Oktáns csillagkép
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Oktáns csillagkép | |
 |
|
| Adatok | |
| Latin név | Octans |
| Latin birtokos eset | Octantis |
| Rövidítés | Oct |
| Rektaszcenzió | 0h – 24h |
| Deklináció | -90° – -74° 18' |
| Területe | 291 négyzetfok |
| Nagyság szerinti helyezés | 50 |
| Legfényesebb csillag Fényessége |
(ν Octantis) 3,76m |
| Szomszédos csillagképek | |
Az Oktáns (latin: Octans) egy csillagkép.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története, mitológia
A csillagképet Nicolas Louis de Lacaille apát, francia csillagász vezette be 1756-ban, eredetileg a l’Octans de Reflexion francia néven, de az1763-ban Octans-ra rövidült. A csillagképhez nem kapcsolódnak mitológiai történetek és legendák.
[szerkesztés] Látnivalók
[szerkesztés] Csillagok
Az Oktáns csillagkép foglalja magába a Déli Égi Pólust, de ennek jelentősége jóval kisebb, mint az északi pólusé, mivel nincs a Polarishoz hasonló fényes csillag a pólus közelében. A szabad szemmel is látható csillagok közül a σ Octantis esik a legközelebb a pólushoz, a színe fehér, fényessége 5,4 magnitúdó.
- α Octantis: a Földtől 148 fényév távolságra lévő, 5,2 magnitúdós csillag, a neve ellenére nem a legfényesebb a csillagképben.
- β Oct: 4,2 fényrendű, mintegy 140 fényév távolságra lévő csillag.
- δ Oct: 4,3m-s, 280 fényévnyire lévő csillag.
- ε Oct: ötödrendű, a távolsága 268 fényév.
- θ Oct: a fényrendje 4,7, a távolsága mintegy 220 fényév.
- ν Oct: a csillagkép legfényesebb, negyedrendű csillaga, távolsága 70 fényév.
[szerkesztés] A Déli Égi Pólus kitűzése
A pólus majdnem egyenlő oldalú háromszöget alkot a χ- és a τ Oktánssal.
[szerkesztés] Mélyég-objektumok
(Nem ismertek)
[szerkesztés] Irodalom
- Josef Klepešta - Antonín Rükl: Csillagképek atlasza, Gondolat Kiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-280-711-1
- Ian Ridpath - Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-282-479-2
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||
|
|||||
