Vega

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vega
Vega in lyra.png
Megfigyelési adatok
Rektaszcenzió 18h 36m 56.34s
Deklináció +38° 47′ 01.29″
Távolság 25,3 ,
7,76 pc
Látszólagos fényesség 0,03
Abszolút fényesség 0,58
Színkép típusa A0V [1]
Fizikai adatok
Sugár 2,26 × 2,78 R
Tömeg 2,11 M
Színindex (B-V) +0,00[2]
Hőmérséklet
Felszín 9602 ± 180 K
Luminozitás 37 ± 3 L
Kor 3,86–5,72×108 év
Forgási periódus 17 óra[3]
A Vega mérete a Naphoz mérve. A csillag gyors forgása miatt alakja ellapult.

A Vega (α Lyrae) a Lant csillagkép, és egyúttal a nyári csillagképek legfényesebb csillaga az északi féltekéről nézve. Összességében az ötödik legfényesebbnek látszó csillag.[4]

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve arab eredetű, annyi mint „lecsapó sas”, utalva arra, hogy az arab csillagászok a Nagy Nyári Háromszögben három madarat láttak.

Megfigyelése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egész nyáron megfigyelhető, esténként májustól februárig látszik. 52° feletti szélességeken cirkumpoláris. Fiatal, kék fényű csillag, ezért rendkívül fényes, látszólagos fényessége 0,03, de magnitúdója kristálytiszta éjjeleken negatív értékeket is felvesz. A Naphoz viszonylag közeli csillag, 25 fényév távolságra van. Spektrális típusa „A” (fehér).

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évtizedek óta tudják a csillagászok, hogy a Vega hőmérséklete és abszolút fényessége között nincs egyenes arányosság, ellentétben a legtöbb csillaggal, ugyanis a Vega mintegy 50%-kal fényesebbnek látszik, mint amit a hőmérséklete alapján látnunk kellene.

A Vega hőmérsékletének mérésére egy 6 db-os, 1 m átmérőjű optikai távcső együttest használtak. A legnagyobb távolság két távcsőegyüttes között 330 méter, azaz így használva a távcsöveket, a szögfelbontás olyan lesz, mintha egy darab 330 méteres távcsövünk lenne. (olyan érzékeny, hogy 1600 km-ről észrevenne egy 5 Ft-os érmét) Ennek a rendkívüli szögfelbontásnak köszönhetően mérni tudjuk a hőmérsékletet a Vega felszínének különböző pontjain. Kiderült, hogy a Vega „közepe” forróbb, mintegy 9920 °C, addig a „külső” része 7620 °C. Valójában nem a közepéről és a széléről van szó, hiszen a csillag a pólusát mutatja felénk, ezért látszik korong alakúnak, és rejtette el forgási tényezőit a tudósok szeme elől.

A csillagászok számításai szerint a Vega egyenlítői átmérője 2,8-szorosa a Napénak, viszont a sarkoknál csak 2,3-szorosa. Ez az elnyúlt alak annak köszönhető, hogy gyorsan, 17 óránként megfordul a tengelye körül. Ez a sebesség a 92%-a a kritikus sebességnek, ha azt elérné, darabokra szakadna. Ez magyarázza, hogy miért látszik fényesebbnek, mint amit a hőmérséklete alapján tapasztalnunk kellene, hiszen felénk a legfényesebb pontját fordítja, ezért becsap minket; ha az egyenlítői síkjából látnánk, akkor minden bizonnyal a fényesség és a hőmérséklet egyenes arányban lenne.[5]

1857. július 16-17-én a Vega lett az első csillag, amit lefényképeztek. Ez a Harvardon készült 100 másodperces expozíció, ami egy daguerre-lapot ért, a később lefényképezett csillagok viszonyítási alapjává vált. A Vega adatai ezeknek megfelelően: látszólagos fényessége +0,03, B-V színindexe 0,0, A0 színképosztályú.[6]

Lehetséges bolygója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2002-ben a Vega tanulmányozása a milliméteres hullámhosszakon felfedte, hogy tőle 60 és 75 CsE távolság között porcsomók találhatók. Ezt a csillagászok úgy értelmezték, hogy egy Jupiterszerű bolygó kering a Vega körül elnyúlt pályán, a csillagtól átlagosan 30 CsE távolságra. Korábbi megfigyelések során (a SCUBA felvételei alapján) kiderült, hogy a Vegát egy halvány porkorong övezi. Az új számítógépes modellek szerint a porkorong szerkezete úgy magyarázható a legjobban, ha feltételezzük, hogy a Vega körül egy a Neptunuszhoz hasonló tömegű bolygó kering, kb. két Nap-Neptunusz távolságban. Ez a széles pálya bőségesen elegendő teret hagy ahhoz, hogy a Vegához közelebbi tartományokban földszerű bolygók lehessenek, akárcsak a Naprendszerben.[7]

Relatív helyzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vega és a Naprendszerünk relatív mozgása folytán a Vega 210 000 év múlva a legfényesebb csillag lesz a Föld egén, távolsága 290 000 év múlva pedig mindössze 17,2 fényév lesz.[8]

A Föld forgástengelyének precessziója miatt a Vega nagyjából 13 000 évvel ezelőtt, és 13 000 év múlva a legközelebb lesz az égi északi pólushoz, így ezekben az időszakokban átveszi a „sarkcsillag” szerepét. Nincs túl közel az égi pólushoz, de a 25 800 éves periódus alatt ez a Föld legfényesebb sarkcsillaga.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vega témájú médiaállományokat.

Vega: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Adatok : Vega --. (Hozzáférés: 2009. január 24.)
  2. Centre de Données astronomiques de Strasbourg: V* alf Lyr – Variable Star. SIMBAD Hozzáférés: 2014. feb. 06.— a „display all measurements”-re kell kattintani a teljes paraméterlista megtekintéséhez.
  3. An Older Vega: New Insights About the Star All Others Are Measured by, 2012. dec. 11.
  4. http://www.rssd.esa.int/SA-general/Projects/Hipparcos/table365-new.html The 150 Stars in the Hipparcos Catalogue with Highest Apparent Magnitude
  5. hirek.csillagaszat.hu
  6. Fred Schaaf: Brightest Stars
  7. http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20031201anaprendszerhez.html A Naprendszerhez hasonló bolygórendszer a Vega csillag körül
  8. Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars