Hydra csillagkép

Hydra csillagkép
Adatok
Latin név	Hydra
Latin birtokos eset	Hydrae
Rövidítés	Hya
Rektaszcenzió	8h 00m – 15h 00m
Deklináció	-35° – +7°
Területe	1303 négyzetfok
Nagyság szerinti helyezés	1
Legfényesebb csillag	α Hydrae (Alphard)
fényessége	1,98m
Szomszédos csillagképek	Légszivattyú Rák Kis Kutya Kentaur Holló Serleg Oroszlán Mérleg Farkas Egyszarvú Hajófar Tájoló Szextáns Szűz

A Hydra csillagkép

A Hydra (Északi Vízikígyó) a legnagyobb a 88 csillagkép közül.

Története, mitológia

A görög mitológiában Héraklész második feladata az volt, hogy ölje meg a lernéi Hüdra nevű, sokfejű szörnyet.

Ismert az a történet is, mely szerint Korvusz, a Holló feladatául kapta, hogy hozzon vizet Apollónak egy kupában. A kupa vagy Serleg csillagkép és a Holló csillagkép a Hydra csillagkép hátán látható.

Látnivalók

Fényes csillag

• α Hydrae, arab nyelven Alphard (elhagyatott, magányos): 1,99^m fényességű, narancssárga színű óriás, a távolsága 180 fényév.

Változócsillagok

• R Hya: Mira-változó (l.: Mira Ceti), a fényrendje 3,5^m – 10,9 ^m 386 napos periódussal ingadozik.
• U Hya: vörös színű, 5^m - 6^m között szabálytalan időközönként változik a fényrendje.

Kettőscsillagok

• ε Hya egy harmadrendű sárga- és egy hatodrendű kék csillagból álló szoros kettős, a megpillantásához legalább 75 mm-es nyílású távcső szükséges.
• N Hya a kettős csillagainak fényrendje 5,8^m és 5,9^m.
• Σ1270 a komponensek fényrendje 6,4 és 7,4 magnitúdó.
• 27 Hya egy ötöd- és egy hetedrendű csillagból áll, látcsővel is megfigyelhető. Távcsővel már látható a 7^m-s csillag kilencedrendű kísérője is.

Rádióforrás

• A Hya

Egyéb jelölt csillagok

• b Hya: fényrendje 4,3^m.
• σ Hya, arab neve Minaruja (orr), negyedrendű csillag. A kígyó feje hasonlít az Āshleshā nakshatra-ra (indiai csillagászat).

Mélyég-objektumok

• M48 (NGC 2548) nyílthalmaz
• M68 (NGC 4590) gömbhalmaz
• M83 (NGC 5236) spirálgalaxis
• NGC 5694 - gömbhalmaz
• NGC 3242 - planetáris köd

Irodalom

• Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
• Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
• Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, Panemex Kft., Budapest, 1999 ISBN 963-9090-28-X
• Csillagászati kislexikon, szerkesztő: Kisbán Gyula; Fiesta Kft., 2000, ISBN 963-8133-74-0, ISBN 963-9084-24-7
• Storm Dunlop – Wil Tirion: Csillagközi kalauz, Magyar Könyvklub Rt., Budapest, 2004, ISBN 963-549-070-4
• Kevin Tildsley: Az éjszakai égbolt, Grafo Könyvkiadó és Terjesztő Kft, Budapest, 2006, ISBN 963 9491 675