Vega
| Vega | |
 |
|
| Megfigyelési adatok | |
| Rektaszcenzió | 18h 36m 56.34s |
| Deklináció | +38° 47′ 01.29″ |
| Távolság | 25,3 fé, 7,76 pc |
| Látszólagos fényesség | 0,03 |
| Abszolút fényesség | 0,58 |
| Színkép típusa | A0V [1] |
| Fizikai adatok | |
| Sugár | 2,26 × 2,78 R☉ |
| Tömeg | 2,11 M☉ |
| Szín (B-V) | −0,01 |
| Szín (V-I) | +0,00 |
| Hőmérséklet | |
| Felszín | 9602 ± 180 K |
| Luminozitás | 37 ± 3 L☉ |
| Kor | 3,86–5,72×108 év |
| Forgási periódus | 17 óra[2] |
A Vega (α Lyrae) a Lant csillagkép, és egyúttal a nyári csillagképek legfényesebb csillaga az északi féltekéről nézve. Összességében az ötödik legfényesebbnek látszó csillag.[3]
Tartalomjegyzék |
Neve [szerkesztés]
Neve arab eredetű, annyi mint „lecsapó sas”, utalva arra, hogy az arab csillagászok a Nagy Nyári Háromszögben három madarat láttak.
Megfigyelése [szerkesztés]
Egész nyáron megfigyelhető, esténként májustól februárig látszik. 52° feletti szélességeken cirkumpoláris. Fiatal, kék fényű csillag, ezért rendkívül fényes, látszólagos fényessége 0,03, de magnitúdója kristálytiszta éjjeleken negatív értékeket is felvesz. A Naphoz viszonylag közeli csillag, 25 fényév távolságra van. Spektrális típusa „A” (fehér).
Érdekesség [szerkesztés]
Évtizedek óta tudják a csillagászok, hogy a Vega hőmérséklete és abszolút fényessége között nincs egyenes arányosság, ellentétben a legtöbb csillaggal, ugyanis a Vega mintegy 50%-kal fényesebbnek látszik, mint amit a hőmérséklete alapján látnunk kellene.
A Vega hőmérsékletének mérésére egy 6 db-os, 1 m átmérőjű optikai távcső együttest használtak. A legnagyobb távolság két távcsőegyüttes között 330 méter, azaz így használva a távcsöveket, a szögfelbontás olyan lesz, mintha egy darab 330 méteres távcsövünk lenne. (olyan érzékeny, hogy 1600 km-ről észrevenne egy 5 Ft-os érmét) Ennek a rendkívüli szögfelbontásnak köszönhetően mérni tudjuk a hőmérsékletet a Vega felszínének különböző pontjain. Kiderült, hogy a Vega „közepe” forróbb, mintegy 9920 °C, addig a „külső” része 7620 °C. Valójában nem a közepéről és a széléről van szó, hiszen a csillag a pólusát mutatja felénk, ezért látszik korong alakúnak, és rejtette el forgási tényezőit a tudósok szeme elől.
A csillagászok számításai szerint a Vega egyenlítői átmérője 2,8-szorosa a Napénak, viszont a sarkoknál csak 2,3-szorosa. Ez az elnyúlt alak annak köszönhető, hogy gyorsan, 17 óránként megfordul a tengelye körül. Ez a sebesség a 92%-a a kritikus sebességnek, ha azt elérné, darabokra szakadna. Ez magyarázza, hogy miért látszik fényesebbnek, mint amit a hőmérséklete alapján tapasztalnunk kellene, hiszen felénk a legfényesebb pontját fordítja, ezért becsap minket; ha az egyenlítői síkjából látnánk, akkor minden bizonnyal a fényesség és a hőmérséklet egyenes arányban lenne.[4]
1857. július 16-17-én a Vega lett az első csillag, amit lefényképeztek. Ez a Harvardon készült 100 másodperces expozíció, ami egy daguerre-lapot ért, a később lefényképezett csillagok viszonyítási alapjává vált. A Vega adatai ezeknek megfelelően: látszólagos fényessége +0,03, B-V színindexe 0,0, A0 színképosztályú.[5]
Lehetséges bolygója [szerkesztés]
2002-ben a Vega tanulmányozása a milliméteres hullámhosszakon felfedte, hogy tőle 60 és 75 CsE távolság között porcsomók találhatók. Ezt a csillagászok úgy értelmezték, hogy egy Jupiterszerű bolygó kering a Vega körül elnyúlt pályán, a csillagtól átlagosan 30 CsE távolságra. Korábbi megfigyelések során (a SCUBA felvételei alapján) kiderült, hogy a Vegát egy halvány porkorong övezi. Az új számítógépes modellek szerint a porkorong szerkezete úgy magyarázható a legjobban, ha feltételezzük, hogy a Vega körül egy a Neptunuszhoz hasonló tömegű bolygó kering, kb. két Nap-Neptunusz távolságban. Ez a széles pálya bőségesen elegendő teret hagy ahhoz, hogy a Vegához közelebbi tartományokban földszerű bolygók lehessenek, akárcsak a Naprendszerben.[6]
Relatív helyzete [szerkesztés]
A Vega és a Naprendszerünk relatív mozgása folytán a Vega 210 000 év múlva a legfényesebb csillag lesz a Föld egén, távolsága 290 000 év múlva pedig mindössze 17,2 fényév lesz.[7]
A Föld forgástengelyének precessziója miatt a Vega nagyjából 13 000 évvel ezelőtt, és 13 000 év múlva a legközelebb lesz az égi északi pólushoz, így ezekben az időszakokban átveszi a „sarkcsillag” szerepét. Nincs túl közel az égi pólushoz, de a 25 800 éves periódus alatt ő a Föld legfényesebb sarkcsillaga.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Vega: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.
Lábjegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Adatok : Vega --. (Hozzáférés: 2009. január 24.)
- ↑ An Older Vega: New Insights About the Star All Others Are Measured by, 2012. dec. 11.
- ↑ http://www.rssd.esa.int/SA-general/Projects/Hipparcos/table365-new.html The 150 Stars in the Hipparcos Catalogue with Highest Apparent Magnitude
- ↑ hirek.csillagaszat.hu
- ↑ Fred Schaaf: Brightest Stars
- ↑ http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20031201anaprendszerhez.html A Naprendszerhez hasonló bolygórendszer a Vega csillag körül
- ↑ Brightest Stars - Discovering the Universe Through the Sky's Most Brilliant Stars
