A Mars holdjai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Phobosz (fent) és a Deimosz (lent).

A Mars bolygónak két kis holdja van, a Phobosz (félelem) és a Deimosz (rettegés). Valószínűleg mindkettő a Mars tömegvonzása által befogott aszteroida.

A Mars két holdja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mars két holdját Asaph Hall amerikai csillagász fedezte fel 1877-ben. Mindkét hold kevéssé fényes és a bolygó felszínének közelében kering, ezért csak nagy távcsövekkel lehet megfigyelni őket. A holdak nem a Marsból szakadtak ki, nem is egy nagyobb hold széthullásával keletkeztek, mivel ebben az esetben a sűrűségük a bazaltéhoz hasonló lenne (2,9 g/cm³). A Phobosz és a Deimosz vagy a bolygó maradék anyagából képződött, vagy ami valószínűbb, a Mars magához vonzotta őket.

1727-ben a tudománytörténetben páratlan sejtés előzte meg Asaph Hall felfedezését. Jonathan Swift a Gulliver utazásai című művében így ír:

„Legutóbb a Mars körül két apró mellékbolygót fedeztek fel, a belső csillag a főbolygó középpontjától három, a külső viszont öt átmérőnyi távolságra futja ellipszisét, az első tíz, a második huszonegy és fél óra alatt végez pályájával…”

A holdak felfedezésére még 150 évet kellett várni.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]