Hoax

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hoax (angol eredetű[1] vándorszó, jelentése: „beugratás”, „megtévesztés”, „átverés”, „álhír” vagy „kacsa”) leggyakrabban az e-mailben terjedő álhírek, kacsa-lánclevelek különféle változatait jelöli, bár az átverés gyakran kiegészül honlapokkal, illetve nemritkán az írott sajtó vagy a tévé is hajlamos átvenni.

  • A hoax általában nem irányul más vagyonának vagy vagyoni értékkel bíró dolgának illegális megszerzésére (mint például a csalás), célja inkább a célszemély(ek) megtréfálása. Nevezhetjük ártatlan tréfának is, de az elkövetőnek tudnia kell, hogy számos esetben nagyon vékony a határvonal a tréfa és a büntetendő cselekedet között.
  • Fontos (de nem okvetlen szükséges) jellemzője a hoaxnak a virális jelleg, tehát azon képessége, hogy terjed és szaporodik (lásd memetika), bár a számítógépes vírusok „automatikus” terjedésével ellentétben ez az emberi segítséget is igénybe veszi („Küldd tovább 10 példányban!”).
  • Nemzetközileg az internettel együtt terjedt el, minthogy a hálózat ideális terepe a kisebb-nagyobb átveréseknek.
  • A népszerűbb hoaxok jelentős forgalmat generálhatnak, és ezzel komoly pluszköltségeket okozhatnak a szolgáltatóknak.
  • A hoax írójának célja lehet, hogy a „szélnek eresztett” levél fejlécében rövid idő alatt rengeteg e-mail cím gyűlik össze, amelyek a levél többszörös továbbítása után hozzá is visszajutnak – így valós, működő címekhez juthat, melyeket értékesíthet a spammereknek.

A „hírlapi kacsa” eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nem ellenőrzött forrású újságcikkeket korábban „NT” aláírással jelölték (latin non testatum ’ellenőrizetlen’), kimondva Ente, ami németül kacsát jelent. Így került a köztudatba a hírlapi kacsa kifejezés.[2]

Egy másik magyarázat szerint a francia vendre un canard à moitié ’fél kacsát árulni’, ’becsapni’ kifejezésből ered. (Ez a canard az ófrancia quanart, ’kacsa’ szóból származik, melynek forrása a hangutánzó caner ’hápogni’.)[3] Az angolban máig is a canard szó utal a kacsának erre a jelentésére.[4]

Emlékezetes hoaxok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1938. október 31-én a CBS rádióállomásai sugározták Amerika-szerte az H. G. Wells Világok harca (War of the worlds) című művéből Orson Welles által készített rádiójátékot. Bár az adás előtt és alatt is többször elhangzott, hogy a történet csak a fantázia szüleménye, rengeteg hallgató hitte el, hogy a marslakók valóban megtámadták a Földet. A pánik Dél-Amerikában is megismétlődött, amikor ottani rádióadók újra műsorra tűzték a művet. Ezt az esetet szokás a média történetének legnagyobb hoaxaként emlegetni, habár itt nem szándékos beugratásról, megtévesztésről volt szó, inkább tudatlanságról.

Magyar vonatkozású „átejtés” Kempelen Farkas sakkozógépe, A Török 1770-ből, ami a készítő állítása szerint az első sakkozó automata volt (és ezzel világszerte nagy hírnévre tett szert), de később kiderült, hogy csak egy törpe termetű sakkozó rejtőzött benne.[5][6]

Az internet egyik első, nagy port felkavart hoaxa az ourfirsttime.com weboldalhoz kapcsolódik, ahol két ismeretlen, munkanélküli amerikai színész egy internetes cég finanszírozásával eljátszotta, hogy ők egy szerelmespár, és az interneten élő webkamerás adásban vesztik el szüzességüket.

Idaho állam nevének keletkezését is hoaxként tartják számon. George M. Willing amerikai politikus, lobbista állt elő a javaslattal, hogy az Egyesült Államok északnyugati részén fekvő területet Idahónak kellene nevezni, ami a bennszülött indiánok nyelvén azt jelenti: „a hegyek ékköve”. Később kiderült, hogy a szót saját maga találta ki.

Magyarországon is terjedő hoaxok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külföldről szivárgott be, majd magyarításon esett át az a hoax, amelynél az e-mail továbbküldését állítása szerint maga Bill Gates figyeli, és továbbításonként 245 dollárral jutalmazza.

Valószínűleg a legnevezetesebb magyar hoax a Rabszolgasors c. filmsorozat hősnője, Isaura érdekében rendezett adománygyűjtés, hogy a lány kivásárlására és felszabadítására pénzt szerezzenek. Ma már nem dönthető el teljes bizonyossággal, valóban indult-e egyáltalán ilyen kezdeményezés, de nem lehetetlen, hogy a legenda rendelkezik némi valóságalappal. A Barátok közt kitalált alakja, Berényi Miklós kórházi tüdőrák-kezelése számára viszont valóban indítottak gyűjtést. Jogászok szerint az utóbbi eset törvényileg büntethető.[7][8]

Magyar specialitás viszont a Győri Kekszgyár bezárása idején indult, majd évekkel később újra feléledő hoax, illetve a lakodalmas dalszövegírói tanfolyamot hirdető[9] és az ugyanattól a szerzőtől származó Gyógyító Web Gömb hoax és a Magyarok Afrikában átverés.[10]

Az utóbbi idők egyik legjelentősebb átverése annak az osztrák rákos kisfiúnak a levele, aki a leghosszabb lánclevéllel szeretne bekerülni a rekordok könyvébe. A lánclevél, mely a legtöbb Európai országot megfertőzte, nem a modern hoax csatornáján, elektronikusan terjed, hanem postai levél útján. Különlegességét az adja, hogy 2003 óta a magyar közigazgatás szervei, állami intézmények, polgármesteri hivatalok, a gazdasági, társadalmi, civil környezet vezető szervezetei is sorra bedőlnek az átverésnek, és ellenőrizetlenül sokszorosítják, továbbpostázzák azt, megbízva a korábbi küldők személyében.[11]

A hoax intézményesült napja április 1-je, a bolondok napja.

A népszerű lánclevelek jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sophos antivírus kutatói megvizsgálták az e-mailen terjedő hoaxokat, hogy mik a legnépszerűbb lánclevelek közös tulajdonságai:[12]

  • sok nagybetűs szöveget tartalmaznak;
  • felszólítanak, hogy minél több ismerősünknek, mielőbb küldjük tovább;
  • ismert nagy cégre hivatkoznak, mely szerint ők is megerősítették a hírt;
  • többször is elhangzik, hogy mennyire extrém veszélyes kártevőről van szó;
  • áltudományos nyelvezettel próbálja meggyőzni a kevésbé hozzáértőket.
  • gyakori a ködösítés, például tegnap (mihez képest tegnap, hiszen akár már egy hónapja is bolyonghat az álhír így a neten)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A hoax valószínűleg a hocus-pocus, az pedig a mise során az eucharisztia transzszubsztanciációját bejelentő hoc est corpus meum formula „romlásával” állt elő.
  2. Facebook, Ablak-zsiráf
  3. Answers.com
  4. Websters-online-dictionary
  5. Tarján M. Tamás: 1804. március 26. – Meghal Kempelen Farkas, a sakkozógép feltalálója. Rubicon. (Hozzáférés: 2013. április 14.)
  6. Almásy Katalin: A titokzatos Kempelen és a sakkozógép története. egyszervolt.hu, 2007. március 29. (Hozzáférés: 2003. április 14.)
  7. Urbanlegends.hu: Gyűjtsünk-e pénzt .... Link beill.: 2010. október 28.
  8. Érdekesebb House, mint apa, anya. Origo.hu.
  9. Lakodalmas tanfolyam Urbanlegends.hu, 2005. június 16.
  10. Magyarok Afrikában Urbanlegends.hu, 2007. május 2
  11. Lánclevél élteti a nem létező osztrák kisfiút Delmagyar.hu, 2008. szeptember 5
  12. A hotmailes lánclevél a legnépszerűbb HWguru, 2006. március 6.