére is haragudott, és kijárta, hogy az anya és fia soha ne fürödhessenek meg a hűsítő óceánban (a két csillagkép a valóságban is cirkumpoláris).

A magyar kultúrkörben Nagy Medve hét csillagából a középső, legfényesebb rész a Göncölszekér. A magyar mondavilágban Göncöl egy csodatevő táltos volt, értett az állatok nyelvén, ismerte a gyógyfüveket, betegeket gyógyított. Amikor eltörött a szekerének a kereke, hiába várt segítséget az emberektől, ezért a szekérrel együtt az égbe repült. Más monda úgy tartja, hogy Göncöl az ég kapuőre, csak ő engedhet bárkit az Öregisten elé, de egyesek úgy tartották, hogy ő maga az Öregisten.

Ezt a csillagkép-részletet nem csak Magyarországon illetik külön névvel. Észak-Amerikában Big Dipper, az Egyesült Királyságban Plough vagy Charles's Wain a neve, de ismerik Skandináviában (Karlavagnen), Németországban (Großer Wagen), vend nyelven (muravidéki szlovén) kolčica, Romániában (Carul Mare) és a hindu csillagászatban is, a Biblia is említi, mint a 'hét csillagot' (Ámosz 5:8).

Az irokéz indiánok „Medvevadászat” néven ismerték. A "szekér" tengelyét alkotó három csillag volt a három vadász, a maradék négy a medvék (vagy a medve), melyeket a vadászok folyamatosan kergetnek az északi égi pólus körül (a Föld tengely körüli forgása miatt). Az indián legenda azt valószínűsíti, hogy a Nagy Medve a legrégebbi, külön névvel rendelkező csillagkép, mivel a Föld népeinek nagy része hasonló formában ismeri, a történészek szerint a hozzá kapcsolódó legenda legalább 30 000 éves.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Medve csillagkép témájú médiaállományokat.