Vega

Vega
Megfigyelési adatok
Rektaszcenzió	18h 36m 56.34s
Deklináció	+38° 47′ 01.29″
Távolság	25,3 fé, 7,76 pc
Látszólagos fényesség	0,03
Abszolút fényesség	0,58
Színkép típusa	A0V
Fizikai adatok
Sugár	2,26 × 2,78 R☉
Tömeg	2,11 M☉
Szín (B-V)	−0,01
Szín (V-I)	+0,00
Hőmérséklet
Felszín	9602 ± 180 K
Luminozitás	37 ± 3 L☉
Kor	3,86–5,72×108 év
Forgási periódus	12,5 óra

A Vega mérete a Naphoz mérve. A csillag gyors forgása miatt alakja ellapult.

A Vega (α Lyrae) a Lant csillagkép, és egyúttal a nyári csillagképek legfényesebb csillaga az északi féltekéről nézve. Összességében az ötödik legfényesebbnek látszó csillag.

Neve

Neve arab eredetű, annyi mint „lecsapó sas”, utalva arra, hogy az arab csillagászok a Nagy Nyári Háromszögben három madarat láttak.

Megfigyelése

Egész nyáron megfigyelhető, esténként májustól februárig látszik. 52° feletti szélességeken cirkumpoláris. Fiatal, kék fényű csillag, ezért rendkívül fényes, látszólagos fényessége 0,03, de magnitúdója kristálytiszta éjjeleken negatív értékeket is felvesz. A Naphoz viszonylag közeli csillag, 26 fényév távolságra van. Spektrális típusa „A” (fehér).

Érdekesség

Évtizedek óta tudják a csillagászok, hogy a Vega hőmérséklete és abszolút fényessége között nincs egyenes arányosság, ellentétben a legtöbb csillaggal, ugyanis a Vega mintegy 50%-kal fényesebbnek látszik, mint amit a hőmérséklete alapján látnunk kellene.

A Vega hőmérsékletének mérésére egy 6 db-os, 1 m átmérőjű optikai távcső együttest használtak. A legnagyobb távolság két távcsőegyüttes között 330 méter, azaz így használva a távcsöveket, a szögfelbontás olyan lesz, mintha egy darab 330 méteres távcsövünk lenne. (olyan érzékeny, hogy 1600 km-ről észrevenne egy 5 Ft-os érmét) Ennek a rendkívüli szögfelbontásnak köszönhetően mérni tudjuk a hőmérsékletet a Vega felszínének különböző pontjain. Kiderült, hogy a Vega „közepe” forróbb, mintegy 9920 °C, addig a „külső” része 7620 °C. Valójában nem a közepéről és a széléről van szó, hiszen a csillag a pólusát mutatja felénk, ezért látszik korong alakúnak, és rejtette el forgási tényezőit a tudósok szeme elől.

A csillagászok számításai szerint a Vega egyenlítői átmérője 2,8-szorosa a Napénak, viszont a sarkoknál csak 2,3-szorosa. Ez az elnyúlt alak annak köszönhető, hogy igen gyorsan, 12,5 óránként megfordul a tengelye körül. Ez a sebesség a 92%-a a kritikus sebességnek, ha azt elérné, darabokra szakadna. Ez magyarázza, hogy miért látszik fényesebbnek, mint amit a hőmérséklete alapján tapasztalnunk kellene, hiszen felénk a legfényesebb pontját fordítja, ezért becsap minket; ha az egyenlítői síkjából látnánk, akkor minden bizonnyal a fényesség és a hőmérséklet egyenes arányban lenne.

1857. július 16-17-én a Vega lett az első csillag, amit lefényképeztek. Ez a Harvardon készült 100 másodperces expozíció, ami egy daguerre-lapot ért, a később lefényképezett csillagok viszonyítási alapjává vált. A Vega adatai ezeknek megfelelően: látszólagos fényessége +0,03, B-V színindexe 0,0, A0 színképosztályú.

Lehetséges bolygója

2002-ben a Vega tanulmányozása a milliméteres hullámhosszakon felfedte, hogy tőle 60 és 75 CsE távolság között porcsomók találhatók. Ezt a csillagászok úgy értelmezték, hogy egy Jupiterszerű bolygó kering a Vega körül elnyúlt pályán, a csillagtól átlagosan 30 CsE távolságra.

Relatív helyzete

A Vega és a Naprendszerünk relatív mozgása folytán a Vega 210 000 év múlva a legfényesebb csillag lesz a Föld egén, távolsága 290 000 év múlva pedig mindössze 17,2 fényév lesz.

A Föld forgástengelyének precessziója miatt a Vega nagyjából 13 000 évvel ezelőtt, és 13 000 év múlva a legközelebb lesz az égi északi pólushoz, így ezekben az időszakokban átveszi a „sarkcsillag” szerepét. Nincs túl közel az égi pólushoz, de a 25 800 éves periódus alatt ő a Föld legfényesebb sarkcsillaga.

Külső hivatkozások

Vega: a DSS2, az SDSS Data Release 1, 3, 4, 5, 6 és az IRAS képein, Hidrogén α, Röntgen- és ultraibolya tartományban, Asztrofotókon és Csillagtérképen. További cikkek és képek az objektumról WikiSky-on.