Kos csillagkép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kos csillagkép
Aries constellation map.png
Adatok
Latin név Aries
Latin birtokos eset Arietis
Rövidítés Ari
Rektaszcenzió 1h 46m – 3h 30m
Deklináció +31° 15´ – +10° 20´
Területe 441 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés 39
Teljesen látható északi 90°-tól déli 57°-ig
Legfényesebb csillag α Arietis (Hamal)
fényessége 2,01m
Szomszédos csillagképek

A Kos (latin: Aries) egy csillagkép, egyike a 12 állatövi csillagképnek.

Története, mitológia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kos és a Légy csillagkép
A Kos csillagkép

A tavaszpontot jelző Kost nagy becsben tartották a görög csillaghit kialakulása idején. Manilius római költő (Kr. u. 1. század) „az állatövi jegyek hercegének” nevezte. A Tigris felső folyása mentén élő asszírok, akik kosáldozattal hódoltak a tavaszi napéjegyenlőségnek, „oltárként” vagy „áldozatként” emlegették a csillagképet. A görög csillaghitben a Kos a híres aranygyapjú legendájával kapcsolódik össze. Apollónisz Rhodiosz (Kr. e. 3. század) hellenisztikus költő a következőképpen számol be erről a történetről. Hellé és Phrixosz Nephelének, a felhőasszonynak és Athamasznak, a boiótiai királynak voltak a gyermekei. Athamasz azonban ráunt feleségére, ezért újranősült, Inót vette feleségül, aki ki nem állhatta a két gyereket, kivált Phrixoszot, mert saját fiának akarta a trónt. Ezért gonosz tervet forralt a gyermekek elpusztítására. Titokban a gabonaraktárakhoz lopódzott, és felgyújtotta. A kincset érő vetőmag elvesztése éhínséggel fenyegette a lakosságot. Athamasz küldöncöt menesztett a delphoi jósdába, Inó azonban megvesztegette a hazatérő hírvivőt; rávette, mondja azt, hogy a jóslat a fiatal herceg feláldozását követeli, különben nem számíthatnak új vetésre. Phrixosz már halálára készülődött. Nephelé kétségbeesett könyörgését meghallva azonban Hermész, az istenek követe aranygyapjas kost küldött, hogy ragadja el a fiút az áldozati oltárról.

A kos Phrixosz mellett nővérét, Hellét is hátára vette, és repülve menekült velük az üldözők elől. Sokáig repültek, Hellé pedig nagyon elfáradt, és amint az Európát Ázsiától elválasztó keskeny tengerszoroshoz értek, Hellé belezuhant az alattuk lévő tengerbe, s halálát lelte a habok között. Ettől kezdve nevezték a szorost Hellészpontosznak, „Hellé tengerének”. A kos a Fekete-tenger partjára, Kolkhiszba röpítette Phrixoszt. A fiú itt hálából megmeneküléséért feláldozta a kost Zeusznak (a római mitológiában Jupiternek), a gyapjat pedig Kolkhisz királyának, Aiétésznek adta. Aiétész Arész (Mars) hadisten szent ligetében egy sárkánnyal őriztette az aranygyapjút. Az aranygyapjat Iaszón szerezte meg és az argonauták vitték vissza Hellászba.

A Kos csillagképet azért tekintik az Állatöv első csillagképének, mert kétezer-ötszáz éve még ide esett a tavaszpont. A legősibb csillagképek közé tartozik, mert a régi pásztornépek számára a juh volt az egyik legfontosabb állat: tejét itták és sajtot készítettek belőle, gyapjából ruházkodtak. Még aranyat is a gyapjúval mostak: így lett regévé az aranygyapjú.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csillagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mélyég-objektumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mélyégobjektumokban szegény csillagkép, mindössze néhány halvány galaxis látható az égboltnak ezen a részén.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Joachim Herrmann: Csillagok, Magyar Könyvklub, Budapest 1997, Természetkalauz sorozat
  2. Joachim Hermann: SH atlasz - Csillagászat, Springer, 1992, ISBN 963 8455 92 6
  3. A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kos csillagkép témájú médiaállományokat.