Vita:Bolygó

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt ZorróAszter 7 évvel ezelőtt a(z) A cikk további szerkesztése témában
Ez a szócikk témája miatt a Csillagászati műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Vázlatos Ez a szócikk vázlatos besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Misibacsi (vita), értékelés dátuma: 2013. január 15.
Csillagászati szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Kicsit javítgattam, fogalmilag pontosítottam. Az előttem levő verzióban retrográd keringést emlegetett a szerző a Vénusz kapcsán. Ez helytelen állítás, mert nem a keringése retrográd (azaz fordított) hanem a tengely körüli forgása. És igen, a Vénusz olyan nagyon lassan forog a tengelye körül, lehet az érték nagysága okozta a keveredést. A pontosítás kedvéért átszerkesztettem kicsit a táblázat fejlécét is. Nyözö 2006. november 15., 12:25 (CET)Válasz

Bővítés[szerkesztés]

A továbbiakban még fejlesztem a cikket fordításból és egyéb forrásokból. Ha kérésetek, tanácsotok vagy megjegyzésetek van írjatok! – Medieval vita 2009. május 21., 21:35 (CEST)Válasz

epocha[szerkesztés]

Milyen epochára vonatkoznak a bolygók cikkeiben megadott pályaadatok? Kérlek segítsetek megérteni, mert egyelőre problémásnak látszik. Kondormari vita 2013. január 11., 18:18 (CET)Válasz

Bolygó - Kisbolygó 1853[szerkesztés]

A bolygók felfedezésében úgy tudom, 1851-52 során volt egy "dömping", amikor hirtelen egy tucat égitestet fedeztek fel. Viszont nem találok forrást arra, hogy mikor vezették be a csillagászok a "kisbolygó" fogalmát, és mikortól nem tekintették a Ceres, Pallas, Vesta, Juno bolygókat többé bolygónak. Itt 1853 évszám áll a szócikkben, de jó lenne erre valamilyen forrás. (Az angol szócikkekben, és angol nyelvű web-en én nem találok.) JSoos vita 2015. március 27., 22:52 (CET)Válasz

Szerintem 1800 előtt is világos volt, hogy nem lehet a Titius-Bode szabály szerinti 5. helyen nagyobb bolygó, mert azt rég felfedezték volna. Tehát eleve "kis" bolygóra számítottak, ha létezik egyáltalán. Ehhez képest derült ki, hogy nem egy "kis" bolygó van, hanem több. Érdekesség csupán annyi, hogy Piazzi sem bolygóról beszélt, hanem aszteroidáról. – ZorróAszter vita 2016. augusztus 26., 07:44 (CEST)Válasz

Holdak száma[szerkesztés]

A Naprendszer bolygói fejezetben szereplő táblázatban a holdak számának ilyen megadása szerintem az olvasóban azt az érzetet keltheti, hogy a kőzetbolygóknak valami ismeretlen törvényszerűség miatt nem lehet kettőnél több holdja. – ZorróAszter vita 2016. augusztus 26., 07:47 (CEST)Válasz

Ezt honnan olvastad ki? misibacsi*üzenet 2016. augusztus 26., 18:55 (CEST)Válasz

Hát a táblázatból. Amely egyébként nekem más vonatkozásban sem tetszik. Például jó hogy itt a Naprendszerről van szó, de például a kőzetbolygók mérete se bizonyosan a Földéhez hasonló. A Merkúr jóval kisebb, a Naprendszeren kívül pedig lehet sokkal nagyobb is. Sajna nem emlékszem, mi az a határ amikor nem tud kihűlni a felszín, és így olvadék marad.– ZorróAszter vita 2016. augusztus 27., 13:32 (CEST)Válasz

Nem értem, mi a problémád. misibacsi*üzenet 2016. augusztus 27., 21:31 (CEST)Válasz

Szerintem más is úgy van vele, hogy amit ír, és nem teljesen helyes, azt nem veszi észre írás közben és még egy ideig. Legfeljebb ha viszonylag hosszabb idő után újra olvassa. Velem legalábbis ez a helyzet. Viszont ha más által írt szöveget olvasok, mindig elképzelem, hogy egy laikus olvasó, vagy egy gyerek milyen következtetést, esetleg hibás következtetést von le belőle.
1. Kőzetbolygók térfogat: a Földéhez hasonló
Ezzel szerintem az a baj, hogy a Föld térfogata ha jól számolom, majdnem hússzor nagyobb, mint a Merkúré. A majdnem hússzoros különbség az szerintem nem hasonló.
2. holdak száma
több mint egy tucat (és egyre újabbakat fedeznek fel)
kettő vagy kevesebb
akár öt is (a Plutónál)
a. "A Plutónál akár öt is" megfogalmazás különösen azt a képzetet kelti, hogy itt a holdak száma mögött valami rejtélyes ok akadályozza, hogy a kőzetbolygóknak nem lehet több holdja, mint kettő. Holott két tényező befolyásolja a holdak befogásának a számát: a bolygó helyzete a kisbolygó övekhez, és a bolygó tömege.
Vagyis a Marsnak és Plútónak kicsi ugyan a tömege, de közel van törmeléksávhoz.
A Föld és a Vénusz jóval nagyobb tömegű, de távol van tőlük.
Az óriásbolygók tömege még sokkal nagyobb, és relatíve közel is vannak törmeléksávokhoz, Így nekik van a legtöbb befogott holdjuk.
Vagyis ha a Vénusz helyén egy Uránuszhoz hasonló gázbolygó keringene, feltehetően neki se lenne holdja.
3. több mint egy tucat (és egyre újabbakat fedeznek fel)
Nem világos, hogy ez egyre vonatkozik, vagy a négyre összesen.
Szóval részletesebben kifejtve ezek a problémáim.
De nem szeretnék belenyúlkálni más munkájába, legfeljebb ha semmi reakció, akkor esetleg fél év múlva. Vagy pár hónap múlva.
– ZorróAszter vita 2016. augusztus 28., 00:13 (CEST)Válasz

Nyilván lehet a szöveg megfogalmazásán javítani, ezt akár most is megteheted, minek várni fél évet?

Nekem úgy tűnik, hogy nincs tárgyi tévedés a táblázatnál, legfeljebb pontatlan vagy félreérthető a megfogalmazás. Előtte például ott van ez: Föld-típusú bolygók (kőzetbolygók): Merkúr, Vénusz, Föld, Mars. Itt tételesen fel van sorolva, hogy mi tartozik ide, elsősorban az összetétele miatt, ezért van itt a Merkúr is. A "jellemző térfogat"-ot hogyan fogalmaznád át, mit írsz helyette? Vagy nem írod oda a Földet? A holdak számán kár elmélkedni, nyilván ez is egy olyan adat, amit a cikkíró ki akart emelni, mint jellemzőt. Mivel a bolygókat nem tudjuk ide-oda tologatni, ezért kár azon elmélkedni, hogy mi lenne, ha egy másik pozícióban lennének, akkor hány holdjuk lenne. Persze ha van egy jó szimulátor-progamod hozzá, abban megteheted, hogy kipróbálod. Nemrég láttam a tévében egy szimulációt a Naprendszer keletkezéséről, ahol levezették, hogy a Szaturnusz és a Jupiter valamikor helyet cserélt egymással, tehát korábban a Szaturnusz keringett közelebb a Naphoz. Igen látványos volt. misibacsi*üzenet 2016. augusztus 28., 06:26 (CEST)Válasz

Azért szoktam várni, mert van aki nem szereti, hogyha valaki átírja a munkáját. És nem szeretném elvenni a kedvüket a további munkától. Plusz ilyenkor is azt szoktam, hogy végiggondolom, hogy mi az a legkisebb módosítás, amivel egyértelműbbé tehető a dolog. Ez meg sokkal több fejtörés mint egyszerűen átírni valamit.
A példával persze nem akartam átrendezni a Naprendszert, csupán érzékeltetni a bolygótömeg és a befogási valószínűség összefüggését. Vagyishogy a mi Naprendszerünkben ennek a nyomait látjuk a holdak számában. Tehát ha ide belökődik egy kisbolygó, annak a sebessége akkora lesz, hogy szinte nulla a befogás valószínűsége. Ehelyett egyszerűen módosul a pályája vagy becsapódik.
Jellemző térfogat helyett esetleg a konkrét Merkúr-Föld átmérőket írnám, de még gondolkodom.
– ZorróAszter vita 2016. augusztus 28., 19:22 (CEST)Válasz

A cikk további szerkesztése[szerkesztés]

@ZorróAszter:: Új témát nyitottam, itt folytassuk. Úgy látom, jelenleg nincs aktív munka a cikken, utoljára 2015-ben volt tartalmi változás rajta, tehát egyrészt WP:SZB (legfeljebb visszavonja vagy átírja valaki, amit beírsz), másrészt csinálhatjuk azt is, hogy itt a vitalapon felvázolod a változást, amit meg tudunk beszélni.

Dolgozhatsz a saját 'próbalapodon is, az még jobb erre a célra. Ha van ott más anyag is, azt különítsd el egy vonallal, és kezdj ott egy másik szöveg- (vagy táblázat-) verzióval. Azzal semmi baj nincs, ha ez hosszabb ideig tart, például ha utánanézel dolgoknak vagy csak gondolkozol a megfogalmazáson. Talán ebben is tudok segíteni, hogy ne utólag kelljen. Ahogy neked jobb.

A témára visszatérve: a kőzetbolygó egy fogalom, ennek például utánajárhatsz, hogy milyen tulajdonságok határozzák meg. Én fölöslegesnek tartom a bolygók tömegét ebbe a táblázatba beleírni, úgy emlékszem az a Naprendszer szócikkben benne van. A tömeg önmagában amúgy sem "jellemző". Ugyanazzal a problémával fogod magad szembetalálni, hogy ha például a kőzetbolygókat sorra veszed, akkor a tömeg és az átmérő eléggé eltér egymástól. Esetleg kiszámíthatod, hogy mi lenne az átlagos tömeg és átmérő, mert nyilván nem a Föld. Csak az ilyesmihez is forráshivatkozás kell!

Vagy nézz körbe a neten, mondjuk magyarul nem sok anyagra van esély, de vannak csillagászattal foglalkozó tanszékek, egyetemek, intézetek, azoknak lehet olyan honlapja, ahol hasznosítható anyagot találsz a cikkhez. misibacsi*üzenet 2016. augusztus 29., 17:35 (CEST)Válasz

Ahogy látod, a kőzetbolygó szócikk is hiányzik, azt is meg lehetne írni, ha elegendő anyagod lesz hozzá. misibacsi*üzenet 2016. augusztus 29., 17:37 (CEST)Válasz

Kedves Misibácsi!
Én nem tömeget mondtam, hanem átmérő megadását a Merkúrtól a Földig. Konkrétan hogy a Naprendszerben a kőzetbolygóknak az átmérői 4880 km és 12742 km közöttiek. Ez jobb, mint a cikkben a térfogat, mert az a majdnem hússzoros különbségre mondja, a Földhöz hasonló.
A Plútóhoz hasonló törpebolygók alig kisebbek (a Plútó átmérője 2374 km).
A Földnél néhányszor nagyobb tömegű (10x?) Szuperföldek viszont életük eddigi részében és még sok-sok milliárd évig biztosan nem tudnak kihűlni, és a felszínük folyékony kőzet marad. Ez nem emlékszem, hány Földtömegnél következik be.
A Kőzetbolygó szócikket szívesen megírom. És vannak is ismerőseim, akikhez fordulhatok, ha elakadok.
Azért szoktam várni, mert lehet hogy valaki csak ritkábban nézi meg a korábbi munkáit. Pár hónap után szoktam ilyen bonyolultabb esetben spekulálni, hogy hogyan lehet a lehető legkevesebb változtatással egyértelműbbé tenni a dolgot. De már máskor is volt ilyen. Például valaki Heydrichet birodalmi vezetőenek nevezte több helyen is. De az egyszerű volt. De ott is vártam egy kis ideig miután beírtam a dolgot a vitalapba. Vagy valaki Stirlitzet KGB-snek mondta, holott a filmben egyértelmű, hogy nem a KGB elődszervezete, hanem a szovjet katonai hírszerzés tisztje (ennél se javítottam még).
– ZorróAszter vita 2016. augusztus 29., 22:48 (CEST)Válasz