Magnitúdó
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A csillagászat területén egy csillagnak, bolygónak vagy más égitestnek a látszólagos fényességét (azt, hogy mennyi fény jut hozzánk az égitestről) a látszólagos magnitúdóval (m) jellemezzük. Százszor gyengébb fényintenzitásnak (ami olyan, mintha az égitestet tízszer távolabbról néznénk) 5 magnitúdó növekedés felel meg; 2,512-szeresnek egy magnitúdó (a ~2,512 a 100 ötödik gyöke, 1001/5). Tehát a nagyobb magnitúdójú égitest halványabb. A szabad szemmel még éppen látható 6m fényességű csillag ez alapján éppen 100-szor halványabb, mint az 1m-ós. Az emberi szem érzékenysége kb. 0,1 magnitúdó különbség. Földi műszerekkel 0,01 magnitúdó pontossággal lehet a csillagok fényességét meghatározni. Két csillag vagy csillagászati objektum fényessége (m1 és m2) és intenzitása (I1 és I2) között az összefüggés a következő:
Természetesen a skálához szükség van alappontra, ezt alább részletezzük.
Ettől megkülönböztetjük az abszolút magnitúdót (M). Csillagok és galaxisok esetén, azt mutatja meg, hogy 10 parsec távolságból milyen fényesnek látnánk, bolygók és más Naprendszerbeli égitestek esetén pedig azt, hogy milyen fényesnek látnánk, ha a Földtől és a Naptól is 1 csillagászati egység (CsE) távolságra lenne. A Nap abszolút magnitúdója +4,83 a V (sárga) sávban és +5,48 a B (kék) sávban.
A látszólagos fényesség valójában a légkör vastagságától és állapotától is függ. A látszólagos magnitúdót úgy adják meg, mintha nem légkörön keresztül néznénk.
| Látsz. magn. |
Égitest |
|---|---|
| −26,8 | Nap |
| −12,6 | telihold |
| −4,4 | Vénusz maximum |
| −2,8 | Mars maximum |
| −1,44 | A legfényesebb csillag: Szíriusz (látható tartományban) |
| −0,7 | Második legfényesebb csillag: Canopus |
| 0 | A zéruspont régebbi definíció szerint a Vega volt. (lsd. references a modernebb nullponthoz) |
| 0,03 | Vega, a jelenlegi skála szerint |
| +3,0 | A városok közelében látszó leghalványabb csillagok |
| +6,0 | A leghalványabb szabadszemes csillagok (személyfüggő) |
| +12,6 | Legfényesebb kvazár |
| +27 | 8 méteres földi távcsővel látható leghalványabb égitestek |
| +30 | A Hubble-űrtávcsővel látható leghalványabb csillagok |
| +38 | A tervezett OWL határfényessége (2020) |
| (Lásd még A legfényesebb csillagok listája) | |
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A szó jelentése
Ez egy latin szó: magnituto, magnitudinis f. – nagyság.
[szerkesztés] Definíció
Az m magnitúdó definíciója (az F sugárzási fluxus függvényében):
A magnitúdórendszer standardjaként az északi félgömb Lant csillagképében elhelyezkedő Vega nevű csillagot használták, tehát FVega az adott idő alatt a Vegáról a Földre érkező fény mennyiségét jelenti. Ez a definíció azt jelenti, hogy a Vega magnitúdója definíció szerint minden szűrőn keresztül nulla.
Újabb definíció:
[szerkesztés] Eredete
A fényességi skálát elsőként Hipparkhosz használta, ő a csillagokat hat nagyságrendbe osztotta 1-6-ig. Az 1. nagyságrendűek voltak a legfényesebbek és a 6. nagyságrendbe kerültek a szabad szemmel látható leghalványabb csillagok. Ezt a felosztást finomították tovább a későbbiekben. A 19. századtól a Sarkcsillag 2m,12 fényességével a hitelesítőpont szerepét töltötte be. Sajnos a Sarkcsillag változócsillag, azaz fényessége kismértékű változásokon megy keresztül. 1922-ben bevezették az IPS nemzetközi pólusszekvenciát, amely az északi pólus közelében található csillagok fényességét határozza meg a lehető legpontosabban egészen 17m-ig.
[szerkesztés] Forrás
- Csillagászati kislexikon, Szerkesztő: Kisbán Gyula, Fiesta és Saxum Kft., 2000
- Ian Ridpath: Bolygók és csillagok, PANEMEX, 1999
- Ian Ridpath – Wil Tirion: Égi kalauz, Gondolat Kiadó, Budapest, 1991.
 |
Ez a csillagászati tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
