Bolygó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül kering, elegendően nagy tömegű ahhoz, hogy kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükröző közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy tömegű ahhoz hogy belsejében meginduljon a magfúzió, valamint tisztára söpörte a pályáját övező térséget. Van olyan elmélet is, hogy a csillagközi térben is lehetnek bolygószerű égitestek, amelyek valamely csillagrendszerből lökődtek ki, vagy csillagközi por összesűrűsödésével jöttek létre.[1] A csillagászok már találtak bolygókat más csillagok körül is. Ezek az exobolygók.

A bolygókkal foglalkozó tudományág a planetológia.

A Naprendszer bolygói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nap, a bolygók és a Plútó méretarányos képe

Naprendszerünkben a jelenleg elfogadott definíciók alapján 8 bolygót ismerünk. 2006. augusztus 24-éig a Plútó is bolygónak számított. Ekkor adták meg a bolygó új definícióját és hozták létre a törpebolygó kategóriát, melybe további négy égitestet sorolunk. A bolygók körül lehetnek kisebb kísérőobjektumok, ezeket holdaknak nevezzük.

A Naprendszer bolygóinak három csoportja:

Az alábbi táblázat összehasonlítja a három csoport legfontosabb jellemzőit.

Jellemző Óriásbolygók Kőzetbolygók Törpebolygók
összetétel főleg gáz főleg szilárd anyag
térfogat a Földénél nagyságrendekkel nagyobb a Földéhez hasonló kisebbek a Merkúrénál, és a nagyobb holdaknál
holdak száma több mint egy tucat (és egyre újabbakat fedeznek fel) kettő vagy kevesebb akár öt is (a Plútónál)

Felfedezése a történelem során[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Először az ókori csillagászok fedezték fel az apró fényeket, ahogy észrevehetően mozognak a csillagokhoz képest. Az ókori görögök hívták ezeket vándorló csillagoknak, és tulajdonképpen minden olyan égitestet ami nem csillag, bolygónak „neveztek”. A kor fejlettebb civilizációi egységesen hittek benne, hogy a Föld a Világegyetem középpontjában áll és a többi „bolygó” kering körülötte.

Az ősi civilizációk csak az öt szabad szemmel látható bolygót ismerték, melyeket isteneikről neveztek el. A bolygók létezésének elmélete folyamatosan fejlődött a történelem során. Az ókori vándorló csillagok elképzelésből lett idővel a modern kor Föld-szerű égitestje. A téma kibővült a Naprendszeren kívüli bolygókkal is. A bolygó, mint égitest meghatározása rengeteg tudományos kérdést vetett fel. A 19. század végén összesen 18 bolygót tartottak számon a naprendszerben.[3]

A történelem előtti időkben a következő égitesteket tekintették bolygóknak, ebben a sorrendben:

Hold Merkúr Vénusz Nap Mars Jupiter Szaturnusz

A reneszánsz korban jött a felismerés, hogy maga a Föld is egy bolygó, heliocentrikus világkép elterjedésével.

Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz

A 19. század közepéig rengeteg a Nap körül keringő égitestet fedeztek fel, melyeket bolygóként kezeltek. Ez így volt egészen 1853-ig amikor a csillagászok széles körben elfogadták a kisbolygó égitest típust.

Merkúr Vénusz Föld Mars Vesta Juno Ceres Pallas Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz

1853-tól 1930-ig

Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz

1930-tól 2006-ig

Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz Plútó

Napjainkban

Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz

Mai naprendszer a törpebolygókkal együtt

Merkúr Vénusz Föld Mars Ceres Jupiter Szaturnusz Uránusz Neptunusz Plútó Haumea Makemake Eris

Keletkezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem tudni pontosan, hogyan keletkeznek a bolygók. A jelenlegi elképzelés, hogy egy csillagköd szétesésekor születnek. A csillagköd középen egy protocsillaggá válik, a többi része pedig hatalmas por és gázfelhőként kering körülötte. Ez utóbbit hívjuk protoplanetáris korongnak A porhalmaz egy kis része összesűrűsödik, és a tömegvonzás létrejöttével gömbbé alakul. Miután egy születő bolygó átlépi a Hold átmérőjét, jelentősen megnő vonzáskörzete, és még tovább gyarapítja saját anyagát.

A bolygók nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Naprendszer bolygóinak nevei a Föld kivételével megegyeznek a római és görög mitológia isteneinek nevével.

Merkúr: a kereskedelem, az utazás és a tolvajlás római istene

Vénusz: a szépség és a szerelem római istennője

Mars: a háború istene

Jupiter: a Pantheon római főistene és az univerzum teremtője

Szaturnusz: a mezőgazdaság római istene

Uránusz: az ég görög istene

Neptunusz: a tengerek római istene

A törpebolygók neveinek eredete

Ceres: a növények római istene

Plútó: az alvilág római istene

Haumea: a termékenység hawaii istennője

Makemake: a polinéz teremtő isten

Eris: a viszály és veszekedés görög gonosz istennője.

Egyes kultúrákban a hetek napjai az istenek nevéből erednek, amik társultak minden egyes égitesttel.

A spanyol nyelvben például a hétfő (lunes) a Hold (luna), a kedd (martes) a Mars (marte), a szerda (miércoles) a Merkúr (mercurio), a csütörtök (jueves) a Jupiter (júpiter), a péntek (viernes) a Vénusz (venus), a szombat (sábado) pedig a Szaturnusz (saturno) miatt. A vasárnap (domingo) pedig a latin die domini (az Isten napja) kifejezésből ered. A különböző bolygók melléknevei mitológiai személyektől származnak, kivétel az Uránusz mellékbolygóinak nevei emlékeznek meg a klasszikus színházi darabok szereplőiről. A többi kisebb része a Naprendszernek különböző források által kapták neveiket: mitológiai (Plutó, Szedna, Erisz, Varuna és Ceres), felfedezőikről (mint például a Halley üstökös) vagy a felfedezésükkel kapcsolatos alfanumerikus kódokból.

A bolygók fontosabb jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az alábbi táblázatban a Nap és a bolygók néhány adata szerepel a Föld megfelelő adatával összehasonlítva.

Név Egyenlítői
átmérő 1
Tömeg 1 Pályasugár
(átlagos, CsE) 1
Keringési idő
(év) 1
Tengelyforgási idő
(nap) 1
Inklináció 2 Atmoszféra
Nap 109 332 950 - - 25-35 - -
Kőzetbolygók Merkúr 0,382 0,06 0,38 0,241 58,6 3.38° nyomokban
Vénusz 0,949 0,82 0,72 0,615 -2433 3.86° CO2, N
Föld 1,00 1,00 1,00 1,00 1,00 7.25° N2, O2
Mars 0,53 0,11 1,52 1,88 1,03 5.65° CO2, N2
Óriásbolygók Jupiter 11,2 318 5,20 11,86 0,414 6.09° H2, He
Szaturnusz 9,41 95 9,54 29,46 0,426 5.51° H2, He
Uránusz 3,98 14,6 19,22 84,01 0,718 6.48° H2, He
Neptunusz 3,81 17,2 30,06 164,79 0,671 6.43° H2, He
1 A Föld paramétereihez viszonyított értékek
2 A Nap egyenlítőjéhez viszonyítva
3 A Vénusz ellentétes tengelyforgású (Retrográd mozgású) a többi bolygóhoz képest, ezt jelöli a mínusz előjel

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rogue planet find makes astronomers ponder theory
  2. 2006-ig az Erisz neve nem hivatalosan Xena volt.
  3. The Planet Hygea. (Hozzáférés: 2010. augusztus 18.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

National Geographic Magyarország

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bolygó témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá bolygó bolygó címszóra a Wikiszótárban!