Hydra csillagkép
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Latin név | Hydra |
| Latin birtokos eset | Hydrae |
| Rövidítés | Hya |
| Rektaszcenzió | 8h 00m – 15h 00m |
| Deklináció | -35° – +7° |
| Területe | 1303 négyzetfok |
| Nagyság szerint | 1. |
| Teljesen látható | északi 54°-től déli 83°-ig |
| Legfényesebb csillag Fényessége |
α Hydrae (Alphard), 1,98m |
| Szomszédos csillagképek |
|
 A Hydra csillagkép térképe
|
|
Az Hydra (Északi Vízikígyó) a legnagyobb a 88 csillagkép közül.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története, mitológia
A görög mitológiában Héraklész második feladata az volt, hogy ölje meg Hydrát, a sokfejű szörnyet.
Ismert az a történet is, mely szerint Korvusz, a Holló feladatául kapta, hogy hozzon vizet Apollónak egy kupában. A kupa vagy Serleg csillagkép és a Holló csillagkép a Hydra csillagkép hátán látható.
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] Fényes csillag
- α Hydrae, arab nyelven Alphard (Elhagyatott/Magányos): 2m fényességű, narancs színű óriás.
[szerkesztés] Változócsillagok
- R Hya: Mira-változó (l.: Mira Ceti), a fényrendje 3,5m – 10,9 m 386 napos periódussal ingadozik.
- U Hya: vörös színű, 5m - 6m között szabálytalan időközönként változik a fényrendje.
[szerkesztés] Kettős csillagok
- ε Hya egy harmad- és egy hatodrendű csillagból áll.
- N Hya a kettős csillagainak fényrendje 5,8m és 5,9m.
- Σ1270 a komponensek fényrendje 6,4 és 7,4 magnitúdó.
[szerkesztés] Rádióforrás
[szerkesztés] Egyéb jelölt csillagok
- b Hya: a fényrendje mintegy 4,3m.
- σ Hya, az arab neve Minaruja (Orr), negyedrendű csillag. A kígyó feje hasonlít az Āshleshā nakshatra-ra (indiai csillagászat).
[szerkesztés] Mélyég-objektumok
- M48 (NGC 2548) nyílthalmaz
- M68 (NGC 4590) gömbhalmaz
- M83 (NGC 5236) spirálgalaxis
- NGC 5694 - gömbhalmaz
- NGC 3242 - planetáris köd
[szerkesztés] Irodalom
- Josef Klepesta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963 280 711 1
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963 282 479 2
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963 9090 28 X
- Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963 8133 74 0, ISBN 963 9084 24 7 [1]
- Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi Kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963 549 070 4
- Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ A második szám egy numizmatikai könyvet is jelöl.
|
|||||
