Tájoló csillagkép
| Tájoló csillagkép | |
 |
|
| Adatok | |
| Latin név | Pyxis |
| Latin birtokos eset | Pyxidis |
| Rövidítés | Pyx |
| Rektaszcenzió | 8h 26m – 9h 27m |
| Deklináció | -37° – -17° |
| Területe | 221 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 65 |
| Legfényesebb csillag | (α Pyxidis) |
| fényessége | 3,68m |
| Szomszédos csillagképek | |
A Tájoló (latin: Pyxis) egy csillagkép.
Tartalomjegyzék |
Története, mitológia [szerkesztés]
A Tájoló-t Nicolas Louis de Lacaille vezette be a 18. században és Pyxis Nautica-nak nevezte el, de ez a rév lerövidült. A csillagkép eredeti helye a régi Argo Navis (az argonauták hajója) volt. A 19. században John Herschel csillagász az Árboc elnevezést javasolta, de a javaslatát elvetették.
Látnivalók [szerkesztés]
Csillagok [szerkesztés]
- α Pixidis: 3,7m-s, kékesfehér színű csillag, a hőmérséklete 20 000 K, a távolsága 470 fényév.
- β Pixidis: negyedrendű, a színe narancssárga. Nap-típusú csillag.
- γ Pixidis: 4 magnitúdós, narancssárga színű.
- κ Pyxidis: a fényrendje 4,6m, szintén narancssárga színű.
Visszatérő nóva [szerkesztés]
- T Pyxidis: az ismert nóvák közül ezen észlelték a legtöbb kitörést a következő években: 1890, 1902, 1920, 1944 és 1966. Az objektum nyugalomban 14 magnitúdós, de ha fellobban, a fényrendje 6m is lehet.
Mélyégi objektumok [szerkesztés]
(nincs adat)
Forrás [szerkesztés]
- Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
Fordítás [szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pyxis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
|
|||||
